Budapesti Értesítő, 1943. február/1
1943-02-06 [1841]
20./ Bpsilqv bulgár péi^ügyiai4?iazj?er nyilatkozik Bulgdria pónzügvji 3^11tikájdr<Sl»> Szófia, II. 5. /hc/ Az Amsterdamban megjelenő Európa Kabol cimü gazdasági szaklap legújabb számban. Bosilov bulgár pénzügyminiszter cikket irt Bulgária háborús pénzügyi politikájáról. A szerző különösen hangsúlyozza, hogy a pénzügyi politika az általános gazdasági politika függvénye. A bulgár pénzügyi politika tehát éppen ezért a termelés fokozásán s mindenekéiott a mezőgazdasági termelésen alapszik. Igyekezete arra irányul, hogy méltányosan de lehetőleg nagy mértékben vegye igénybe a nemzet jövedelmec a rendkívül széleskörű állani szükségletek kielégítésére. A bulgár pénzügyi politika a továbbiakban arra irányul , hogy minél kevesebb lehetőséget nyújtson hadinyereségek szerzésére s azokat legalább is a legcsekélyebb mértékre korlátozza. A fényűzési cikkeket erősebboii adóztatja, násoldalról azonban a gazdasági tak.arékosságért lép sorompóba. E cél elérése érdekében Bulgária gazdasági politikája támogatja az árak rögzítését és normalizálását, valamint a fogyasztás szabályozását. A háború kitörése óta az évi adóbevételek megháromszorozódásán kivül kerek 10 milliárd lévát teremtettek elő a 3 %-kal kamatozó belföldi kölcsönnel. Hogy a pénzügyi politika az általános gazdasági politikával szorosan függ össze, mindenekelőtt a pénzügyi politika érdekében hozott áldozatokból tűnik ki. így például a természetes személyek jövedelui adójáról le kellett mondani az árkiegyenlitő alap javára. Ugyanebben a szellemben kell értékelni azt a tényt is, hogy a pénzügyi kormányzat igen nagy szerepet visz az erős gazdasági szervezetek létesítésében, amelyek a nép ellátását és a termelést hivatottak bistositani. E szervezetek között emlitést érdemel az 1940-ben létesített behozatali központ és a gabona kiviteli ig zgatóság. Hogy a pénzügyi kormányzat az általános gazdaságpolitika érdekét szolgálja, álljon például az a tény is, hogy számos létfontosságú árucikk vámmentesen jött be az országba /m/s/