A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1911, január-március (48. évfolyam, 2-74. szám)
1911-01-17 / 12. szám
Ä BUDAPESTI ÁRÚ- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. # 1. „Tiszavidéki buza" alatt oly buza értendfi, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében é* Csongrád, valamint Jáax-Nagykuu Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 2. „Fejéi-megyel biua“ alatt oly buza értendő, mely Jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának • mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 3. „Pestrldékl bau“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a Mai, pomázi és váci járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 4. „Báns&gl buza" alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt busák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai busa" alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivitelével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett #) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termc<t hasonnemű árpák Magának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos ízületeken termett. 3. „Dun&ntnli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ## Burgonya. „Dunántúli burgonya" alatt értetik a Dunántul tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nőgrád, Esztergom, Hont, Bau, Zőlyom, Liptó, Árva, Turoc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, OOmOr és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya" alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi bvgenya“ alatt értetik a Királyhásóntuli «■wrákknn termett baman. # 1. Unter „Thelsswelzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich lypus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Wellen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Welzen" ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebietnn geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Welzen" ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. #) 1. Unter „TUeissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpaten begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiet» oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerst«“ ist solche Gerste zu verstehen, weiche hinsichtlich Typus dem Dincnschmtte der in den Comitaten rechts dei Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ isi solche Gerste zu verstellen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. ## Kartofletil. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc. Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Hyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen Unté. „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Piiis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zj verstehen. Unter „Ba atsr Kartuffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, lorontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen Unter „SleiianbürBee Kartoffeln“ sind die in den Comitaep ienseits des Királvtaisó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLVIII. évfolyam. Budapest, 1911. január 17. (kedd.) 13. szám. Ldty ái ás 1 sz£p — schön Witterung J * Vízállás reggel 7 órakor \ , . ű7 Wasserstau cl 7 Uhr Früh / + ly‘ craHőmérő reggel 7 órakor \ 0 r Thermometer 7 Uhr Früh J Légsúlymérő reggel 7 órakor \ „„„ Barometer um 7 Uhr Früh / mnl Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve .................K 28.— Házhoz hordva ............. „ 32.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában „ 36.— Külföldre........................ „ 48.— Egyes példány 30 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BORSR Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse..........................K 28.— Ins Haus gestellt ............. „ 32.— Per Post für Ungarn und Österreich .................. „ 36.— Für das Ausland........ ... „ 48.— Einzelne Exemplare 30 H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt a \ ___ TVn a wn hnr Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thattényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános U'UiaUCa W Ulll VllUUt sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Gabonaneműek« __ Getreide welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. Árak készpénzben IOO kilogrammonként. K.-tól—K.-ig. aj Készáru. — Effective Waare. Preise netto Casse per IOO Kilogramm von K. — bis K. