Budapesti Értesítő, 1943. szeptember/2
1943-09-18 [1856]
V* Budapest ,l'943i:szeptenber 17» fflatt, sokkol többet veszitett, Tiint 100 milliárd márkát* Ez az anyagi veszteség volt bizonyos értelenben annak a gazdaságpolitikai felismerésnek az ára, hogy egy nép-mindig olyan gazdag, amennyire a saját munkáját 'meg tudja szervezni, A Birodalom háborús adósságait nemzetgazdasági szempontból ugy kell tekinteni, mint biztonságáért fizetett árat, amit majd az elkövetkezendő korosztályok fognak békés munkájuk gyümölcséből visszafizetni. Mert nem szabad megfeledkezni arról, hogy minden dolog között a legdrágább, a legköltségesebb egy nemzetnek a védtolensége,•A gazdasági hadviselés szempontjából irányadó annak a felismerése, hogy nem az abszolút termelő erők adják a háborús teljesítőképesség kifogástalan képét, hanem ázol a felszabaduló termelőerők, amelyeket gyakorlatilag a feg y verek kezelésére ás SEzok előállítására lehet felhasználni. Ebből a szem- pontbél Fémetország háborús'képességét még jelentős mértékben lúhct fokozni*. Egyebekben a győzelemre való kilátás bizonyos'értelemben egyenes arányban áll azzal a készséggel-és képességgel, amivel a nép magát gazdaságilag korlétózni tudja. A jelenlegi küzdelem beható szemlélete végül annak a felismeréséhez is vezet, hogy az egész világon ugyanazokról.a problémákról van szó, amelyeknek megoldásáhozNémetországban, eleőizben fogtak hozzá;. Aki figyelemmel kiséri ellenfeleink törvényhozó munkáját, külső és belső reformterveit, kiváló •• személyiségek beszédeit, a politikai pártok pro grammjait és célkitűzéseit az nem vonhat ja ki magát az alól a benyomás alól, hogy a'háberu közepén, amikor a katonai és politikai küzdelem még nem dalt el, a gazdasági és szociálpolitikai téren az uj eszmék diadalában kételkedni már nem lehet*' A világon mindenütt azzal a kérdéssel foglalkoznak, hogy jobb módokat találjanak a nemzeti és nemzetközi javak szétosztására ós arra törekszenek, amint mohdani szokás, hogy a tervszerű szűkösségből a tervszerű bőségbe menjenek át,-"Sokkal nagyobb fejlődés mutatkozik azonban a szociális ujjárendezés terén. Azokból a vitákbél, amelyek a teljes foglalkoztatpttságot célozzák arra kell következtetni, hogy a háború utáni korszakban a munkanélküliség kérdése az amely minden ország katonáinak és munkásainak a lelkét | ágoti,' ami a vesetőséget megfelelő jelszavak és Ígéretek megtételére? . . /Vs/
