Budapesti Értesítő, 1943. május/2
1943-05-19 [1848]
póuolni a hiányt, 1941-ben ugyanis még 71.000 tonna jutatérméjéét; inport ál tok nagyrészt Indiából az 1938 évi 106.000 tonnával szénben* Időközben az Indiából Argontina felé irányuló hajóforgalón teljesen negszünt, 1942 szeptenber óta pedig korlátozták az I^ero Anerika felé irányuló indiai jutáid vitelt és előzetes engedélyhez l:ötötték. Mivel azt a tervet, hogy a szükséges jtttatemókoket először New Örleansba irányítsdk és onnan az argentin állani flotta hajóival szállítsák tovább Argentinéba, elvetették, Argentina Mezőgazdasági temekéivel nost egyenesen Indiába akarja küldeni hajóit^ hogy onnan visszatérve ragukkal hozhassák a szükséges jutaanyagot. Ezek a megfontol 'sok azonban nég függőbon maradtak, nivei argentin körökben egyelőre nem egyeznek a vélemények az inport ssükségletek rangsorát illetően./B 0 É./ Buenos A i r e s, V. 18. /he/ Az argentini földnivclésügyi minisztérium adatai szerint 1942-ben kereken 361,000 tonna nyerscukortermett Argentínában az 1941 évi 408.000 tonnával és 1940 évi 535'000 tonnával szemben* A termés csökkenését fagykárokkal magyarázzák, /B.É./ 5§JL<--.-JŐ-§£S2SÍi n ^-_^ e ?! 0 skedelni hajózás háboru utáni probl ém ái. Buenos A i r e 3, V, 18, /hc/ Fincatti tengerészet ügyi miniszter kijelentette, hogy az állami kereskedelmi hajózás nagy mértékben hozzájárult a háború következtében felmerült nehézségek leküzdéséhez. Jól lehet a teherforgalom jelenleg már is nagy nyereségeket hozott, koránt; sem jogos az az illúzió, hogy ilyenek lesznek a viszonyok a háború után is. Normális idők- • ben a kereskedelmi hajózás sokkal alacsonyabb nyereségeket hoz. Sokkal Inkább fennforog ez az eset, ha hajókat nem belföldön állitják előo A kormány már is nagy figyelmet szentel ennek a problémának. Sürgetik a Rio Santiagói és a Buenos Airesi nagy hajópyár építését„ A kormány minden erejével azon lesz, hogy a tengerészet teljesítőképességének erősítésével és a kereskedelmi utvonalak kiépítésével biztosítsa az ország jövőjét./B.E./ /A /«/
