Budapesti Értesítő, 1940-1941
1940-04-03 [1835]
Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Lakatos Sándor BIS^^IÍDÉ^ISÍ'H A SÍ ár ipari munkásság keresete. Telefon: 132-568 — — — — — — — — — — — _ — —— Irta: Dr.Laky Dezs ő müe gy e t • t anár, or s z. gyűl .kép vi se lő • Vitathatatlan,hogy a magyar közgazdaságban a vezető-szerep" ma is a mezőgazdaságé .A mezőgazdaság 'az a vezérlő csillag,amely körül,mint a liap-; rendszerben a Nap körül.a töboi bolygó mozog,koring.Az sem kétséges azonban,'; hogy ezek közül a bolygók közül mind hatalmasabb és erősebb fényiieve vetődik, sugárzik ki az ipar megnyilvánulásaiból. Azok a s zamok, amelye kot a népszámlálások egymás után következő számsoraiból tudunk egymás melle állítani,világosan megmutatják alít az egyre növekvő jelent ős éget, amelyet az ipar tölt be népünk f oglalkozt atás ában .Ha egy** felől.hivatkozom arra.hogy 1920-ban a mezőgazdasági népesség száma 4,450.000 fő volt és ez a szám tiz év loforgatsa alatt csupán négy és fél millióra növekddett s másfelől felhívom a figyelmet arra^hogy ugyanozen tiz év alatt az ipari népesség tömege 1.520,000 forol csaknem 1,^0,000-re emelledett, - kerekszámban 360*000 fővel lett nagyobb - akkor, a valós ágban ^már rámutattam arra a rendkívüli átalakulásra,amely gazdasági életünkben e tiz év alatt lepergett. Ha valaki azt mondja,hogy a mezőgazdasági népesség 1930-ban "még 1 ] az egész # lakosság 5^-a volt',más részt hivatkozik arra, hogy az ipari népesség arátiyszáma n már tf 22?& volt,akkor,jó nyomon jár és különösképpen akkor teszi ezt,na'a n már w és a "még" szavaknak különös jelentőséget tulajdonit.Az sem kétséges, hogy azoknak az ellensúlyozó hatásoknak el lenére .amelyek a Magyar Szentkorona birtokállományába visszakerült területek eltérő foglalkozási felépítéséből kifolyólag mutatkoznak, a következő népszámlálás még jelentősebb arányúnak fogja mutatni Magyarors zág ipari népességet. Felmerül az a kérdés .vaj jon a magasabb társadalmi érdekek szemszögéből lehet-e kívánatosnak tartani ezt a fejlődést,aminek az a nyitja, hogy a mezőgazdaság népfoloslegéből szívott és szív ezután is magához szeles néprétegeket az ipar munkaalkalmakat teremtő munkapiaca. ; Ezt a kérdést legegyszerűbben talán ugy tudom megvilági.tani,ha azt teszem vizsgálat tárgyává,vajjon az a mezőgazdasági foglalkozásából,"a^faluról a városba.az ipari műhelybe vándorolt egyén aki kiszakadt megszokott életmiliőiéből,kap-e, valóban, jobb megélhetést az ipar vállalataiban, olyant,amely egyúttal alkalmas arra is,hogy kárpótolja őt a foglalkozáscsero sokszor csali i igen nehezen érzékelhető hátrányaiért. A magyar gyáripari statisztika szerint 1938-ban egy gyáripari munkás keresető Í200 pengő* volt.Ezt a keresményt meglehetősen nagy térfc-öz választja ol attól a keresmény tői ^amoly a mezőgazdasági munkásságnak natúr álős pénz javakban összefonódó "de vogső eredményben, mégis csak kisebb keresménye gyanánt mutatkozik.De rá kell mutatnom arra az osctlogos ellenvetésre,amely arra támaszkodnék,vaj jon ez áz aránylag tisztességes munkabér,amely a valóságban,persze, talán,mégsem elég,rosszul alakult az előző idők munkabéréhez képest. Hiszen a korábbi konjunktúra korszakában - az l?26-29-os évek folyamán - a gyáripari munkásság munkabére nagyobb volt mint 1200 pengő, s körülbelül 1300-1400 pengő között mozgott'annak névleges értéked Hibát követnék ol,ha nem hivüan fel a közfigyelmet arra,hogy itt olyan mozzanatok húzódnak meg a háttérbenjamelyeknek hatását észre kell vennünk, . amikor azt a fontos kérdést a vizsgálat górcsöve alá vasszük.Mert 1938-ban sokezarrei'több munkáskéz talált foglalkoztatást a gyáripari műhely ékben, mint 1928 táján, s közöttük nagyon sok volt olyan^aki mog nem szakmunkás .Ezeknek a munkásoknak a kisebb béro,s másrészt a noi munkásoké volt az az erő,amely vé, gül is letompította a gyár ipar i munkás s áar kc r esmdny ét a z előbb említett nívóra. Amikor' ezt a kérdést vizsgálom,nem mulaszthatom el a figyelmet még arra is felhívni,hogy az ös:sze hasonlít ásnál döntő súllyal esik latba az,hogy hála*" a kormánv erelves és iol átgondolt mt ézkédeseinek,ahhoz az arnivohoz képest, amelyet joggal kifogásoltak a műit konjunktúra idején,az árnivó manapság 15%-kal alacsonyabb .Ennek következtében a reálmunkabér a nominálbérrel szemben 1938-ban is legalább akkora volt,mint 10 évvel ezelőtt. A több és jobban fizete. tfa munkássági tehát az,amit elsősorban az iparnak köszön az egész magyar gazdasági élet. 1 ~ - SS
