A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1912, január-március (49. évfolyam, 1-74. szám)

1912-01-02 / 1. szám

A BUDAPESTI ARD- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA ♦ # X. „Tiszavidéki buía“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Osongrád, valamint Jáu-Nagyknn-Siolnok Vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának 8 mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fej énnegyei buía“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt basák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 8. „Pestvidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintotében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomásd és váei Járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt busák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. #) 1- „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt réss4b«a termelt kasonnemfl árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. B. Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár álltai körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ## Burgonya. „Dunántúli buraonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya* alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya* alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Patti burgonya* alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya4* alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Tem— és Krassó-Saörény megyékben tormait burgonya. »Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágéntáli megyékben feMwlfttawa. f & # 1. Unter „Thelssweizon“ ist solcher Welsen sa verstehen, welcher hinsichtlich Typas dem Durchschnitte des Im Komitate Békét, sowie In <en Teflon links der Theiss der Komitate Csongrád und Jáes-Nsgykun-Bsolnok gefechsten Weisens entspricht and welcher Im genannten Gebiete oder In dessen Naehbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Kom. Fejér“ ist solcher Welzen za verstehen, welcher hinsichtlich Typas dem Durchschnitte des Im Kosnttats Fajér gsftnhsSsn Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Naehbargebieten geerntet wurde. 8. Unter „Pester Boden-Weisen“ ist solcher Weizen sa verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Kamltste Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vác ausgenommen — gefechsten Weizens «Higricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Naehbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte das in den Komitaten Torontál and Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Naehbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Wolzon“ ist solcher Welzen su verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Komitate Bács-Bodrog — dia Teile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Naehbargebieten geerntet wurde. #) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros and die südöstlichen Karpaten begrenzten Teile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche Im genannten Gebiete oder in deesen Naehbar­gebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gersto“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Komitaten reebts dar Theiss und im Komitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Naehbargebieten geerntet wurde. 8. Unter „Transdanubische <>erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typas dem Durchschnitte der in dem durch die Donaa, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Teile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. ## Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Komitaten jenseits der Donau geerntetes Kartoffeln sa verstehen. Unter „Obtr* ungarische Kartoffeln“ sind die in den Komitaten Nó-rrá"., Esztergom, Ilont, Bars, Zólyom, Liptó, Írva, Taróc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Bsepes, Sáros, Abaaj- Toma, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Un^ n> I Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyjrer Kartoffeln“ sind die in den Komitaten Ssatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramat/.- geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Komitaten Pett-Pilis-Solt- Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banster Kartoffeln“ sind die in den Komitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zn verstehen. Unter „SiebtnbQrgsr Kartaffff“ «ind die in den Komitaten jenseits dee Királyhágó XLIX. évfolyam. Budapest, 1912. január 2 (kedd.) 1. szám. S™,} •*>- «*>» Vízállás reggel 7 órakor 1 , ,77 WasMerstaml 7 Uhr Früh / ’’ Hőmérő reggel 7 órakor 1 _ R r Thermometer 7 Uhr Früh ( líégsúlymérő reggel 7 órakor I 77q Barometer um 7 Uhr Früh / Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalá­tól elvitetve.- ............. K 28.— Házhoz hordva ............. , 32.— Postán küldve Magyaroi- szágon és Ausztriában „ 36.— Külföldre ....................... „ 48.— Egyes példány 30 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WÄREN- UND EFFEGTEN-BORSS Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse .........................K 28.— Ins Haus gestellt ............ „ 32.— Per Post für Ungarn und Österreich ................. „ 36.