A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1912, január-március (49. évfolyam, 1-74. szám)

1912-01-12 / 9. szám

A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. % 1. »«Tiszavidéki buía“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békáé vármegyében és Osongrád, valamint Jáas-Nagykun-Saolnok ▼Armegyék Tisza balparti részeiben termelt bnzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt basák átlagának s mely a nevesett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 8. „Pestvidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a blai, pomási és váei járások kivételével — termelt búzák átlagának b mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt bnzák átlagának ■ mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel Báes-Bodrog vármegyében — a donamenti részek kivételével — termelt huaák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. #) 1. „Tiszavidéki árpa4' alatt értendő oly árpa, íuolynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „FelsAroagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemü árpák átlagának b mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 8. Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt h*«onnerofi árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ## Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya4* alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom Liptó, Árva, Turóe, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gőinör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya" alatt értetik a Szatmár, Szabolcsi Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugoesa, Máramaros megyékben termelt burgonya „Peetl burgonya* alatt értetik a Pest-PUis-Solt-Kiskun, Hevez, Jámz-Nagykan-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Báes-Bodrog, Békéa, Qaengr&d, Arad, Torontál, Temes és Krassó-fiaörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágántéli megyékbe* bmpastt ^«ii ni ■ ja # I- Unter „TheisewelzenM Ist soieher Weisen zu verstehen, weleher hinsichtlich Typns dem Doreheehnltte des Im Komftafe Békés, sewte in den Tellen Hnks der Theiss der Komitate Csongrád und Jáas-Nagykon-Bsolnok gefeehsten Weizens entspricht and weleher im genannten Gebiete oder In desesa HaehbargohluftM geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Kom. Fejér41 ist solcher Weizen sn verstehen, w«leber hinsichtlich Typns dem Pnrehwchnitii des Im Tomttafee P^dr gefseh^ei Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiets oder in dessen Nach barg«bieten geerntet wurde. 8. Unter „Pester Boden-Weisen44 izt solcher Weizen za verstehen, weleher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte dee Im Komitate Pest-PIM*­Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vác ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in deesen NaehbargebieSsn geerntet wurde. 4. Unter „Banater Welzen44 ist solcher Weizen zu verstehen, weleker hinsichtlich Typus dem Durchsshnitts des In den Komltaten Torontál nnd Temes gefechsten Weizens entspricht nnd welcher im genannten Gebiete oder In dessen Naehbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácakaer Welzen44 ist solcher Welzen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Komitate Báes-Bodreg — die Teile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder In dessen Naehbargebieten geerntet wurde. ^:) 1. Unter „TheifwgerHte“ Ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der In dem durch dis Theiss, dis Maros nnd die südöstlichen Karpaten begrenzten Teile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche Im genannten Gebiet« oder in dasssn Nachbar* gebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste44 ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitt« d«r In den Kovnitaten rechte der Theiss und im Komitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht and welche im genannten Gebiet« oder in dessen Naehbargebieten geerntet wurde. 8. Unter „Transdanubische <• erste44 ist solche Gerste zu verstehen, weiche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch dl« Denan, die Drau und die Landesßrenze umgebenen Teile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattang entspricht und welch« im genannten G«biete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Komltaten jenseits der Donao geamteten Kartoffeln so r«r»tab«n. Unter „Otir Ungarische Kartoffeln“ sind die in den Komitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóe, Trencaén, Nyitra, Poasony, Szepes, Sáros, Abauj- Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereu geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Mytrer Kartoffeln 4 sind die tn den Komltaten ftaatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugoesa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Komltaten P«s*-PUie-Solt- Kiskun, Heves und Jász-Nagykon-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln4* sind die in den Komltaten Báes-Bodrog, Békés, Csongrád Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Slehenbürger Karte fT ata* sind die in den Komi fa tan jenseits des KlritfMfr geeratuten Kartoffeln su verstehen. XLIX. évfolyam. Budapest, 1912. január 12, (péntek.) 