Budapesti Értesítő, 1943. június/2
1943-06-27 [1850]
13 r j>/ ,, Változatjanok maradiiak_ a_né^ Berlin, VI. 26« /ho/ Az 1943/44-es gazdasási esztendőre a német gabonaárak változatlanok maradnak. A rozsra július, augusztus és szeptemberben, a búzára pedig augusztus, szeptember, októberben tomiánkint 10 márkás pótárat engedélyeznek. A bekebelezett keleti vidékeken a gabonaárakat az ott működő hatóságok óllqpitják meg. /B.É,/ idő alatt felépítjük a^ béke gazdál kodás alapjait., Linz, VI, 26, /ho/ A német pénzgazdálkodás alapkérdéseivel foglalkozott Sohworin von Krosigh gróf, német pénzügyminiszter egy beszédében, amelyet a felső dunai kerület újonnan kinevezett pénzügyigazgatójának, Dr« Franz Schön-nek beiktatásán mondott. A pénzügyminiszter a pénzgazdálkodás jelenlegi feladataiból indult ki és megállapította, hogy ezek a feladatok a háború folyamán döntő fontossággal birnak* Hiszen arról van szó, hogyelő koll teremteni azokat az eszközöket, amelyekkel a háborút folytatni lehet és egyúttal ügyelni kell arra, hogy a pénz ne veszitse el értékét. Kémetország- mondotta a miniszter - ennek a háborúnál: a költségeit tekintélyes részben adókból állította ki én az adóbevételek évről-évre örvendetesen emelkednek. Természetes azonban, hogy a háborús kiadásokat nem kizárólag adókból lehet fedezni, de még a hosszúlejáratú kölcsönökből sem, ezek a takarékoskodó nép követelésein alapszanak, hanem azon kivül egy szélesvonalu kölcsönkiterjcsztésből is. Ugyanez, a helyzet minden háborúskodó állomban és a kölcsönkeret kiterjesztésének természetes következménye a pénzfölösleg problémába* Valamennyi állam arra törekszik, hogy ozt a. problémát sikeresen megoldja* A liberális államokban a pénzfölösleg előbb- utóbb infláció alakjában érvényesül. Az irányított gazdálkodásban azonban a pénzfölödlegnck célszerüsitéso és az ezzel /f/s/