— Für das Ausland............. „ 48.— Elmeire Exemplare 30 H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő f ) Áv*IJítŐZSCl@ ___ JV(l CL VS 111) ÖV V S Preisnotirun8 umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit that­tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általából S. í TT “ sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse Gabonanemüek. - Getreu!*.; 1g?ß Árak készpénzben 100 kilogrammonként. K.-tól—K.-ig. ’ aj Készáru. — Effective Waare. Preise netto Casse per 100 Kilogramm von K. — bis~K.- A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen T3 T4 75 76 T7 TS T9 HO St 82 1 Tiszavidéki . ..................... Theiss... ............................. I Fejérmegyei .................. ... Com. Fejér ........................ Pestvidéki ............ ;....... Pester Boden....................... 1 Bánsági ........ ... ............. Banater ............................. ' Bácskai ........ ............... Bácskaer............................. Szerb .................................. Serbischer............................ Román....... ........................ Rumänischer........................ Bolgár .................................. Bulgarischer .......................-----­-----­-----­-----­-----­-----­-----­—-----­-----­23 — ü2 85 22 90 23 — 23 — Í / tu 23 40 23 15 23 25 23 40 23 40 23 25 23 - 2! 10 23 25 23 25 1­23 60 23 40 23 50 23 60 23 60 23 40 23 25 23 30 23 40 23 40 23 75 23 60 23 65 23 75 23 75 23 60 23 35 23 45 23 85 23 70 23 75 23 65 23 95 Rozs — Roggen ... .. ............. Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zai — Hafer .......................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ... „ ................ Príma .... ... ................. Középminőségű ............. Mittel 20 05 19 80 20 15 20 — Elsőrendű ....................... Prima ............................. Középminőségű ............. Mittel ............................. 19 50 18 80 19 80 19 30 Árpa — Oerste ........................ /Takarmány, elsőrendű ... Futter, Prima .................. 1 „ másodrendű... „ Sekunda ................. Sörfőzésre, tiszavidéki ... Brauer, Theiss .................. / „ felsőmagyar... , Oberungar. ............ ' „ dunántúli ....... , Transdanub........... 18 90 18 50 19 30 18 80 Teigeri — Mais.................... . Magyar, ó ..................... Ungar, alt ....................... Magyar, új ....................... Ungar., neu...................... Román v. bolgár, ó ... ... Rumän. o. bulgar., alt ... Szerb ................................ Serbisch............................ Cinquantin ....................... Cinquantin ....................... Fehér ................................ Weisser............................ 18 50 16 80 18 50 Í8 70 16 90 18 70 Köles — Hirse ... .................. b) H, atáridöre. Reace — Reps ........ ... ____ — Terminwaare. Káposztarepce .................. Kohlreps........................... Réparepce ..................... Rübsen ..........................-----­----­Határidő — Termin Délutáni I óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bit 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam 1 órakor Kurs 1 Uhr pénz — Geld árú — Waare Magyar buza — Ung. Weizen............................. _ _ — — Buza — Weizen.................................. 1912 április 1912 május 1912 októbe Apri1 Mai Oktob 23 52 23 54 23 40 23 22 23 16 .. . .. ... 21 68 21 70 21 5« 23 42 23 12 21 56 23 44 23 14 21 58 u » ....................................................... r ................ :r ........................ 21 58............................................... Rozs — Roggen... ... ... ... ... ................. 1912 április ... ............ April 1912 október .................. Oktob 20 56 20 58 20 5. 17 84 17 86 17 7« 20 50 17 74 20 52 17 76 ii n ........-............................................. er ....................... Tengeri — Mais... ................ 1912 május ............. _. J 1912 julius ................ j Wai . 17 12 17 14 17 00 17 24 17 26 17 08-------------------------------------------------­----------------------------------------------------------­17 — 17 08 17 02 17 10 üli ........... » « ....................................................... Zab — Hafer ........... 1912 április .................. April ............................ 19 38 19 32... ........................................................................................................................................................ 19 32 19 34 II 99 — .......................-............................. Káposztarepce — Kohlreps ......................... e) Határidőre. Fe lmondott árukban előfordult kötések.-r d) Leszámoló árfolyamok. r« in gcnuiiuigicr wuurc vutgcjunciic oliiiuööc. Magyar buza ........ Ung. Weizen... _ ....... Rozs ....................... Roggen .................. Zab ........ ....... ........ Ha,fér ............. Magyar buza ........ üva. Weizen... ... ...-----­Rozs ....................... Roaaen .................­-----­Zab... .................... Hafer ............. .. ..