9. szám. Vízállás reggel 7 órakor \ , 01, Wasserstand 7 Uhr Früh / "*■ 1 cm Hőmérő reggel 7 órakor 1 7 r Thermometer 7 Uhr Früh f liégsúlymérő reggel 7 órakor \ Barometer um 7 Uhr Früh / 785 mm Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalá­tól elvitetve .................K 28.— Házhoz hordva ............. , 32.— Postán küldve Magyaror­szágon és Ausztriában „ 36.— Külföldre........................ „ 48.— Egyes példány 30 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. IAÄREN- UND EFFECTEH-BORSR Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse .........................K 28.­Ins Haus gestellt ............. „ 32.— Per Post für Ungarn und Österreich .................. „ 36.— Für das Ausland ............. „ 48.— Einzelne Exemplare 30 H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt ^ i J^I'BJ'ftCíZSd© ___ WCLCLVBflbÖVSS Preisnotirmg umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit that­tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános * " * sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. |, Gabonaneműek. __ Getreide, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. K.-tól—K.-ig. aj Készáru. — Effective Waare. Preise netto Casse per IOO Kilogramm, von K. — bis K. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 T5 76 77 78 79 SO SÍ 82 j Tiszavidéki . ...................... Theiss ... ... ....................... 1 Fejérmegyei ....................... Com. Fejér ... ... ............. Pestvidéki ...................... Pester Boden....................... I Bánsági ............................. Banater ............................. ^ Bácskai ............................. Bácskaer............................. Szerb ... ... ______ ____ Serbischer.......................... Román.................................. Rumänischer ....................... Bolgár ................................. Bulgarischer .......................-----­-----­----­-----­-----­----­-----­-----­-----­-----­22 95 22 80 22 85 22 95 22 95 23 35 23 10 23 20 23 35 23 35 23 33 23 05 2.J 15 23 30 23 30 23 65 2? 45 23 55 23 65 23 65 23 45 23 30 23 35 2? 45 23 45 23 90 23 65 23 70 23 80 23 80 23 75 23 50 23 60 24 10 23 85 23 90 23 80 24 20 Rozs — Roggen ........................ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer................ . ........ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ....................... Prima .... ....................... Középminőségü ............. Mittel ............................. 20 05 19 80 20 15 20 — Elsőrendű ....................... Prima ............................. Középminőségü ............. Mittel ............................. 19 50 19 — 19 80 19 30 Árpa — Gerste ... ... ............. /Takarmány, elsőrendű ... Futter, Prima .................. \ „ másodrendű... „ Sekunda ................. ^(Sörfőzésre, tiszavidéki ... Brauer, Theiss .................. 1 , felsőmagyar... , Oberungar. ............ ' , dunántúli ....... , Transdanub........... 19 ­18 60 19 40 18 90 Tengeri — Mais ...................... Magyar, új........... .. ........ Ungar., neu... .................. Roman v. bolgár ............. Rumän. o. bulgar.............. Szerb................................. Serbisch ............................ Cinquantin ....................... Cinquantin ... —_______ Fehér ................................ Weisser............................ 16 70 16 80 Stäle* — Hirse ....................... bj H. atáridöre. Repce — Reps ... ... ............. — Terminwaare. Káposztarepce ........... ....... Kohlreps........................... Réparepce .................. _ Rübsen ............................-----­-----­Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam 1 órakor Kurs 1 Uhr pénz — Geld árú — Waare Magyar buza — Ung. Weizen ....................... _ _ _ — Buza — Heizen....................................... 1912 április 1913 máius .................. / Ipri1 Aai 23 5 1 23 42 23 50 23 46 23 44 23 16 21 86 23 46 23 18 21 t<8 23 20 23 14 23 22 21 88 21 80 21 90 »1 w ....................................................... 1912 október ................. Oktober ... ........ ....... Rozs — Roggen... ................ 1912 április ............. April 1912 október .................. Oktob er 20 36 20 46 ....... ... 17 96 17 92 18 08 20 46 18 06 20 48 18 08 ff ff ....................................................... _ .. _ ____ _ ______ . __________ ___ ____ _ ____ ______ Tengeri — Mais... ............ 1912 máius Mai 17 10 17 08 17 14 17 08 17 08 17 10 17 10 1912 julius ................. J lllí 17 12 17 0Í »... _________ 17 12 II 9* ....................................................... , Zab — Hafer ....... 1912 április 1912 októbe knril )ktob< 19 36 19 40 19 4 ... 16 9J 16 9t 16 90 16 98 19 38 16 90 19 40 16 92 r C jr ff •• ................................................... ... Káposztarepce — Kohlreps ........................... o) Határidőre. Fe Terminwaare, In ge 1912 augusztus ............ Augus lmondott árukban előfordult kö kündigter Waare vorgefallene S 30 10 30 30 tések. chiüsse. <l) Leszámoló árfolyamok. íj fq u itl.n t io nttkurne. Magyar buza ........ Ung. Heizen ............ Rozs ... ... ... ... ... Roggen .................. ■ .......- ­Zab_______ Hafer ........ ............ ............. Magyar buza .. ... Unp. Weizen .. ...