A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1912, január-március (49. évfolyam, 1-74. szám)
1912-01-18 / 14. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁlimV7n r jdii ^ ^ »»Tiszavidéki buta“ alatt oly bau értendő, mely Jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint J4n-Nagyknn-Beolnofc vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának 8 mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. »»Fejérmegyei buza“ alatt oly bnza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kisknn vármegyében — a btai, pomázi és váei Járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vaezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel Bács-Bodrog vármegyében — a danamenti részek kivételével — termelt busák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. #) „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében •eimelt kasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt kasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. S. Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Dnna, a Dráva és az országhatár által kOrftlvett részében termelt kasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ## Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya* alatt értetik a Nőgrád, Bszterffom, Hont, Bars, Zólyom Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén. Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya" alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Petti burgonya* alatt értetik a Pest-Pilis-Sóit-Kiskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya* alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Osengrád, Arad, Terontál, Temes és Kxassó-tía&rény megyékben termelt bergonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királybágéntáli megyékben i # 1. Unter „Thelsewetzen“ Ist solcher Weisen se verstehen, welcher hinsichtlich Typne dem Durchschnitte des im Komitate Békés, sowie in éen Teilen links der Theiss der Komitate Csongrád und Já«-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Naehbargebietsn geerntet werde. 2. Unter „Weizen Kom. Fejér44 ist solcher Weisen su verstehen, welcher hinsichtlich Typas dem Durekeehnitte des lm Komitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder In dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 8. Unter „Pester Boden-Weisen“ ist solcher Weizen sa verstehen, wnleher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Komitate Pest-PIHs- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vác ausg-enommen — eefechstan Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dseesn Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Wetze~“ ist solcher Weizen za verstehen, welcner hinsichtlich Typus dem Durchsshnitte des in den Komitaten Torontál and Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ö. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen su verstehen, weicher hinsichtlich Typus dem Durchnchnltte des Im Komitate Bács-Bodrog — die Teile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. :£) 1. Unter „ThelHMgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der In dem durch die Theiss, die Maros end die südöstlichen Karpaten begrenzten Teile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachher- gebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchscnnitte der In den Komitaten rechts der Thoiss und Im Komitate NAprrád gefechsten Gerste gleicher Gattune entspricht und welche Im genannten Gebiete oder In desseu Nachbargebieten geerntet werde. 8. Unter „Transdauubische <■ erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Dnrchachnitt* 4er tn dem durch die Donaa, die Dran und die Landcstrrenze umif«l>pnfn Teile I ngBrns ?**fuchsten Gerste gleicher Gattung entspricht und weiche Im genannten Gebiete geerntet warde. ^^/e- Knrt.oftelii. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ *ind die in den elf Komitaten Jenseits der Donau geamtete» Kartoffeln cu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Komitaten NÓKrAd. Ks/.t*nr*.rn. Bars, Zólyom. Liptó, arva, l'uróc, lYcio-eén. Nyttra, Pozsony, ftsepes, Sáros, AbaojTorna. Gömör und Kis-Hont. Borsod. Zemplén, Ung und Bern*, ^«mtetf*n Kartoffeln su verstehen. UnW*r „Nyirer Kartoffeln“ sind die tn den Komitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdft. Bihar, Szilágy, I goowa und VlArnmnros g>-«*rnleten Kartoffeln tu vnr«*teh«n l'ntnr „Pester Kartoffeln“ *»ind die In Sen Komttatea Psst- Pilts-Soll- Kisknn, Heves und Jász-Nagykun Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen Unter „Banater Kartoffeln“ «ind 41« tn den Komitaten Hacs-Bodrog, Békés, Osougrád Arad, Torontál, Temes nnd Krassö-özörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Uuter „SleOenöürger karteffeéft* sind die In den RoalUh» }ensal£s éos JUitiyfcAe* geefljaislsn Kartoffeln sn verstehen. XLIX. évfolyam. Budapest, 1912. január Í8 (csütörtök.) 14. szám. wÄ£„r} bonüt-Mb Vízállás reggel 7 órakor 1 , Wasserstand 7 Uhr Früh J Hőmérő reggel 7 órakor \ _ .. r Thermometer 7 Uhr Früh J Légsúiymérő reggel 7 órakor \ Barometer um 7 Uhr Früh f 0 Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve .................K 28.— Házhoz hordva ............., 32.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában „ 36.