Budapesti Értesítő, 1942. szeptember/2

1942-09-22 [1836]

következtében keletkeztek* Az itteni problémák sora a textil— nyersanyagok termelésének kérdésével foglalkozik, amelyek közül Keletázsia északi résein kender és len, a délieken gyapot és selyen és majdnem mindenütt gyapjú termelésével foglalkoznak* A szerző véleménye szerint ezek a nyersanyagok kell, hogy a nagy német birodalom és Európa nyersanyagivá valljanak. Ennek a termelésnek a fejlesztése és emelése tehát nem valami távoli elméleti feladat, hanem az európai, mindenek előtt pedig a német textiliparnak legközelebb fekvő és legkézelofoghatóbb érdeke. Ennek a kérdésnek a megoldása nem rés zvények jegyzéséra múlik, hanem a személyes munkának a bevetése az amire szükség van ahhoz, hogy Kelet olyasmit termeljen, amire Európának szüksége van* Az egyéni munkának ez a bevetése azonban nem szoritkozhatik csupán a tulaj&onképen nyersanyagtermelésre, hanem a kenderáztatástól kezdve a legutolsó nenesitési eljárásig mindenre lel kell terjednie. Mert Keleten minden fokozathoz tartozó üzemet megtalálunk, amelyeknek célszerű vezetését sem hazai, munkaerőktől, som pedig katonai tehát ideiglenes vezetőktől nem várhatjuk. Ha tehát azt akarjuk, hogy hatalmas károsodás cicit kerüljünk el, akkor a német textil gazdálkodásnak elegendő mennyiségű, szakerőt kell rendelkezésre bocsátania, amelyeknek tetterős bekapcsolódása azn összes üzemeket magábaxoglcló "Ostfaser GmbH

1

' munkájának az előfeltétele. A textilipar szakcsoportja és önnek alszakcsoportjai a legközelebbi jövőben - irja továbbá a cikk szerzője úgynevezett "Keleti előadókat" fognál: kinevezni, akiknek az a feladata, hogy megfelelő szakerők rendelkezésrebocsátását biztosítsák. Az ismeretes nehézségek ellenére is a német textilipar a szükséges erőket annyival is inkább szívesen f o -;ja támogatni, mert ezzel számos — pillanatnyilag munkaszünetet tartó vállalatoknál alkalmazott - szakember alkalmat nyer arra, hogy akaratuk