Budapesti Értesítő, 1940-1941
1940-01-03 [1835]
tt Él magyarjáll Buda mégl n /B.É,/ AZ augsburgi ütközet után,történelmi hagyományaink sz#»tBt> a csafcasik aebesült magyarjai felkönyököltek halálos ájulatukből,amikor meghallatták Lehel kürtje hangját,körülnéztek még s nyugodtan omlottak a csatatér v-éres porába,mert megtudták: él még a magyar,. 1940 január elsején is megszólalt egy világot bejáró magyar hang * a huszadik század legnagyobb vivmányának eszközével: a rádión át s fennen hirdettet "Él magyar,áll 3ud^ még". Gróf Teleki Pál miniszterelnök szólott az egész világon szétszórt magyarokhoz,azokhoz,akik emlékeznek még a dunavölgyi szép magyar hazára,azokhoz,akik vágynak ide,hazagondolnak,azokhoz,akik örömök,vagy nélkülözések között,taíán már elfelejtették őseikot szülő édesanyjukat. Ez a rádióbeszéd nem volt teletűzdelve politikai motívumokkal s hatása mégis elementáris orejü» Magában foglalja azt a legnagyobb nemzeti és faji értéket,amit ogy hon fiai ezzel a szóval tudnak csak kifejezni: összetarto zunk » És itt lehullanak a határok,leomlanak kétezer méteres hegyláncok,eltűnik L a véghetetlen tenger,uert az összotartozandósag kitörölhetetlen érzete átcsap New Snglandtól Floridáig és a Pacificig,Kanadától Braziliáig s mindenüvé,ahol magyar gyermekeket szülnek még az anyák és az aggok a Duna-Tisza közére gondolnak haláluk pillanatában. Az össze tart ózandó ság gondolata teszi naggyá a nemzetet*. Ha a sors kegyetlen intézkedése folytán,avagy az elődök pártoskodása,széthúzása,talán árulása folytán rabszíjra került a nemzet családjából milliónyi testvér,az mind múló jelonség,ha a szivek mélyen kiirthatatlanul ól az ogyüvétartozás gondolata* Időkériós csupán,hogy egymás szivének dobbanását közelről is meghallhassuk* Ilyen gondolatokkal eltelve léptünk át az 1940-ik esztendőbe,tudomására aiva minden magyarnak,hogy itt állunk a vártán. Husz esztendő kemény munkája acélozta meg izmainkat s a jövő tisztánlátása mérsékelte gondolatainkat a bölcsekké tett bcnnünkot,hogy anyagi javakat szerezve,biztosan őrködjünk arkölcsi javaiiikon is. Töretlenül gondolunk az uj feladatok megoldására oly időkben* amikor a legnagyobb bizonytalanság érzete üli meg irtózatos erővel biró nagy népek lelkét s ebben a nagy világdefektusban a megnagyobbított Magyarország, határain belül élő nagy ars ág lelkiismerete nyugodt,mert ugy érzi: mindenre fel készült és nem nyomja lelkét semmiféle felelősség azért,ami lengyel mezőkön történt s ami folyik Finnország hóboritotta földjein,a M-~.oin.ot és a Siegfri«d. vonal között s messze a véghetetlen tenderen,el,Montevideóig. A magyar nemzetnek ezt a nyugodtságot nemcsak a tiszta lelkiismeret biztosit ja,hanem az a tudat is,ho..:y az elmúlt husz esztendő alatt sok tekiatetben előkészítettük a talajt, a lehetőséget azokra az időkre,amikor üt a sorsfordulat órája. Gróf Tuloki Pál miniszterelnök nagyértékű újévi cikkében fennen hirdoti,hogy anyagilag megerősödtünk. Valóban,ahhoz képest,ami itt husz év előtt volt,bámulatosan megerősödtünk. Ennek értéke fokozódik azzal,hogy mindezt saját erőnkből értük el. Gróf Teleki P-l azonban az elért eredményűkkel bármennyire is meg van elégedve, mégis hangoztatja: s^k még a tennivaló. Vigyáznunk ós éberen őrködnünk kell a nemzet lelki és anyagi javain,uert miként a miniszterelnök mondja: hirtelen virrad ránk a na L: yobb feladat. Folytatása következik.