Budapesti Értesítő, 1940-1941
1940-06-13 [1835]
Budap c st, 1940. ju niu s 13 . A szentistváni gondolat és a nemzetiségek* /BoEc/ Még élénken e ml ék ez etünkben élnek azok az ünnepségek , amelyekkel a csonka ország .1938-ban az egész magyar társadalom részvételével megünnepelte Szent István első királyunk országlás át,halálának ezredik évfordulója alkalmábólcA minden nemzet életében kétségtelenül hosszú;korszakot"jelento ezorév • történelmi mérföldkövénél az ország állajfiférfiai, egyházfőjddelmoi, tudósai, irói és publicistái a hódolat'mellett .amellyel első szent királyunk emlékének adóztak ; kutatták és vizsgálták^hogy mifeen is állott tulajdonkénpen a nagy országépitó király államférfiúi bolcsesége.Szent István sok bölcs tanítást hagyott hátra nemzetének,amelyek sokszor még változott viszonyok között is tovább éltek a nemzet lelkében; A jubileumi esztendő alkalmából,do azóta is,különösen amióta Kárpátalja visszacsatolásával ruténnyélvü testvéreink visszatértek Szent István birodalmába, igen sokat emlogettok a szentistváni gondolatot,mint a magyar állam határain belül élő nemzetiségek testvéri együttélésének alapelvét .Ezer esztendővel ezelőtt is több nemzetiség lakta az országot s a sz.nt királynak az volt az el ve, hogy nem hátránya többnyelvűség s uralkodói bölose seggel ugyanazt a jogot adta meg mindenkinek,akár magyar volt az illető,akár idegcnnyelvü 0 Magyarország azóta sem tesz különbséget az ország lakosom között nyelvük szerint s mindenkinek ugyanazt a jogot os ugyanazt az érvényesülést biztosította ós biztositja 0 Az ország nemzetiségeinok nem is volt rosszabb dolguk, mint a magyaroknak,sőt a nemzetiségek néha még sokkol jobb körülmények között éltek,mint a törzsökös magyarság.Csak gondoljunk vissza azokra az évtizedekre, amikor az állam bőkezűségéből sokkal több közint ézmény,iskola és gazdasági támogatás jutott a nemzetiségi vidékeknek,mint például'a magyarlakta Alföldnek s akik még e .ml ékeznek a világháború előtti időkre, tud jak, hogy gazdaságilag mennyivel jobban prosperáltak például a délvidéki j erdélyi és szepességi németek, mint az ország magyar lakosainak széles rétegei. A magyarországi nemzetiségek társadalmilag is ugyanúgy érvényesültek, mint a törzsökös magyarság,sőt a nemzetiséghez való tartozás - amely egy nemzetiségi nyelv ismeretét is jolentette - sokszor éppen olősegitette ezt az érvénye sülé st»így lett ek Magyarországon nagy számban' idegen nemzetiségűek miniszterek, püspökök, fő ispánok és más vozetó emberek,mert a nemzetiségek számára a magyar közélet és társadalmi élet legmagasabb poziciói is nyitva állottakA magyar álláspont a nemzetiségek irányában - a szoniistváni gondolat szellemében - mindig a teljes egyenjogúság és a testvéri érzés volt.Azonos kötelezettségek mellett,azonos jegbkat élveztek a nemzetiségek s lojális állampolgári magatartás mellett csak a tehetség és soha sem a magyar leszármazás volt áz érvényesülési szempont .Ezért lehet joggal csodálkozni azon a javas-* laton,amolyot két nyilaskeresztes képviselő nyújtott ba a múlt héten a magyar parlamentben.külön autonómiát és külön anyakönyvezést kérve a magyarországi nemzetis égek' számára cEzr az elgondolás éles ellentétben áll ', Szent István bölcs tanításával,szeljen áll a későbbi magyar hagyományokkal s ellenkezik a nemzet mostani erdekeivel is .Ma, amikor uj országepit és re készülünk fel,nem" szétbontásra kell törekedni,hanem még szorosabb összefogásra s nem külön nemzetiségi kasztok kiépítése a feladat^hanem a társadalom minél erősebb összeforrasztana,. A beskatulyázó módszer lehet egyes elméleti politikusok bizarr ötleteddé távol áll a magyar gondolkodásmódtól s - ezt joggal állithatpk - maguknak a magyarországi nemzetiségeknek sem kell«Igy érthato az az általános megütközés, amellyel az egész magyar társadalom s a . képviselőház és a sajtó túlnyomó többsége is a magyar parlament két tagjának "nemzetiségi javaslatát* fogad ta«
