Budapesti Értesítő, 1940-1941

1940-08-29 [1835]

/B.É./ Nem is olyan régen a demokrata Európa sajtójában divat volt a feudális Magyarországról irni.A baloldali közirók előszeretettel nevezték a magyar életet antis zociálisnak.konzervativnak és a nemzetközi nagypolitika nem ^ egy vonatkozásban éppen e oe állítás miatt vett nem egyszer magyar szempontból kedvezőtlen irányt .Erre a rosszindulatú és meghaladott állaspontra cáfol most rá érdekesen a Vatikán lap^. az Oss^rvatore Roma no, am olyik egyik legutóbbi számában tartalmas, alapos , hosszú cikkben foglalkozik azokkal a szociális törvényalkotás okkal, amely eket a magyar törvényhozás az utóbbi másfél évtized alatt alkotott,A magyar országgyűlés szociális munkásság't a Vatikán előkelő kp ja három részre oszt ja. A magyar állam 1927-ben vette át a munkás bi ztos itás ügyét.Az Országos T árs adalombi zt o s it ó Intézet hatalmas munkáját részletesen ismerteti az üssnrvatore Rotnano ós a legteljesebb elismeréssel méltatja e milliókat érintő közintézményünk áldásos munkáját .A következő nagy lépés az volt,amikor 1935-ben a magyar kormánvzat a törvény erejével léptette életbe a nyolcórás munkanapot e*s ugyanakkor biztositották a minimális munkabéreket.E tekintetben az intézkedő körök figyelőibe vették a munkavállalók méltányos crdek'it,de gondosan figyeltek a munkaadók szempontiáira is,hogy a túlzott terhek ne vos zélyoztesséK a termelés folytónosságát. A harmadik fejozet a Vatikán lapja szerint a fizetéses szabadság törvényes biztosítása és a családi pótlék beveztése volt. E részletes felsorolás után megáll a Vatikán lapia,ketségtelen azonban, hogy ez a részletezés még folytatást kivan.Folytatást és kiegészítést a magyar föld birtokpolitika tekintetében, amely céltudatos határozottsággal igyekszik a magyar tömegek minél nagyobb részét önálló egzisztenciához juttatva a földhöz rögzíteni .Ide tartozik a magyarországi szövete kezeti mozgalom megerősödése és napról-napra való fejleszt'se ós ide tartozik az a széles látókörű u j agrárpolitika, amely a magyar termelés bizonyos átállítását célozza. A magyar mezőgazdaság .:á változó világpiaci helyzethez igazodva uj utakat kénytelen követni.Ezeknek az uj utaknak kimunkálásához tartozik Teleki Mihály gróf földmivolésügyi miniszter németországi tanulmányútja, A magyar agrárügyek legfőbb intézője egy hetet töltött a szomszédos baráti nagyhatalom- országában és Darré birodalmi földmivolcsügyi miniszter ezt az egész hetet arra szánta, hogy magyar kollégájával megbeszélje azokat a módokat és eszközöket,amelyekkel a legkönnyebben és leghasznosabban lehet harmóniába hezni a magyar termelést a német piacok igényeivel.Az a megkülönböztetett figyelem, amellyel a német birodalom föld mi ve lésügyi minisztere fogadta és kalauzolta Teleki M{hály grófot,a legékesszólóbb bizonyság arra,hogy Magyarország és Németország kapcsolatai nemcsak az évszázados hagyományokkal megszentelt barátságon ,de a legreálisabb gazdasági egymásrautaltságon nyugszanak. Magyarország minden vonatkozásban az emberi és európai igazságok alapján igyekezett az életét beállítani .Ezt az emberi és európai igazságot bizonyítja szociális törvényhozásának sok emelkedett szempontja és ezt "bízónyitja az az önmegtartóztató fegyelem és nyugalom,amely egyik alappillére Közép- és Délkeleteurópa békéjén ok.Magyar ország a nemzetközi háborús viszonyok ellenére is jottányit sem tért el azoktól az elvektől.amelyek a szociális előrehaladást teszik első feladatává és amelyek parancsolóan ir ják elő,hogy néha még áldozatok árán is vigyázzon itt nyugat és kelet határáhraz általános európai béke fenntartás ár a. Az Osservatore Roma no a magyar szociális törvények ismertetésével nagy és megbízható segítséget jelent a nagrar igazság diadalához - a bé*» esi tárgyalásokon is.