A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1910, július-szeptember (47. évfolyam, 145-219. szám)

1910-09-14 / 205. szám

A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA # 1. „Tiszavidéki búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykui»- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bűz»“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Klskun vármegyében — a blai, pomázi és váci járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termeit búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. #) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termeti 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termed hasonnemü árpák Magának s mely a nevezett, vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántul tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bas3, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és B^reg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntuli «BMyékben termelt btsraonva. ifc 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ^ ^ . * 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. . » . 3. Unter „Fester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis» Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar­gebieten geerntet wurde. _ , ^ ....... „ .* , ~ 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebietnil geerntet wurde. „ . .. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bacs-Bodrcg — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. *) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpaten begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiet- oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrad gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubiscbe Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Piris-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln za verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „SiebenbUrger Kartoffeln“ sind die in den Comitalee ienseits des Királyhágó eeemteten Kartoffeln zu verstehen. XLVII. évfolyam. Budapest, 1910. szeptember 14. (szerda.) 205. szám. Időjárás 1 szén —schön Witterung- / szep scnon Vízállás reggel 7 órakor | . Wasserstand 7 Uhr Früh j ‘ cm­Hőmérő reggel 7 órakor 1 , 1(. r Thermometer 7 Uhr Früh J Légsúlymérő reggel 7 órakor 1 7RQ Barometer um 7 Uhr Früh / 'b' mm Előfizetési árak évenkint: a tőzsde titkári hivatalá­tól el vitetve. ............... K 28,— Házhoz hordva ............... , 32.— Postán küldve Magyaror­szágon és Ausztriában „ 36.— Külföldre ...........................„ 48.— Egyes példány 30 f. AMTLICHES KÜRSBUTT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFEGTEN-BORSE Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertage täglich. Pirnumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse. ..........................K 28.— Ins Haus gestellt. ............„ 32.— Per Post für Ungarn und Österreich.................. . „ 36.— Für das Ausland .............. „ 48.— Einzelne Exemplare 30 H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt j \ ®M|a4Ä^eilö ___ M/f/#ívjii/w'Jii../; Die Preisnotirung% umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit that­tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános / HPIIIÜZSIÍCi 11 (III I ( H Ufr! !>( . sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. g QjjSbűilí'lS'Síirriáíek - (U'tvtiiflc welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. K.-tól—K.-ig. aj Készáru. — Effective Waare. Preise netto Casse per ÍOO Kilogramm von K. — bis K. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 T4 75 7d 77 TS 79 80 81 83 /Tiszavidéki .......................... Theiss........................... 1 Fejérmegyei- . ... ... ... ... Com. Fejér ____ .. X <Pestvidéki ____________ Pester Boden... ____ /Bánsági ________ _____ ... Banater ... ... . '•Bácskai ... ... ... . . .... Bácskaer ... ... . _ Szerb ... ... ... ... ... ... ... Serbischer.. ... ... Román... ... ... ... ... ... Rumänischer ...... Bolgár... ... ... ... ... ... ... Bulgarischer ..................