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weisen 73 74 75 76 77 78 79 SO St 82 .Tiszavidéki ....................... \ Fejérmegyei ....................... Pestvidéki ..................... Bánsági... ........................ Bácskai ... ... ... ... ... ... Theiss Com. Fejéi Pester Boc Banater Bácskaer Serbischer Rumänisch Bulgarisch« len........................------------------------------22 20 22 05 22 15 22 05 22 15 22 55 22 35 22 35 22 35 22 50 22 45 22 30 22 30 22 25 22 40 22 85 22 65 22 75 22 60 22 75 22 65 22 45 22 50 22 50 32 65 22 95 22 75 22 85 22 75 22 95 22 75 22 60 22 65 22 60 28 10 22 90 23 — 23 05 22 85 22 65 22 70 23 20 23 — 23 10 _ _---------------Román ........ ............... ... Bolgár. ............................... er ... ................... :r ... ..................----------------------------------------------------------------------Rozs — Roggen ........ ............. Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer .. ....... . ............. Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ... ... .............. Prima ................. Középminőségű ........ ... Mittel ............................. 16 — 15 85 16 10 15 95 Elsőrendű ... ____ ... ... Prima.. ... ____ ____ ... Középminőségű.. ............ Mittel.. ............................. 17 50 17 10 17 80 17 40 Árpa — Gerste ... .................. . /Takarmány, elsőrendű ... Futter, Prima ................. 1 „ másodrendű... „ Sekunda. ................ >K< Sörfőzésre, tiszavidéki ... Brauer, Theiss ................. 1 „ felsőmagyar... „ Oberungar.. ........... ' „ dunántúli ....... „ Transdanub........... 15 30 15 10 16 — 15 50 Tengeri — Mais ...................... Magyar, új ........ ............ Ungar., neu... ... ... ... ... Román v. bolgár ............. Rumän. o. bulgar............... Szerb - ........................ ... Serbisch____ ... _______ Cinquantin ................. ... Cinquantin ........................ Fehér ...................... ........ Weisser_______________ 10 80 11 05 Köles — Hirse ... ... ............ * b) H, atáridöre. Repce — Reps ... ... ... ... ... — Terminwaare. Káposztarepce ........ ........ Kohlreps........................... Réparepce ........ ........... Rübsen .............................----------Határidő — Termin Délutáni 1‘/'a óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis /Va Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam 1 Va órakor Kurs /Va Uhr pénz — Geld árú — Waare Magyar buza — Ung. Weizen ............. _ _ _ _ Buza — Weizen ............. 1911 április 1911 május 1911 októbe ... _______ April ........ ... ... ____ ... ............. Mai............................ 22 30 22 42 22 30 22 16 22 18 22 08 21 36 21 34 21 40 22 34 22 12 21 32 22 36 22 14 21 34 ff 99 .............................-......................... r ____ ____ Oktober .................. ... 21 30 ....... ......................................................................................................................... Rozs — Roggen... ............... 1911 április 1911 máius April Mai 16 28 16 30 16 18 16 28 16 16 .. _ 16 18 15 80 16 20 15 82 ff 99 ........................................................ 1911 október .................. Oktober ... ... ........ ... 15 88 15 92 15 78 ... ........................................................................................................................................ Tengeri — Mais ........ ... ... 1911 május 1911 iulius Vlai 11 32 11 38 11 32 11 32 11 34 üli 11 72 11 7 0 ____ ff 99 ................-...................................... Zab — Hafer... 1911 április 1911 októbe April Dktobi 17 22 17 32 17 24 _ 14 96 14 98 14 90 .. 17 22 17 24 ii tt ............................................................. r ............. jr »1 tt ........................................................... Káposztarepce — Kohlre T ps ... ... ................. 1911 augusztus ............. August lmondott árukban előfordult kö kündigter Waare vorgefallene St 27 60 27 80 ') Határidőre. Fe erminwaare. In ge tések. zhlüsse. d) Leszámoló árfolyamok. Liquida tionsJeurse. Magyar buza ....... Ung. Weizen... Rozs ... ... ___ ... Roggen .................. Zab __________ ... Hafer ............. ... ... Magyar buza ....... Ung. Weizen .............-----Rozs .................... Roggen ..................-----Zab ____________ Hafer ... ..................-----Buza ... ... ... Weizen ........ .. Arak készpénzben 10 0 kilogramm« Tengeri ... ... ... ... Mais ........ ... ... ... inként. Káposztarepce ... Kohlreps ... ... ... ... II. Bu. 1 zakorpa. Buza ..................... Jreizen ........ ............. — Weizenkleie. Tengeri ................ Mais .............— ... Pre c Káposztarepce ... Kohlreps ................... e“ etto Cass per IOO Kit ogramm. Finom korpa — Feine Kleie Árfolyam — Kurs Durva korpa — Grobe Kleie Árfolyam — Kurs Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól — von K-ig — bis Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól — von K-ig — bis Azonnali szállításra ... ... ... Promnte Lieferung 8 50 8 60 8 60 8 70 8 80 9 — e per IOO Kil 9 - 9 20 ogramm. 1911 január—május ......... Janu ar—JV lai ............ Árak készpénzben 100 kilogrammonként. xx III. Burgonya, készárú.- Kartoffeln, effektive Waare. ^ M Cm Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ........ Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyirségi — Nyirer ........ ........ ........ Erdélyi — Siebenbürger .................. Bánsági — Banater ............. ............. Pesti — Pester ... ..................... ... Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln k. — Diverse Proi Dunántúli — Transdanubische ____ Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyirségi — Nyirer ......................... Erdélyi — Siebenbürger .................. Pesti — Pester ............ ............. ’iucte. Fehér — Weiss Rózsa — Rosa Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 4 20—4 40 4 40—4 60 4 20—4 40 4 40—4 60 4 40—4 60 n 4 60—4 80 4 80—5 00 4 60-4 80 4 60—4 80 4 80—5 00 1. Különféle 7 20- 7 40 7 80-8 00 7 20-7 40 7 80—8 00 terménye 3 80—4 40 4 20—4 40 3 80—4 20 3 20-4 00 3 80—4 00 — — Készárú — Effektive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse kötések — Schlüsse árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Ingyen hordó 1rvn , ... Franco Fass, netto Tara kgr.-ként Disznózsír. ......... Schweinefett ........ Buda Vidél pesti............................. ......... ti... ... ............................... Budapester ... ... ... ... ... ... ... uandfett ...................................... 166 — 167 — 100 kgr.-ként Szalonna ............ Speck,....................... Magyar légenszáritott vidéki ... ... Landspeck, ung. luftgetrocknet. ... Városi légenszáritott 4 drbos ........ Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig o q n tf tt —- — ff ff ff Füstölt ......................................... Geräuchert___________________ 140 - 145 141 - 146 ------------------m 100 kgr.-ként Zsákokban zsákkal együtt, elegy- súly tiszta súlyként; hordókban vagy ládákban göngyölettel együtt tiszta súlyban In Säcken inclusive Sack, brutto für netto. In Fässern oder Kisten netto, franco Emballage Árfolyam — Kurs K-tól — von | K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Boszniai — Bosnische Szerbiai — Serbische 75 dar 85 100 120 130 darabsz abos 75stückige 85 „ 100 „ 120 „ 130 „ ohne Garant------------------63 — 62 — 59 — 56 — 64 — 63 - 60 - 57 — Sz Pfl ilva .............. aumen ................ n ámért való felelősség nélkül ie der Stückzahl ....... Hordóval együtt, tiszta súlyban . nn. Inclusive Fass, netto Gewicht Szilvaiz ............ Pflaumenmus ........ 1910. é\ ri . _------------------38 — 39 100 kg.-ként V. Hajózási fuvardíj Díjtételek fillértől—fillérig Heremag ........... Kleesaaten ............. Budapestre az Lucerna, magyar 1910. évi ... Luzerner, ungarische 1910 ........ Lóhere, aprószemű 1910. évi ... Rothklee, kleinkörnig 1910 ........ „ középszemű 1910. évi ... „ mittelkörnig 1910 ........ „ nagyszemű 1910. évi ... „ grobkörnig 1910 ........ 1911. évi január hó 9-től 14-ig előfordult kötések alapján. — Sei A fuvardíj 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardijtétel 24 fillérrel magasabb. — Nach G\ \iffsfracht naef sätze verstehen sich per 100 /őr ist der Frachtsatz um 146 — 116 — 124 — 132 — i Budai Kilogramm 24 Heller höh 190 — 124 — 134 — 146 — >est aufQ nclusivt Assec er. rund der vom 9. bis uranz. 14. Januar 191 [Frac I vorgefallenen htsätze von Hel Schlüsse: er—bis Heller Pancsováról Újvidékről 77—80 69—72 Bezdánról (a Dunán) Kalocsáról 53—56 41—44 Dunaföldvárról Szentesről 41—44 93—96 Szegedről 79—82 Zentárói 77—80 Titelről Mitroviczáról 73—76 91—94 Temesvárról Nagybecskerekről 109—112 77—80 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