— Külföldre ............. ........ „ 48.— Egyes példány 30 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAÄREN- UND RFPECTEI BŐRBE Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ..........................K 28.— Ins Haus gestellt ............. „ 32.— Per Post für Ungarn und Österreich .................. „ 36.— Für das Ausland ............. „ 48.— Ei.^'eine Exemplare 30 H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt ^ i APlítŐZSdC ___ Wci&VPlíhbÖVS€ Dte ^reisnot‘runS umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thatíényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános " sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. |a Gabona neműek. __ Getreide. welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. K.-tól—K.-ig. a) Készáru. — Effective Waare. Preise netto Casse per IOO Kilogramm von K. — bis K. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 7« SO »1 HZ / Tiszavidéki ........ -............ Theiss .................................. | Fejérmegyei... ... ............. Com. Fejér ....................... Pestvidéki ...................... Pester Boden...................... I Bánsági........................ ... Banater ............................ ' Bácskai............................. Bácskaer ............................. Szerb „ ............................. Serbischer........................... Román ................................. Rumänischer....................... Bolgár .................................. Bulgarischer .......................-----------------------------------•»r---------23 05 z2 90 22 95 23 05 23 1,5 23 45 23 20 23 3.) 23 45 23 45 23 4U 23 15 2: 25 23 40 21 40 23 75 2? 55 23 65 23 75 23 75 23 55 23 40 23 45 23 55 23 55 24 - 23 75 23 80 23 90 23 90 23 85 23 60 23 70 24 20 23 95 24 ----------Rozs — Roggen ....................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ........................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ........................ Prima ... ....................... Középminőségü ............. Mittel ............................. 20 15 19 90 20 25 20 10 Elsőrendű ....................... Prima ............................. Középminőségü ............. Mittel .......................... 19 65 19 15 19 95 19 45 Árpa — Gerate ... ........ ... ... /Takarmány, elsőrendű ... i „ másodrendű... Sörfőzésre, tiszavidéki ... 1 „ felsőmagyar... ' „ dunántúli ....... Jutter, Príma .................. , Sekunda ................. Brauer, Theiss .................. 19 20 18 60 19 fiO 18 90 Tem jeri - Hais.. Magya Roman Szerb Cinqua Fehér r, új ....................... Ungar., neu.................. ... v. bolgár ... ... ... Rumán. o. bulgar. .. ... Serbisch 17 30 17 50 , Oberungar. ............ , Transdanub ........... ntin ....................... Cinquantin...................... . ........................... Weisser............................ KSIea — Hirse .................. ... b) H atáridöre. Repce — Reps ............. ....... — Terminwaare, Káposztarepce .................. Kohlreps ....................... Réparepce .......; ......... Rübsen ............. ... ... ...----------HatápidS Te rm ■ ■ Délután* 1 oraiQ a legmagasabb vs ie.§aíac3wiyatH artoiyamokiw tilofordul! kotesek sorrtfndjt1 a köíbresó artoíyawo^ nélkül ^ffhpr(tnfL.. .ir h>- ' ' '* , 1, hfattslm 'und nipfl’igct'ti Knr*en wvvi v im« ohn* i- « 4ríolyan> k'r,-. 1 oraknt / fh r 11 Magyar buza — Ung. Weizen ............................ _ __ _ — Buza — Weizen...................................... 1919 április .................. Apri1 1912 május .................. Mai . 191 i október ................. Oktob( 23 60 23 58 23 66 23 32 23 36 23 28 21 88 21 90 21 H6 23 54 .................................................................................................................................. 23 £6 23 28 21 82 23 58 23 30 21 84 II 99 ...................................................... ;r ............. ....... 21 92 2t 82..................................................... ........................................ Rozs — Roggen... ... .............. 1912 áDrilis . _ Anril 20 54 20 58 20 4G20 50 18 04 21) 52 18 06 1912 októbe r ................. Oktob er ... .. * .......... 18 10 18 1 3 _ fi 99 ...................................................... Tengeri — Mais ...................... .......... 1912 május ............. J 1912 julius .................. J UÜ ..................... 17 40 17 38 17 44 17 34 17 42 17 40 17 44 17 34 ........... ” *•• **■ --- .............................................................................................. 17 34 17 34 17 36 17 36 II 99 ...................................................... Zah — Hafer.. ............................................. 1912 április 1912 októbe April Októbe 19 56 19 62 19 54 16 88 16 90 16 86 19 58 16 82 19 60 16 84 VI 99 ........................................................... r .............. >r ....................... II 99 ..........................-................-.............. Káposztarepce — Kohlrevs ....................... 1912 augusztus ... Aueust ... 31 31 20 ej Határidőre. Felmondott árukban előfordult kötések. Terminwaare. In gekündigter Waare vorgefallene Schlüsse. fi) Leszámoló árfolyamod. Llq n ifin tio nakurne. Magyar buza ........ Ung. Weizen.. ........... Rozs _______ ____ Roggen .................. Zab ______________ Hafer ... ... ... ....... Magyar buza ... ... Ung. Weizen .. ...-----Rozs ... ........ ........ Roffii<en ....... ......-----Zab... ... ................ Hafer ........................-----Suza ........ Weizen _ _ „ ................ Tengeri .................. Mais ....................... ................ Káposztarepce ... Kohlreps ... ... ........ Buza ....................... Weizen ...................... • Tengeri .................. Mais .......................-----Káposztarepce Kohirepa .. ... _-----Arak készpénzben 100 kilogrammonként. 15« Blizakorpa, — JVeizen Jcleie. Preise netto Casse per tOO Kilogramm. Finom korpa — Feine Kleie Árfolyam — Kurs Durva korpa — Orohe Kleie Árfolyam — Kurs Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól — von K-iq — bis Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól — von K-íg — bis Azonnali szállításra Promnte I.iefernnor 15 - 14 80 14 30 — Kartofi 15 20 15 — 14 50 fein, effektii 15 — 14 80 14 30 15 20 15 — 14 50 )gra?nm. 1912 január .. ................... januai 1912 ianuár—máius... ... _ lanuat —Mai ... Arak készpénzben 100 kilogrammonként. x* III. Burgonyaf készárú. ’ß Waare, Preise netto Casse per IOO Kilt Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ........ Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyírségi — Nyirer ............. ............. Erdélyi — Siebenbürger .................. Bánsági — Banater ............................ Pesti — Pester ........... .......... Fehér — IVms | Rózsa — Rosa j Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Ei’lr landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln k. — Diverse Pro Dunántúli — Transdanubische ........ Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyírségi — Nyirer ............................ Erdélyi — Siebenbürger .................. Bánsági — Banater ........ .................. Pesti — Pester ............. ................. duete. Fehér — Weiss \ Rózsa — Rosa \ Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 6 80—6 90 7 30—7 40 7 10-7 20 7 10-7 20 III 7 80-7 90 8 00-8 10 8 20-8 40 r. Különféle 8 30-8 50 9 00-9 20 terménye 6 00-6 20 6 00-6 20 6 00-6 20 6 00 -6 20 6 00—6 20 6 00-6 20 — — Készárú — Effektive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations- Kurs ' Származás, nem és minőség' Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse kötések — Schlüsse árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Franc^FTssh,0nedtÓtoTara 100 kSr-ként Disznózsír ............ Schweinefett ........ Buda Vidél pesti ...................................... Budapester _________________ d Landfett 154 — 155 —-----— —------' 100 kgr.-ként Szalonna ............. Spevk ...................... Magyar légenszáritott vidéki ........ Landspeck, ung. luftgetrocknet, Városi légenszáritott 4 drbos ........ Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig 131 135 132 — 136 --------------100 kgr.-ként Zsákokban zsákkal együtt, elegy- súly tiszta súlyként; hordókban vagy ládákban göngyölettel együtt tiszta súlyban In Säcken inclusive Sack, brutto für netto. In Fässern oder Kisten netto, franco Emballage. Szilva ..................... Pflaumen ................ • Árfolyam — Kurs Határidőre — Auf Termin K-tól — von K-iq — bis K-tól — von | K-ig — bis Boszniai Bosnische árf. — Kurs Szerbiai Serbischer árf. — Kurs Boszniai — Bosnische Szerbiai — Serbische pénz | árú pénz | árú 75 darabos ............................. 75stückige ... ............................ 85 , ................................ 85 „ ................................. 100 . ................................ 100 „ ................................. 120 , ................................ 120 „ ................................. 130 „ ............................... 130 „ ............... ............. darabszámért való felelősség nélkül ohne Garantie der Stückzahl .......---------69 — 67 - 65 - 63 — 70 — 68 — 66 _ 64 _----------r----------Hordóval együtt, tiszta súlyban lnn. Inclusive Fass, netto Gewicht Szilvaiz ............... Pflaumenmus ........ 1910. é vi----------68 — 69 —-------------100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig Heremag ............ Kleesaaten ............. V. Hajózási Lucerna, magyar 1911. évi ... Luzerner, ungarische 1911 ........ Lóhere, aprószemü 1911. évi ... RothWee, kleinkörnig 1911 ........ , középszeinű 1911. évi ... „ mittelkörnig 1911 ........ „ nagyszemfl 1911. évi ... , grobkörnig 1911 ........ fuvardi] Budapestre előfordult kötések alapján. — Se A fuvardíj 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardijtétel 24 fillérrel magasabb — Nach Oyl hiffsfracht naei sätze verstehen sich per IOC ir ist der Frachtsatz um 24 110 ~ 150 — 170 — ’i Budai Kilogramm Heller höher 136 160 — 180 lest auf G) nelusive Assec rund vor gefallener S uranz. Müsse. Fra ahtsätze von He ler—bis Heller Pancsováról Újvidékről Bezdánról (a Dunán) Kalocsáról Dunaföldvárról Szentesről Szegedről i Zentárói Titelröl Mitroviczárói Temesvárról Nagybecskerekröl Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