------­------­------­------­n------­19 90 19 80 19 85 19 90 19 90 20 30 20 20 20 25 20 25 20 30 20 — 19 90 19 95 20 — 20 — 20 40 20 30 20 35 20 35 20 40 20 10 20 — 20 <35 20 10 20 15 20 50 20 35 2C 40 20 45 20 50 20 30 20 20 20 25 20 30 20 35 20 75 20 55 20 65 20 65 20 70 20 40 20 30 20 iä 20 40 20 85 20 70 20 75 20 80------­-----­------­Rozs — Roggen ... ... ... .. . Származá s, n e 111 és m i n őség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ... ... ... ... ... Középminőségű ............... / Pri Mit Fut Bra * ma .. ____ ... ... ... tel ___________ 14 70 14 50 14 80 14 65 Elsőrendű ... ... ............... Prima.. .. _____________ Középminőségü .................. Mittel .. ... ............ ... ... 16 30 16 — 16 60 16 30 Árpa — Gerste ... ... ... /Takarmány, elsőrendű ... l „ másodrendű... Sörfőzésre, tiszavidéki ... / „ felsőmagyar... ' „ dunántúli.. ... tér, Prima .. .. ... ... Sekunda.. ... ... . . uer, Theiss... ... ... .. , Oberungar. .............. , Transdanub. ... ... 14 50 13 70 14 90 14 30 Tengeri — Mais.............. ... ... Magyar ... ................... ... Ungar........... ... .. ... ... Román v. bolgár ... ... ... Rumän. o. bulgar.... ......... Szerb.. ... ... ... ... ... ... Serbisch... ... ... ... ... ... Cinquantin ........................ Cinquantin ... ..................... Fehér ........................ ......... Weisser ................................. 12 10 12 30 Köles — Hirse ... ......... b) H atáridöre. Repce — Reps ......... ... .. ... — Terminwaare. Káposztarepce ... ... ... ... Kohlreps........ ... ... ... ... Réparepce ... ___________ Riibsen ... ..........................------­------­Határidő — Termin Délutáni M/a óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Va Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam 1 Va órakor Kurs /Vs Uhr pénz — Geld árú — Waare Magyar búza — Ung. Weizen . __ __ _ __ Búza — Weizen .. . ii » ... — ... — — ... ... ... ... ... ... 1910 októbe 1911 áorilis r ... ... ... . Oktob Anril ;r . ... ... ... ... ... 20 00 19 92 20 02 19 82 90 69 90 61 90 K9 90 69 19 84 20 50 19 86 20 52 90 4.6 90 SO ii t> — --- —- — ............- — ... — ... Rozs — Itoggen. 1910 októbe 1911 április r ... ... ... ... Cktobf Anril ;r. 14 70 14 82 14 68 14 72 15 56 15 58 15 46 15 48 14 70 15 48 14 72 15 50 ii » — — ­..........- -................- — ... II 99 — — ........-..................................... Tengeri - üío<»... ... . II 99 ......................................................- ... 1910 szeptember............... Septen 1910 október .................... Oktobt 1911 május ... ... ... Mai... iber ......... ... ... ... ;r 11 88 11 90... ............................................................................................................................................................................. 11 58 11 60 11 66 11 62 11 72 11 56 11 60 _____________________________ _________________________________________ Zab — Hafer II 99 ..................... -........-......................... ... 1910 október ... ... ... ... Oktob< 1911 április ________ ... April ir. ... ................... 16 02 16 00 16 06 16 64 16 66 16 50 15 86 15 98 .. ... ............................................................................................................................ 15 96 15 98 II _ 99 ......... -­Káposztarepce — K< ... ... ... ... ... ... _ ... ... >hlreps rdu alle ___ ___ c) Határidőre. Felmondott árukban előfc Termin waare. In gekündigter Waare vorgej lt kötések. ne Schlüsse. II I d) Leszámoló árfolyamok. Liquida tionslcurse. Magyar búza ... ... Ung. Weizen ............... Rozs ... ... ... ... ... Roggen --------------­Zab _________________ Hafer ... ... ... ... ... ... Magyar buza ... ... Ung. Weizen... ... ... — — Rozs ... ... ... ... ... Roggen ... ... .........------­Zab _________________ Hafer ... ... ... ... ...------­Búza Weizen ......... ............... Árak készpénzben íö Tengeri ... ... ... Káposzt Iíohlrep arepce ... Buzi Weiz- n a ... ... ... ... ... Teng Mais eri ................... 