Budapesti Értesítő, 1943. augusztus/2

1943-08-19 [1854]

amely főként a fogyasztásra szánt tőkékből származik és ezen tulmenőleg a középfokú gazdaságnak azokat a tőkéit szivja fel, amelyek számára huzamosabb időre nem lehet kedvező felhasználást találni, nemcsak tovább emelkedett hanem az emelkedés is az eddiginél gyorsabb ütemű volt. Az egyéb betétek növekedésének üteme ezzrl szemben IcSXibbá vált. Figyelemreméltó emellett a takarékszámlákon lebonyolított forgalom emelkedése is. A befizetések összege a megelőző ávhes viszonyítva 44.9, a kifizetéseké padit: 39.1^-kal emelke.xtt. Mivel a fogyasztási lehetőségek tovább csökkentek feltehető, hogy a növekvő vlsszaf iza--. tések a t agráré kt őkék nagyobbarányu átrétegeződését jelentik, amikor vaíészinüleg elsősorban arrcl van szó, hogy a takarékbetéteket éi*tékpapirokká alakították át. A nyilvános takarékpénztárak által összegyűjtött úgynevezett "vastakarékbetétek" 1942-ben 0.43 milliárd márkával járultak hozzá a takarékbetétek növeléséhez, vagyis az egész állomány 3.1/V-val. A beruházási és hitelüzlctek terér a takarékpénztáraknál az előtérben az állam hiteligényééi állottak. A takarékpénztárok 1942-ben mintegy 9.4 milliárd márkát helyeztek el értékpapírokban. Bankköve jélései:-:, amelyek szintén a takarékpénztárak liquiditását szolgálják, további 5.6 milliárd márkával emelkedtek. így a nyilvános tair.rélqjénztárak közvetve, vagy közvetlenül körülbelül 1^ milliárd márkát juttattak a Birodalomnak. A takarékpénztári szervezetnek a háború finanszirázásában vállalt rászesodése ilyen .i.ódon egy év alatt 26.3%-ról 30.2^-ra emelkedett, í magánhitelforgalómban a személyi hitelek tovább zsugorodtak. Az a körülmény, hogy a nyilvános takarékpénztárak az összes rétegekkel kapcsolatban állanak, főként pedig a középszerű gazdasággal, abban jut kifejezésre, hogy bővül a kászpénr nélküli fizetési forgalom, A takarékgiróforgalom a szóbanfergó évben további 10%-kal növelcedett 's igy ^OfS-kal nagyobb a háború előtti f orgalomnál* Az egész szervezetben a háború •** e,