Budapesti Értesítő, 1942. december

1942-12-03 [1838]

kőzik fizetési eszközökben. A bankjegyforgalom október végén a Svájci Nemzeti Bank fennállása óta legmagasabb szintjét érte el, ami egyrészt kétségtelenül a drágulásnak a következménye, másrészt pedig azt jelen­ti, hogy növekedett a parasztok jövedelme és emelkedtek a munkabérek. Végül a bankjegyek halmozása az utolsó 12 hónap leforgása alatt több mint 1 milliárd frankkal a bankjegyforgalmat 3*484 millió frankra duz­zasztotta meg. Ezzel szemben erősen csökkent a dollárkövetelések ©sz­szege. A dollár általában Svájc számára erősen veszitett értékéből. A jegybank hiteleit ugy a szövetség.; mint a magángazdaság csak kisebb mértékben vette wb<fbbi hónapokban igénybe. Az állandó pénzbőség lehetővé tette a kamatláb alacsony szrónten való tartását, bár a ka­matláb gyengítésére törő irányzat állitólag már végéhez közeledik* Emellett utalnak a kölcsönök emelkedő szolgáltatásaira. Minden esetre az érdekelt körök óhaja ebben az esetben a valódi fejlődési irányt is jelöli./B.É./ ;>3i/_Albániában_i s_néyreszólókra_csere Róma, XII. 2, /hc/ Albánia helytartójának rendelete értelmében ott is csak névreszóló részvények maradhatnak csak forgalomban. A nem névre szóló részvényeket 1943 január l-ig becserélés végett bo kell mu-n tatni./B.É./ Berlin, XII. 2. /hc/ Az európai kikötők forgalmának meginditésa a háború után minden esetre könyebben és nagyobb lendülettel lesz meg­indítható, mint 1918 után. A :, Der Deutsche Volkswirt" azt irja, hogy már most mindenütt azzal foglalkoznak, hogy felülvizsgálják a kikötők bővitéoének lehetőségét. Természetesen a jövő forgalmának terjedőimét ma csak becslésszerüen lehet megállapítani, amiért is óva intenek a hiábavaló túlzott befektetésektől. A meglévő kikötőhálózatban bizo­nyára rejlenek még olyan tartalékok, amelyeket fokozott racionalizálás­sal és gépesítéssel vagy az egész kikötőszervozet fokozottabban ész­szerű megszervezésével még ki lehet használni. Ilyen módon a kikötők forgalmának leendő fejlődését először óvatosan ki lehet tapogatni anél­kül, hogy az ember elsietve költséges megoldásokhoz fogna. A háború A/s/

Next

/
Oldalképek
Tartalom