12 ­Preis Káposztarepce ... Kohlreps ......... .......... e~netto Casse per lOO Kil ogramm. O kilogramm« inként. • ......... ... ... II. Bu zakorpa. en ............... ... . _ V'eizenhleie. Finom korpa — Feine Kleie Árfolyam — Kurs Durva korpa — Grobe Kleie Árfolyam — Kurs Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól — von K-ig — bis Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól — von K-ig — bis Azonnali szállításra ............. Prompte Lieferung_______ 1910 szeptember—december September—Dezember 7 65 7 70 — Kartofi 7 80 7 90 Feln, effektive 8 20 8 50 e per lOO Kilt 8 40 8 70 ogramm. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. ** III. Burgonya, készárú. Waare■ Preis, n„,c du Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ... ... Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyírségi — Nyirer Erdélyi — Siebenbürger _____ ... ... Bánsági — Banaler... ... ... Pesti — Pester ... . Fehér ­- Weiss | Rózsa — Rosa \ Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln k. — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische ____ Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyírségi — Nyirer ... ... ... ... ........ Erdélyi — Siebenbürger ... ............... Bánsáígi — Banater... ............. ... ... Pesti — Pester.............. „ ............... Vucte. Fehér — We/ss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 11 f. Különféle terménye — — — Készárú — Effektive Waare árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs S z á r m a z á s, n e in és m inőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse kötések — Schlüsse arfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Ingyen hordó 1A„ . . . , , Franco Fass, netto Tara kgr.-ként Disznózsír . ... .. Schweine/elt ... ... Budapesti... .................. ... ... ... Budapester ......... ... ... ... ... ... Vidéki ______________ ___________ Landfett ________ ______________ 179 — 180 — 100 kgr.-ként Szalonna ... ... ... Speck .............. Magyar légenszáritott vidéki ... ... Landspeck, ung. luftgetrocknet. ... Városi légenszáritott 4 drbos... ... Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig q q » » » — — » » u u rüstölt _________________________ Geräuchert___________________ ... 146 — 150 — 147 — 151 —------­------­------­100 kgr.-ként Zsákokban zsákkal együtt, elegy- súly tiszta súlyként; hordókban vagy ládákban göngyölettel együtt tiszta súlyban In Säcken inclusive Sack, brutto für netto. In Fässern oder Kisten netto, franco Emballage. * Árfolyam — Kurs K-tól — von \ K-ig — bis K-tól — von | K-ig — bis Boszniai — Bosnische Szerbiai — Serbische 75 dar 85 100 120 130 darabsz------­------­------­------­Sz Pfl ilva. ... ... ... 85 „ L00 „ an aumen. ... ... ... > -- ------ -- -- — 130 „ 1 ohne Garan ámért való felelősség nélkü :ie der Stückzahl ........ Hordóval együtt, tiszta súlyban . nn . Inclusive Fass, netto Gewicht Sz Pfl ilvaiz .. ... ... ... 1909. év------­------­------­-------• aumenmus ......... 100 kg.-ként V. Hajózási fuvardíj Díjtételek fillértől—fillérig Heremag ............... Kleesaaten-.. ......... Budapestre ígi Lucerna, magyar 1910. évi ... Luzerner, ungarische 1910 ......... Lóhere, aprószemű 1910. évi ... Rothklee, kleinkörnig 1910 ......... „ középszemű 1910. évi ... „ mittelkörnig 1910 ......... „ nagyszemű 1910. évi ... „ grobkörnig 1910 ......... 0. évi szeptember 5-étől 10-éig előfordult kötések alapján. — Se) A fuvardíj 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardijtétel 24 fillérrel magasabb. — Nach G. ....................................... 1 124 — ____________________ 1 112 — ................................... . I 130 — ..................... ............... | 140 — liffsfracht nach Budai sätze verstehen sich per 100 Kilogramm i <jör ist der Frachtsatz um 24 Heller höh 160 — 124 — 136 — 152 — jest auf C nclusivt Assec er. Ir und der vom 5. bis uranz. 10. September Fraci 1910 vorgefallt htsätze von Hel '«c/i Schlüsse, er—bis Heller Pancsováról Újvidékről 77—80 69—72 Bezdánról (a Dunán) Kalocsáról 53—56 41—44 Dunaföldvárról Szentesről 41—44 93—96 Szegedről 79—82 Zentárói 77—80 Titelről Mitroviczáról 73—76 91—94 Temesvárról Nagybecskerekről 109—112 77—80 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vorn Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom