Budapesti Értesítő, 1942. szeptember/2

1942-09-23 [1836]

fokozódó bizalmatlansággal viselkedik mindenféle papírpénzzel szemben, legyen az francia frank, vagy libanoni, illetve sziriai font. Az armgol pénzre bevezetett kényszergazdálkodásnak az volt a következménye, hogy a font is gyanússá vált a lakosság szemébenEbben a beállításban aztán érthetővé válik, hogy a pénzhalmozás, különösen török aranypénzeké, nagy arányokat öltött. A felhalmozott aranypénzek számát jelenleg körülbelül egymillióra becsüük, annak ellenére, hogy pillanatnyilag 1 darab török aranyfontosért 4-C--45 sziriai fontot kell fizetni* Mirrthogy- azonban aranypénzt még ezen az áron is nehéz kapni, állandóan növekszik a ház ás földbirtok utáni érdeklődés. /3.É./ 33«/ A svéd külkeresked

elem alakulása__az _éy első felében

. r S t o c k h o 1 m, IX. 22. /hc/ Arra nézve, hogy 1942* első felében Svédország külkereskedelme az egyes országok között ; miképen oszlott meg, az í5

Af tehbladet" nyilvánosságra hozza a kereskedelmi tanács jelentését, amely szerint a svéd bevitel ebben az időszakban 750.5 millió koronát tett és ebből 68 % a tengelyhatalmiakra esett. Másrészről az 547*4- millió koronát tevő lei vitelnek 76 %-a irányul a tengely országaiba. Annak a nagy különbözetnek a következtében, amely a bevitel és kivitel között mutatkozik^ külkereskedelmi mérleg, illetve ennek a tengelyhatalmakra vonatkozó része erősen passziv. Ez különösen áll Németországgal kapcsolatban. Ezzel szemben Svédország külkereskedelmi mérlege északi szomszéd állalmival, tehát Norvégiával, Dániával és Finnországgal szemben aktiv. Svájcra, Spanyolországra és Portugáliára a bevitelnek 6 %-a a kivitelnek pedig 11 %-a esik. /B.E./ /t/s/