Budapesti Értesítő, 1940-1941
1940-01-17 [1835]
Operaházunk Milánóban* /B,É 0 / Ki ne érezte voln^aki megfordult közülünk Itália Kék ege alatt,hogy amikor átlépte Tarvisionál vagy bárhol az olasz határt s útlevelét felmutatta az olasz hatóságok előtt,attól a perctől kezdve jóleső mosoly jelent meg a legszigorúbb olasz határőr arcán 1 s,amikor mondotta*:^nghorose* Az olasz-magyar testvériséget semmi sem igazolja jobban,mint az,hogy magyar ember számára Olaszország szinto a második hazát jelanti,ahol otthonosan mozoghat, kitüntető barátsággal fogadják': a hivat albán, az üzletekben, a szórakozó he lyéken,képtárakban,muzoimokban és mindenütt, ahová magyar ember eljuthatoAz ilyen kapcsolatokat szolgálhatja a hatalom' és tegye is azt,a rendelkezésre álló minden oszközzcl,do mindennél jobban szolgálja az az ózor esztendős kulturlapcsolat,anoly berniünket összefűz.Igen,a latin kultúra a z.ami bonttünket annyira vonz Itália felé ©Ezen a latin kultúrán nőttünk ourópai kulturfeényczővé.Ezt a kultúrát a történelmi idők során olyan magas fokra omoltuk,ami kiomol bennünket a minkot környező országok sz in vonalából. A politika átmenetileg mogmérgezhottc bár a két testvér kultúrájú nép kapcsolatait.de a történelem sorozatosan beigazolja azt,hogy a mérgező anyag hamar eltávolodott s annál intonzivobben talált iámét egymásra az olasz és a raagyas nepjái som igazolja jobban ezt az állitás^mint a haboru utáni idők olaíB-magyar kapcsolatai .A magyar katonák még ki som'ko félték zubbonyukból, a folsőolaszországi háborús ütKözetok vérfoltos porát .tekintetünk Itália fölé fordult: csaknem ar létrehozva a kulturális kapcsolatokat .amikot ' nyomon követett ú gazdasági'és politikai barátság sorozatosan ogybekötő szála, majd létrejött az a vi szony ,anii messze túlnő már a barátság fokán s eljutottunk az olasz-magyar t estvériségbe; A legutóbbi velencei külügyminiszteri találkozó után igen jolontős társadalmi .caójaényt kall szóvá tennünk.A mgyár 'királyi Operaház noghivást kapott az olasz oporakultura világhirü csarnokától, a milanói Teatro de 11a Scala igazgat óságától, hogy a magyar oporacgyüttos adja. elő -ott rtcspighi: "La Jfiamma" cimü operáját »A magyar Operaház nagy örömmel fogadta cl ezt a nogtisztelő aoghivást s Operaházunk kiváló nüvésznői ős művészei mogmutatták a világ egyik logolső operaházában a magyar énekművészet és szinpadi játszás fejlettség én o k m ágas fokát. Számtalanszor tettünk már észrővétolt az ellen a siránkozó közéleti hang ollón,amelyik Magyarorszagot kicsiny,gyenge államként onliti.Egy nonzot nagyságát nem'a pusztán vett lélekszám dönti el.Bár sok előnyt re jtono magában az a tény,ha Magyarországot mogkimólto volna oZor esztendő sorsosapása s a Kárpátok gerincvonalától le a törtoneimi határokig, a természet által meg*; húzott .gyönyörű birodalmi karéj alatt csak magyarok élnének,do rossz tanácsadó az örökös siránkozás és a rokrimindció.Adott tényokkol állunk szómban s özekkel a tényekkel uj időknek uj vértez etében kell mcgkuzdonünk.Bizokodó roriényünk megsokszorozódik, ha tudatában vagyunk saját crőnknok és értékünknek. Amily végzetes hiba egy nemzetre a fennhéjázó,gőgös,mindenkit lenéző s a saját szinvonala alá értékolo fölfogás,épp annyira hiiás lelkületből fakad az önkritika- olyan skrupulusa| amely magában hord ja az alacsonyábbrendüség érzetét,amikor saját orejévol és . ' értékével nincs tisztában, önmagát degradália,kiesinyiti s nom mer feltokintoni az ezeresztendős dicső mult katonai,kulturális és szellemi bércének fokára.A magyar nemzet mgyságát mi som igazolja jobban^mint az,ha kiteriti a világ ölé kultúrájának termékeny melegágyat,amelyből iroink;költőink,képzomü^5szeinK^közöttük világhirü festők, szobrászok és szinmüvészok, éne keséink, és sportférfiaink szine-viragának olyan légiója nőtt ki,amely kulturhadsoreg számára a magyar határok már szűkeknek bizonyultak, . Folyt. köv.
