Budapesti Értesítő, 1942. szeptember/2

1942-09-24 [1836]

22./ Olaaz közgazdasági lap azangpl világbirodalom^ R 6 n. a, IX. 23* /hc/ Abból a ma.jdnem felmérhetetlen gazdagságból, amit- Anglia évszázadok folyaxián mohó rablópolitiUcá, j ával Összohalnozott, a háború olso háron éve után meglehetősen kevés naradt neg ős ennek az erősen ^szélyoztetett kevésnek a negnontésére is nagyon kevés a kilátás* Fontana Russe, az isnert olasz gazdaságpolitikus a Messe^gcro hasábjain alapos tamulnányában ezt állapítja neg: Az az óriási tőke, anit London külföldön helyezett el és'amely az angol statisztika: adatai szerint is több mint 200 millió font sterling hasznot hajtott évente, vagyis sok szá.z milliárd'font sterlingből tevődött össze, Délamerikába.n az Egyesült Államok, Keletázsiában pedig Japáán kezére jutott. Az, amit talán még majd meg lehet belőle menteni, már sohasem fog .akkora összeget jövedelmezni. A kivitel Angliának évente 250 mid liw font sterlinget jövedelmezett. Ma azonban nyersanyag? hágótér- ős nunkáskézhiány következtében a kivitel teljesen megszűnt* Joggal föltehető tehát., hogy az angol ipar a gyarmati piacok összezsugorodása miatt és a I'Iorgenthau által a háború kezdetén még 4.5 milliárd dollárra becsült külföldi értékpapír elvesztése következtében, sohasem fog többet igazi lendületbe jönni. Éppen ez az angol tulajdonban lévő külföldi értékpapirtömeg lett volna az egyedüli lehetőség, hogy az angol ipar a háború után újra kerékvágásba zökkenjen és hogy az angolok újra ki tudják építeni kereskedelmi flottájukat * amelyben magában több mint 1.5 milliárd font sterling érték volt befektetve és ami ma már a tenger fenekén pihen. Amennyiben Angliának ma még van hajója ugy az kizárólag azokból a hajókból áll, amelyeket idegen államoktól rabolt el. A tekintélyes olasz közgazdasági iró ezek alapján azt állapítja neg, hogy az angol gazdaságnak nagyobbik és jobbik fele már a múlté. Emellett a brit világbirodalom minden eresztékébon recseg, miközben adósságai már a megmérhetétlenbe emelkednek.