Budapesti Értesítő, 1940-1941
1940-04-09 [1835]
Földmunkás-gazdasági munkás; — *. mm — * — — — — — — _ Irta:'Dr.' Temesváry 'Imre mia.tan^orsz, gyúl .képviselő. * A mezőgazdasági munkásság nehéz helyzetének vizsgálatánál nem szahad figyelmén kivul hagynunk,hogy a mezőgazdasági munkásság voltaképpen kó* J^ajro tago^^dik: az egyik rész az, amely állandóan mezőgazdasággal foglalk<Vzik,a másik rósz az úgynevezett földmunkásáig ,amely - a falvákhan nagyoTh tömegekben letelepedve - csak akkor vállal mezőgazdasági munkát, amikor egyéb földmunkára alkalma nem nyilik.Ezek a földmunkások éves cselédeknek csak kivételesen szegődnek cl,legtöbbször sommás,hónapszámos,vagy napszámos munkát vállalnak akkor,ha nagyobb ármantesitesi,útépítési,vagy vasútépítési munkálatnál elnolyezkcdni nem tudnak. Tizenhat és fél esztendeig olyan vidéken voltam képviselő,ahol a lakosság túlnyomó része ilyen földmunkásokból áll.ott szorzott tapasztalataim alapján állithatom, hogy a legsúlyosabb helyzetbon valóban nem is annyira a mezőgazdasági munkások, hanem ezek a földmunkások vannak.A mezőgazdászi munkások ugyanis egy évre szegődnek ol és igy jobban,vagy gyongébbcnTde mégis egész esztendőben megvan a kenyerük,ellenben cz a földmunkásxétog. amely a közmunkák hiányában vállal csak nap Számos, vagy hónapszámos munkát és így az évnek bizonyos részében hosszabb, vagy rövidebb időig munka nélkül van,őzen rövid .' munkaidő alatt, amelyben mezőgazdasági munkával foglalkozik,nem képes megkeresni egész esztendőre való kenyerét. Egészen más volt a helyzet a mult század 70-os és 80-as éveiben, amikor még hatalmas ámentositési és vasútépítési munkák voltak folyamatban az országban és amikor a falvakban nagy tömogbon lakó földmunkások szétrajzottak az ország különböző részoibe. és mindenütt találtak majdnem az cg|sz esztendőben állandó foglalkozást.Mihelyt azonban ezek a nagyobb ármentcsitási ós vasútépítési munkák megszűntok,kénytelének voltak ismét visszaáramlani eredeti foglalkozásukhoz, a mezőgazdasághoz.Ennek volt kövotkez- ' menye a nagy'munkai:inálat,aminek folyománya pedig' a nunkabércsökkenés volt. Ez a szétforgáosolédott munkalehetőség váltotta ki 1891-bon az első aratási ss-tráikot Orosházán,Tótkomlóson és Békéscsabán,anoly azután - mint ismeretes 1894»Don valóságos lázadássá fajult Hódmezővásárhelycn.Hasonló megmozdulás volt 1897~ben és 1898-ban az úgynevezett bodrogközi földosztási mozgalom' és ennek volt folyonánya^hogy az akkori kormány megalkotta az 1898:II.törvénycikket , amely törvény volt az első lépés a gazda és munkása közötti jog-^ viszony rendezésére,Ez a törvény mondotta ki először,hogy az arat ási sz orződósokét a község olőljárésága olőtt kell kötni és oz a törvény állapította meg az úgynevezett biztosítéki rendszert az aratásoknál azért t hogy rossz tömés esetén se 'szállhasson túlságos alacsony nivéra a mezőgazdasági munkások keresőto. Ügy oz a törvény,mint az 1923:XXV,te.azonban csakyrészloges intézkedéseket tartalmazott,amelyek az akkori időkben - az előző időkkel szénben • mégis jelentékeny javulást idéztek elő, azonban a bajok további fejlődését annál kevésbé tudtak megakadályozni, nort - miként ismerőt os a mezőgazdaság helyzete azóta napról-napra romlott . A legkisebb gazdasggi munkaierek most tervezett törvényes megszabásától azonban nár jelont ős javulást várhatunk,mert egyrészt a munkabért a mezőgazdaság mindenkori 3 övedolnozős égével arányba, kívánj a nozni, másrészt podig ennek a kötelezően nogaiiap 11 o 11 munkabér nek betartását, haté sági ellenőrzés alá is holyozi. Folyt.köv.