-----­Rozs ...................... fíonqen .................-----­Zab............................ Hafer .......................-----­Suza .................. Weizen ................. Arak készpénzben 10 0 kilogramm« Tengeri .................. Mais ....................... inként. Káposztarepce ... Kohlreps .................. II. Bu zakorpa. Buza ... ... ............. Weizen ...................... — Weizenkleie. Tengeri .................. Preist Káposztarepoe Kohlreps ................... netto Casse per lOO Ku< tgramm. Finom korpa — Feine Kleie Árfolyam — Kurs Durva korpa — Gmhe Kleie Árfolyam — Kurs Előfordult kötesek — Vorgefallene Schlüsse K-tól — von K-ig — bis Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól — von K-ig — bis Azonnali szállításra... ... ... Promnte Lieferung 14 90 ....................................................... 14 90 14 80 14 20 — Kartofa 15 10 15 — 14 40 *eln, effektix 14 90 14 80 14 30 15 10 15 - 14 50 1312 január ....................... Januar 1912 január—május... ... ... Januar—Ma Árak készpénzben 100 kilogramm« i .............................................................. ............. ................. ginként. kx III. Burgonya, készáru. >e Waare. Preise netto Casse per lOO Kilogramm. Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Filr menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ........ Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyírségi — Nyirer............................. Erdélyi — Siebenbürger .................. Bánsági — Banater............................. Pesti — Pester ................................. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln k. — Diverse Pro Dunántúli — Transdanubische ........ Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyírségi — Nyirer ............................ Erdélyi — Siebenbürger .................. Pesti — Pester ............. —...........­ducte. Fehér — Weiss \ Rózsa — Rosa Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 6 80-5 90 6 30-6 40 6 10-6 20 6 10-6 20 Ili 6 80-6 90 7 00-7 10 7 20-7 40 f. Különféle 7 30-7 50 8 00—8 20 terménye 5 00-5 20 5 00-5 20 5 00-5 20 5 00 5 20 5 00—5 20 5 00 -5 20 — — Készárú — Effektive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse kötések — Schlüsse árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Ingyen hordó . . . Franco Fass, netto Tara 100 kgr'~k6nt Disznózsír ............ Schweinefett ........ Budapesti ...................................... Budapester ................................. Vidéki............................................ Landfett ... ................. ............. 154 — 155 —-----­-----­— — 100 kgr.-ként Szalonna ............. Speck ...................... Magyar légenszáritott vidéki ........ Landspeck, ung. luftgetrocknet. ... Városi légenszáritott 4 drbos ........ Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig _. m 3 w — — „ „ 3 „ 132 - 134 ­133 — 135 ­-----­-----­-----­100 kgr.-ként Zsákokban zsákkal együtt, elegy- súly tiszta súlyként; hordókban vagy ládákban göngyölettel együtt tiszta súlyban In Säcken inclusive Sack, brutto für netto. In Fässern oder Kisten - netto, franco Emballage. Szilva ................ ... Pflaumen ................ Árfolyam — Kurs Határidőre — Auf Termin K-tól — von K-ig — bis K-tól — von | K-Ig — bis Boszniai Bosnische árf. — Kurs Szerbiai Serbischer árf. — Kurs Boszniai — Bosnische Szerbiai — Serbische pénz árú pénz árú 75 darabos ........................... ... 75stückige ................................ 85 , ................................ 85 „ ................................. 100 „ ............................... 100 „ ................................. 120 , .. ... ....................... 120 „ ................................. 130 „ ............................. 130 „ ................... ............. darabszámért való felelősség nélkül ohne Garantie der Stückzahl .......-----­-----­67 — 65 — 63 - 61 50 68 — 66 — 64 — 62 50-----­-----­-----­-----­Hordóval együtt, tiszta súlyban 1nnt Inclusive Fass, netto Gewicht Szilvaiz ................. Pflaumenmus ........ 1910. é vi-----­-----­64 50 65 —-------------­100 kg.-ként V. hajózási fuvardij Díjtételek fillértől—fillérig Heremag ............. Kleesaaten ............. Budapestre az 1 Lucerna, magyar 1911. évi _ Luzerner, ungarische 1911 ........ Lóhere, aprószemű 1911. évi _ Rothklee, kleinkörnig 1911........ „ középszemű 1911. évi ... „ mittelkörnig 1911 ....... » nagyszemü 1911. évi ... „ grobkörnig 1911 ........ 912. évi jan. 2-től jan. 6-ig előfordult kötések alapján. — Schi A fuvardij 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardijtétel 24 fillérrel magasabb — Nach Gyó tfsfr acht nach t sätze verstehen sich per 106 r ist der Frachtsatz um 24 110 ­150 — 170 ­iudapes Kilogramm Heller höher 136 ­160 — 180 ­t auf Grund nelusivt Assec der vom 2. Jan. bis uranz. 6. Jan. 1912 vt Frai vgefallenen Se fhtaittze von He hlüsse: ler—bis Heller Pancsováról Újvidékről 77—80 69—72 Bezdánról (a Dunán) Kalocsáról 53—56 41—44 Dunaföldvárról Szentesről 41—44 93—96 Szegedről 79—82 Zentárói 77—80 Titelről Mitroviczáról 73—76 91-94 Temesvárról Nagybecskerekről 109—112 77—80 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom