Budapesti Értesítő, 1943. március/1

1943-03-06 [1843]

dez mind nyilvánvalóbbá válik s ezeket a tüneteket Lordonban is nö­vekvő aggódással kisórik figyelemmel. Az Egyesült Államokban erő­teljesen követelik, hogy a kölcsön- és bérlettörvény alapján tör­tént szállítások fejében Anglia véglegesen mondjon le az USA javára azokról a támaszpontokról, amelyeket eddig csupán kölcsönbe enge­dett át az Egyesült Államoknak, mert az aranyban vagy az áruban való elszámolás a hitelezőre nemcsak kárral jár, hanem egyenesen megsem­misítő hatással lehet. Ugyanilyen eszmekörben született az a terv is, hogy egy nemzetközi bankot és egy nemzetközi kartellt alapit­­sanak, amely intézményeknek feladata volna a legjelentősebb nyers­anyagelőfordulások ellenőrzése,, s az USA ezekben s a szervezetekben - noha az alapításban csupán aranyával venne részt, míg a többi ál­lamok nyersanyagukkal - fenntartaná magának a végső döntés jogát. A britek, akik ugy érzik, hogy igy könyörtelen J •telezőnek lennének kiszolgáltatva, igen jól tudják, hogy a háború után semmiképpen nem versenyezhetnek az USA-val eredményesen, annál kevésbé, mert a ten­gely ellenségeinek tonnávesztesége legfőképpen a brit hajózást sújtja. Az angol hajóépítő üzemek kapacitása pedig korántsem oly nagy, mint az amerikai hajógyáraké, Az egyes nyersanyagpiacokon az utolsó hetijelentés óta alig történt jelentősebb esemény. Az é~ szakamerikai gabonapiacokon nagyobb nyugtalanság tapasztalható,mert ogyre jobban agitálnak az USA-ban a mezőgazdasági termékek előállí­tásának ellenőrzése ellen, ILÍJ5lj^lLi A tarkafémek ellátása Angliában és az USA-ban újra i­gen feszült, Az Egyesült Államokban a réztermelés kvótájának revízi­óját a nagyobb termelő üzemekkel kapcsolatban küszöbön állónak mond­ják. Cinnben ujabb korlátozások várhatók s többek között redukálni fogdák a kölcsön- ás bérlettörvény alapján történő fehérlenez szál­lítás- kat is. A cink és az ólom statisztikai helyzete sem valami rózsás. {L&JSLS^B.lkj. "A nemzetközi gabonapiacon a legnagyobb benyomást kel­ti az argentínai szárazság természeti csapása, amely 1916 óta a leg­nagyobb szárazság az amerikai déli kontinensen. Buenos Aires,Santa Fé ós Cordoba provinciák kukoricatermésének 65 %-a ment veszendőbe, / m /

Next

/
Oldalképek
Tartalom