Budapesti Értesítő, 1943. május/1

1943-05-12 [1847]

a jövőben még 300 akre vár beültetésre, ugyanigy szorgalmazza Japán a gyapottermesztést Celebesben, Sziámban, ü Indokinában is. A megszállt déli területeken pillanatnyilag a rizsellátás okozza a lvgnagyobb gondot a japán katonai hatóságoknak. Eltekintve Burmától, amely több mint 33/$-kal első helyen áll a rizst exportáló országok között és ezenkivül fejlett rizsfeldolgozó iparral is rendelkezik, osaknem 300 rizsmalom van üzemben az országban, a többi területeken a rizstermelés nem fedezi a belső szükségletet sem, jóllehet a rizstermelésre mindenütt adva vannak a természetes feltételek. Japán 3 éven belül biztositani akarja ezeknek a területeknek rizsönellátását is./B,É./ i2^/_A_sved_kulkere^ $ t oc k h o 1 m, V, 11, /hc/ A svéd élelmiszer-, takarmány-, és gabonabehozatal az 1936 évi 327,2 millió koronáról,1939-ben 307.5 millióra, 1940-ben 259.2 millióra, 1941-ben pedig 192.7 millió koronára esett vissza, s ezzel el is érte a mélypontot. Ezután 1942-ben 64,8^-kal emelkedett a behozatal értéke éspedig 317.5 millió koronára, A valóságban a behozatal tulajdonképpen sokkal nagyobb volt, mivel a számitás során nem voltak tekintettel a szabad kikötőkben és a vámraktárakban felhalmozott de még el nem vámolt hatalmas árukészletekre, A svéd élelmiszer-, takarmány- és gabonakivitel nyomban a háború megkezdése után erősen visszaesett. 1938-ban még 144.1 millió koronát tett ki a kivitel értéke, 1939-ben 126,9 millió koronát, majd 1940-ben 50^-kal 66,1 millió koronára esett vissza, 1941ben 62,9 millió koronára, 1942-ben pedig már csak 1b millió korona volt a kivitel értéke. A kivitel főleg Finnország, és Norvégia felé irányult segélynyújtás formájában, A tulajdonképpeni kivitol sokkal kevesebb volt, mivel a kiviteli statisztikában fel vannak tüntetve azok az árucikkek is, amelyeket az idénynehézségek áthidalása végett csupán átmenetileg exportáltak, később azonban visszaszállítottak, /B,S./