Budapesti Értesítő, 1943. október/2

1943-10-23 [1858]

szerint Lippmann az utóbbi napokban aSunday Time 3 oinü lapban cikket irt* amely élesen birálja az Egyesült Államok utóbbi év­tizedekben folytatott külügyi politikáját* Az-a fordulat, amit-a világliáboru váltott ki az USA nemzetközi állásf oglr lásában, aneny­nyiben az a polgárháború óta adós országból hitelező országgá ala­kult, átalakitólag hatott az USA külkereskedelmi politikájára is*.v 1922 és 1928 között magas vámfalakkal vette körül magát az or­szág, hogy ilyen módon megnehezítse az USA-ba irányuló bevitelt és hogy azt a lehetőséghez képest megakadályozza; ezzel szemben mesterségesen fokozta az ország kivitelét és emellett kitartott az első világháborúból származó követeléseinek: könyörtelen behaj­tása mellett* Lippmann cikke szerint az adóo államok évente 1*25 milliárd dollárt lettek volna kénytelenek fizetni éspedig 593 millió dollárt, mint a kiviteli többlet'ellenértékét, 465 millió dollárt kamatszolgáltatás cinén és 199"nillió dollárt a flennálló tartozások törlesztésére* Pedig az"illetékeséknek be kel­lett volna látatok, hogy ez igy lehetetlen és emellett az USA a ­külföldn^még pénzt hitelezett, hogy ilyen módon-ezek régi tar­tozásaikat az uj tarrtosásaikból fizessék vissza-* 1928 végéig aztán oda fajult a dolog, "hogy ennek az illúziónak a tarthatatlan volta nyilvánvalóvá vált és, amikor 1932-ben az USA már nem adott több pénzkölcsönt, az adós országok egyszerűen beszüntették fi­zetéseiket* Ennek pedig az volt a következménye, hogy ezek az országok'kénytelenek voltak bevitelüket jelentós mértékben korlátozni, üEogy azt,- amire múlhatatlanul szükségük volt,-még is megtudják va­lahogyan szerezni,-kénytelenek voltak saját részükről a kivitelt- * fokozni.- Ennek a végeredménye volt azután a világgazdaság össze-­omlása, ami a nemzeti és társadalmi forradalmai: melegágyává lett^ Az Egyesült Államok azonban ebből semmit sem űanultak, hanem ál- \ landóan fokozták kivitelüket, mig ujabb nehéz válságot nem idéz- • tek fel*, Lippmann végezetül, nyilvánvalóan Stettinius, az uj alál-1 lamtitkárhoz ttimezve, azt irja, hogy ilyen hibákat nem szabad neg* ismételni. Arról viszont Lippmann sem ir, hogy hogyan lehetne r­ezeket a hibákat elkerülni, bár Stettinius szándékait ismeri /t/s/

Next

/
Oldalképek
Tartalom