Budapesti Értesítő, 1940-1941
1940-02-06 [1835]
A fájlodé snok varnak sóba sült jei. "Irta: Dr« Laky D ezső * ; műegyetemi tajiár,orsz.gyül Jcépviso lő A gazdasági élet fejlődését nem lehet egyes évoküek jelenségeivel nézni.Az egymásután következő évek hosszú" láncolata, az ezek folyamán jelentkező történéseknek az összessége az^amolynők konoly yizsgáalata után tudunk télenényt alkotni a gazdasági fejlődés jó,helyes ,vagy helyt ólon irányáról. Anint Angliában az ipari forradalom, anely körülbelül 1750-től Azaz éven át tartott s gyökereson átalakította ennek a hatalmas nagy állagnak közgazdasági életét, non máról-holnapra folyt leképpen ugy éli Magyarország is, a mai generáció szensláttára, egy hatalnas ipari átalakulásnak korszakát,aaeiynek sok vonatkozásben egészen csodálatos nagy űrcchényoit el kell isnernünk. Boldog emlékezetű nagy statiszt ilmsunk.Schwartnor Márton ezelőtt,140 évvel hogyan busónfeott,nilyon fájó szívvel sóhaj cott fol azért,hogy Magyar-, országnak nincs valamire értékelhető tortulipaxr. Ha Schwartner Márkon poraiból megelevenednék, hitet aaül venne tudomást arról ,hoQ r i£agyaror szág textilipara nost évenkint oOO niilió pengő értéket temel,hogy a vegyészeti ipar tcrrielé"sének értéke a 300 milliós határt ostromolja s hogy a korábban szinte nulla"", értékű papíripar temelésének érteke szinten a 60 niilió pengő körül jár náiw A gazdasági élet függetlené égéndt és özön át a nemzeti élet biztonságának is olyan oros igazolásai ezek a szádok,hogy ezek mellett nagy hiba Yplna olnenni anélkül,hogy jelentőségüket igazán kicriclnők. Nagy hiba volna azonban az iparnak ebben a kibontakozásában kizáróan a banktőkG kezét látni. Az ipar belső- erői, valamint az önfincnezirozásnak szá nos oszközo f a:jQlyökűt korábbi időknek"gazdasági politikája kodvozés fóliájában nyújtott az iPamak,tette lehetőre, azt,hogy Magyarország gyáripara a titkos reménységek vonalából valanonnyiünk szcr$ láttam élő valósággá lett• Mineen bizonn/al vannak fájdalmas Idsérc jolonsügQi ajinak,hogy ez igy történt; ára volt annak,hogy olűttünk van az a natalnas nagy nagyar gyáripar .anc lyne k • 4000 "ipart el epe ontja a füstöt kéményeiből s anelynoK toicpoin 300.000 nunkás kötötC'e összo sorsát a magyar élctnok jobb jövendőjévelJ)o a ináig ÍS7 van "ez .Mert bármennyi ro szomorú "azt tudni.hogy a fejlődésnek vannak sobosültjoijva nna k gyakran halottai is ,hogy az adott osotbcn.á nag/ar ipar kibontakozás ának,gyakram. éppen a legkevésbé tehetős rétegek, a legszögé^" nyebb fogyasztók voltak az igazi sebesült jei.Más oldalról o'-.' van az orcdm-éiiy: az a kincs,melyet a magyar közgazdaság birtokol asaár ma már á. külföldi verseny által is tisztelt iparábah,mciy nem épülhetett volna fel.ha az üzleti nyereségek jelentős összegoi ujabb es ujabb invesztíciók clinaitói non lettok Azt talán említenem sem kell,hogy a magyar kormány a legutóbbi időkben mindent clk övöt ett arra vonatkozólag, hogy a ' tulz ott nve r osé ge ko t«a nc Ívok' a múltban talán mutatkoztak a gyáripar- vonalán.emberséges mértékre szorítsa, ilyképpon biztosítván azt,hogy a jogos magánérdek ist ápolásán kivül az ipar munkájában a közérdek magasabb szempontjai is kp&jűk .'3 igazi néltánylásukat. Ebbon az irányban talán elcgondő,ha hivatkozom arra a'nuiúcara,anel3fct a koanány az árolienőrzés terén végez immár másfél év óta,amelynek segítségével t ugyancsak nogrrdrbáltatott - hozzáteszem: az érdekeltek komoly cllonkczóso nol kül - sok olyan vállalat előbb hozzáférhetetlen nyeresége ,anolyok szinte ogyeduralko'dók voltak a gazdasági élet ben .De h i.vatkozhe/oon külső felsorolás nélkül arra a sok ujabb ked vcznonyre i s, e;i oly szociális j ogszabályalkotásunk * "áldásaiból fakadt az ipar tevékonysége révén nunlcástársadalnunkra. SzeÉ az intézkedjek és a küs zöhön-lévő adópolitikai rendszabályok mind azt nutatják,hogy befellegzett azoknak az idGknck,anikor az ipari rl^esegok llo^gsrosM egyes kiválasztottak kezebo vándorolhatott .Érvényesül az a jrondolat.hogy énnefa n^KMgíéTa nenRotcazdasag napsabb eszmény; rt., kell szolgálnia. / LA.
