Budapesti Értesítő - Rádióközlemények, 1938-1942
1938 - 1938-10-18 [1878]
/Budapesti frtesitő fehér papíron megjelenő közlemér.yei::.ük / , átvétele diitalán/ /XV ^ . -S^* 'J* Rádiókö,zlemények. * - Időszerű meeiegyzések. Prága politikai költészeti tevékenységének legfrissebb szép ~ ircdalmi terméke a c3eh vitézségi Nem múlik el nap,' hogy a csehszlovákiai rádióállomások ne traktálnák ~ cseh légié hosí múltjának u-j meg uj meséjével a szlovákságot és a ruszin népet, amely pedig ma is napról napra keservei tanúja a légionisták rekvitálasokban és verebes hajtóvadászatokban kulmináló hősi babérszerzéoének, Féhány babérlevelet mi is a £gatn?tttn]S ° C3eh légió vitézségének csedafájára* Elmondhatjuk pl^ cseh légió hirea branyisziői diadalát: a './Irányi szkói hősök emlékoszlopának le rombolását. Tper. most mult 18 osztondeie,, hogy * cseh légionisták elpusztították *zt a z emlékoszlopot;-amely a magyarság és 8 szlovákság közös szabMságh^rcának egyik legdicsőségesebb*győzelmét örökítette meg; annak á nős solmeooanyai piarista paptanárnak, Erdős sj-Polesznyi Imrének és glóriás magyar és szlovák honvédéinek dicsőségét, mik 1849 február 5•-én,' 23 sáncor. keresztül rohamozva jogban, bőban, dermesztő hidegben verekedve elfoglalták a meredek hegyet.- Erdőssy, akinek családi heve eredetileg Polesznyi volt, dicső magyar és szlovák honvédéivel együtt a szlovákság és a magyarság közös történelmi legendás hőse * ? dicsőségüket hirdető emlékoszlop szent zarándokhelye volt m?gy*rr.ak, szlováknak, ?s 18 esztendővel ezelőtt a cseh légionisták TJLS megvívták ? maguk braryiszkői csatáját - az emlékoszlop elleni Ez a hőstett -r a:--y be tűkkel kívánkozik a légió aranyk onyvebe, . . A prágai benesizmus szeretné elhitetni 9 világgal, hogy a c. szlovák néppárt Prága által megkívánt zsolnai határozata és ruszin pár tói ungvári határozata a szlovákság és a ruszin nép szive sze*>—h rmti állásfoglalását jelenti. A szbvakok és ruszinok Prága* mellett akarnak élni 7 - hirdeti minden cseh rádióállomás a napnak minden órájában., arról azonban egyetlen szót sem hallá világ, hogy egy millión felüli tömeget képviselő magyar párt is döntött - magyar nyíltsággal és megingathatatlan határozottsággal - Magyarország mellett. Hogyan? Báj t C3ak akkor szent az önrendelkezés, ha az Prága"" rendelkezésere állást jelent és ami Prága ellen történik az egyszerűen meg sem történt? Micsoda farizeizmus tudná ezt megmagyarázni, és elhitetni a világgal, amely napról-napra világosabban latja, hegy Prágában, egyreecaéhéobül áll az igazság! Prága leplezhetetlen kapkodással és érthető idegeségeel Igyekszik tagadni., hogy Szlovenszkófcan és Ruszin földön napról-napra no a gyűlölet minden ellen, ami cseh, Husz esztendő szenvedéséinek elkeseredése robban ki a Morvától a Beszkidekig, olyan szabadságharc kezdődött itt. amelyet sem cseh páncélkocsik, sem csendőrterrorok meg nem állithatnak többé. Naiv védekezés, hogy a statáriumot a magyar lakosság miatt kellett életbeléptetni s ügyetlen hazugság is, mert Prága ezzel beismeri azt, hogy a magyarság olyan tömegben el a köztársaság területén, hogy fékentartásara az egész felvidéken statáriumot kellett hirdetni* Már most vagy ez az igaz- • sag.s askor minő jogon, minő erkölcsi alapon mert Fraga igényt tartani olyan tömegekre, amelyeknek egyetlen hő vágyuk,hogy sohase lássanak többe csehet, v»gy az az igazság, hogy az egész felvidék ősiaiossaga valamennyi népe megelégelte Prága rémuralmát. Akár azért, akar ezért léptették életbe P statáriumot annak első áldozata Prágr lett: a történelmi igazság tartott fölötte ítéletet. Ps a statárium is-*zt bizonyítja, hogy a szlovákok és ruszinok önrendelkezési joga csak. most születik a szlovák és ruszin falvakban n Morvától a Beszkidekig. LEVÉLTÁR