----­Buza ............. Tengeri .................. Káposzl KoMrep tarepce ... 11 B vei W"Jz- ff I ..................... Tetij Mait |eri ... ._ ........ Káposztarepce Kohlreps ................... netto Casse per fOO Hit ogramm. Arak készpénzben 10 0 kilogrammá Mais ..................... inként. s ... ............ II. Bi zakorpa. reizenkleie. Preist Finom korpa — Feine Kleie Árfolyam — Kurs Durva korpa — Grobe Kleie Árfolyam — Kurs Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól — von K-ig — bis Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól — von K-ig — bis Azonnali szállításra .. ........ Promnte Lieferung 14 40 ................. .................................... 14 40 14 30 _ 14 — — Kartofa 14 60 14 b0 14 20 lein, effektiv 14 40 14 30 14 ­14 60 14 50 14 20 ■»gramm. 1312 január ....................... Januar 19 Iá január—május ............. Januar—Ma i .................. Arak készpénzben 100 kilogrammonként. K* III. Burgonya, készárú. >e Waare. Preise netto Casse per lOO Kil Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Flir menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ....... Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyírségi — Nyirer ........... ............ Erdélyi — Siebenbürger ................ Bánsági — Banater ......................... Pesti — Pester............................. Fehér — Wé/ss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln k. — Diverse Prot Dunántúli — Transdanubische ....... Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyírségi — Nyirer ......................... Erdélyi — Siebenbürger ........... ... Bánsági — Banater. ................... ... Pesti — Pester ............................. ducte. Fehér — WWss Rózsa — Rosa Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis \ 5 80—5 90 6 30-6 40 6 10 -6 20 6 10 6 20 IV 6 80-6 SO 7 00-7 10 7 20-7 40 r. Különféle 7 30-7 50 8 00-8 20 terménye 5 00—5 20 5 00 -5 20 5 00-5 20 5 00 5 20 5 00—5 20 5 00 -5 20 — — Készárú — Effektive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötesek Vorgefallene Schlüsse kötések — Schlüsse árfolyamok — Kurse pem — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Ingyen hordó ... Franco Fass, netto Tara Disznózsír ............ Schweinefett ........ Budapesti ...................................... Budapester ... ........ .................. Vidéki........ ............. ... ... ... ... Landfett ... ... ... ... ... ............. 153 IS 4 —-----­----­----­100 kgr.-ként Szalonna ............. Speck ...................... Magyar légenszáritott vidéki ........ Landspeck, ung. luftgetrocknet. ... Városi légenszáritott 4 drbos ........ Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig * » 3 „ — ... „ „ 3 « Füstölt.. .......... ....................... Geräuchert. ... ... ... ... ... ........ 133 ­134 ­134 ­135 ­SSI ■ ■ ■ saa iaa asa----­----­----­100 kgr.-ként Zsákokban zsákkal együtt, elegy- súly tiszta súlyként; hordókban vagy ládákban göngyölettel együtt tiszta súlyban In Säcken inclusive Sack, brutto für netto. In Fässern oder Kisten netto, franco Emballage. Szilva ..................... Pflaumen ................ Árfolyam — Kurs Határidőre — Auf Termin K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Boszniai Bosnische árf. — Kurs Szerbiai Serbischer árf. — Kurs Boszniai — Bosnische Szerbiai — Serbische pénz | árú pénz | árú 75 darabos ................................ 75stückige ............................... 85 „ ............................. 85 „ .............................. 100 , ............................. 100 , 120 , ................................ 120 „ .............................. 180 . ............................. 130 „ ................ ............ darabszámért való felelősség nélkül ohne Garantie der Stückzahl.. ...----­67 — 65 — 63 - 61 50 68 — 66 — 64 — 62 50-----­-----­-----­-----­Hordóval együtt, tiszta súlyban . Inclusive Fass, netto Gewicht g‘ Sz Pfl ilvaiz .. ............ 1910. é —----­64 50 65 —-----------­aumenmus ....... 100 kg.-ként * V. Hajózási fuvardíj Díjtételek fillértől—fillérig o> Heremag ............. Kleesaaten ............. Budapestre az 1 Lucerna, magyar 1911. évi ... Luzerner, ungarische 1911 ........ Lóhere, aprószemű 1911. évi ... Rothklee, kleinkörnig 1911 ........ „ középszemű 1911. évi ... „ mittelkörnig 1911 ........ , nagyszemű 1911. évi ... „ grobkörnig 1911 ........ 911. évi dec. 25-től dec. 30-ig előfordult kötések alapján. — Schii A fuvardíj 100 kilogrammonként és a N-':'itási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardijtétel 24 fillérrel magasabb — Nach Oyé ifsf racht nach L sätze verstehen sich per IOC r ist der Frachtsatz um 24 110 ~­150 — 170 ­iudapes Kilogramm Heller höher 136 — 160 — 180 — t auf Grund nelusive Assec der vom 25. Dez. bi uranz. s 30. Dez. 191 Frac 1 voigefallenen htsütze von Hei Schliissc. ler—bis Helle.'': Pancsováról Újvidékről 77—80 G9—72 Bezdánról (a Dunán) Kalocsáról 53—66 41—44 Dunaföldváiról Szentesről 41—44 93—96 Szegedről 79—82 Zentárói 77—80 Titelről Mitroviczáról 73—76 91-94 Temesvárról Nagybecskerekről 109—112 77—80 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom