A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1910, január-március (47. évfolyam, 1-72. szám)
1910-01-05 / 3. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. # 1. „Tiszavidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „F«Jérmegyei buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának i mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termeti 3. „Pestvidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a bial, pomázi és váci járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel izomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett #) 1- »»Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros is a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termeti 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megtelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nőgrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos tnrületeken termett. 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett ## Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántul tizenegy megyéjében termelt burgonya. „FelsSmfcgyarországl burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Oömör és Kis-Hont Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya, „nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-SzOrény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntull ■afyékbaa terveit burgonya. # 1. Unter „Thelssweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Qebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weisen Com. F«Jér" ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Welzen“ Ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Welzen“ ist solcher Welzen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher Im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebietnn geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des sro Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. #) 1. Unter „Thelssgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpaten begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerst«“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanublscbe Gerste“ fit solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und wOche im ^'nannten Gebiete geerntet wurde. ## Kartoffeln. Unter „Transdanublsohe Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Honi Bare, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Ábauj- Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Wyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmái, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geerntet»» "-*»’■ .SlebenbUrjtir Kartoffeln“ sind die w den Comitaten ienseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLVII. évfolyam. Budapest, 1910 január 5. (szerda) 3. szám. “«járás szép—schön Witterung ; 1 Vízállás reggel 7 órakor i . 0Qft Wasserstand 7 Uhr Früh f + d amHőmérő reggel 7 órakor . , . r Thermometer 7 Uhr Früh + Légsúlymérő reggel 7 órakor ) 77o Barometer nm 7 Uhr Früh | Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve ..............K 28.— Házhoz hordva .............. „ 82 — Postán küldve Magyarországon és Ausztriában „ 36.— Külföldre ........................ „ 48.— Egyes példány 30 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREH- UND EFFECTEN-BORSi Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertaere tätlich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse .............■.........K 28.— Ins Hans gestellt ........ „ 82.— Per Post für Ungarn nnd Österreich ............— „ 36.— Für das Ausland ........ „ 48.— Einzelne Exemplare 80 H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt j \ fi BVjsj'f'fl'ncsgJn ___ TV ff fiVPfl hilVHfi ^ Preisnoiirun9 umfasst alle Schlüsse, welch« während der Börsenzeit thattényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános / lalüÄSMCi VV IUL! VJtUUl sächlich zu Standé gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. j Q GiTlÜGk« __ Getreide welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. Árak készpénzben lOO kilogrammonként. K.-tól—K.-ig. . _ ,, _ Pr«s« Mttv Casse per 100 Kilogramm von K — bis K H) ÜjjjGCtl/VG fV€10,1*Cm A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban Qualitätsgewicht per Hektoliter tu Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 1/1 ^ 80 81 82 /Tiszavidéki... ... IFej érmegyei Pestvidéki ........ /Bánság' Theiss ... ........... Com. Fejér ... . Pester Boden ... Banater... ........ — — — —- —-- — _ _ _ _ — 28 28 28 28 28 65 50 60 65 65 29 — 28 90 28 95 28 90 29 28 85 28 70 28 75 28 80 28 eo 28 60 29 20 29 20 29 20 29 20 29 20 28 70 29 10 29 - 29 — 29 10 29 10 28 70 29 60 29 35 29 36 29 45 29 -60 28 80 29 30 29 20 29 30 29 30 29 70 29 60 29 60 «0 ftfl-_--— 'Bácskai .............. Szerb .......... ......... Román ... .............. Bolgár .................... Bácskaer ... ... . Serbischer ....... Rumänischer __ Bulgarischer ___... ........-----É----— — 28 30 28 80--— —---------Származás, nem és minőség Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőség Árfolyam — Kurs Provenienz, Gattung und Qualität K-tól — von K-ig — bis Provenienz, Gattung und Qualität K-tól- von K-ig — bis Közs — Koggen _____-----Elsőrendű .............. KözéprsinőBégü _ ... ........ Príma . Hittel . ....... ....... 19 40 19 20 19 55 19 30 Zab - Hafer ... Elsőrendű.............. Középminőségfi .. Príma üfitts! ................15 70 15 — 15 90 15 40 Magvar Unsar. 14 50 14 60 /Takarmány, elsőrendű ... Futter. Príma ... __ 14 20 14 30 üj . bo in non 12 20 12 30 Árpa — Gerste ■--------------í$í<Sörfőzésre » másodrendű _ , tiszavidéki _ felsőmagyar __ dunántúli ........ , Sekunda ........ Brauer, Theiss ............. „ Oberungar. ... , Transdanub. ... ........ 13 90 14 10 Tengeri — Mais ............. Román v Szerb Cinquant Feher . lgár — ~~ — Ruaiän. o. bulgar Cinquantin ........ ........ ...—-----KŐI«« — Hlrse--------------— b) Ha>ts iridäre. Hepee — XSeps ........- Terminwaare. ....... ............. Káposztarepce _ .. Réparepee — __ ~-— Kohlreps ... Uübsea ........-----= : —------: KstáridS — Termin Délutáni IVs óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkUI Árfolyam I1/* órakor Kurs IVt Uhr Jietntnfoige der ms lL!% unr rtacnmutagt zu aen nccrtsten una meangsten Kursen vorgefaiienen aemtuse onne z,wucnenxurss pénz Geld árá — Waa'f Magyar buza — Ung. Weizen . — — ........- ....... . ... . _ _ .. _ _ _ _ .... ..... „ ... ..... . ...... ......... _ ..... __ ...... .... .. .. _ _ _ _ _ _ ... . . — _- - Buza — Weizen 1910 április 1910 május . 1910 október. 28 48 27 98 as ai ős ős d-í 28 44 28 46 1* 9* Mai 27 98 28 00 27 98 28 OR 28 04 28 06 ................. .......- — — _ __ _ _ _ Oktober _ ____ 23 68 23 70 23 64 23 72 ..... ... ...... .. ........... 23 68 23 70 Közs — Koggen — ......... .......... ........ 1910 április .. 1910 októher ... April _ ....... ........ 19 88 17 78 19 78 19 17 84 84 ...-........ ... ........ ......... ................. .......... .......... — ........ ........ ... ....... ... 19 82 17 82 19 84 17 84 ** *1 .. ___ _ _______ _ __ ..... ... ....... „ .... . _ — Tengeri — Mais 1910 május 1910 julius 13 36 13 62 IS 39 1P 36 ... 13 3fí 13 38 99 ÍJ 99 «5» ... ........ _ Juli ... ....... ....... ........... .... ... ........ ......... ...............------....... ........... ... ........ ... ... ' _ — ®»b — Hafer ... »* ?» »* ft E::: E: “ “ 1910 április — ........... April _ — ........ 15 20 15 26... . .............-........ — ........---................. ..........- -- — —---— ........ — — ... 15 24 15 26 Kápos®t»*"epc© - Kohlreps ___---- — 1910 augusztus ........ ._ August ....... ........ ....... ............-........ ... ... ....... ........................... .. . ...........--......... ....... ... ........... ... ........-....... ... 27 27 20 o) Hasié índSs*«!» Felmondott árakban előfordult kötések. — Terminwaare, ín gekündigter Waare vGrgefáüens Schlüsse. Magyar busa — Ung. Weisen Ross ~ Bhzr — Wsíaa» Tensreri — Mais KÁiíftSKtarftTií'fl — K«hlrp»8 d) Leszámoló árfolyamok. — Liquida tionsknrse. Magyar basa — üngariseheT Weízea ............... ... — —---Boks - Koggen ... ... ..........----.. — — — .. —-----*«b - H&fer. . — ...- — ... _-----......-----Buna -— Weissera---------........... ... ......... Tengeri — Mais — — _ — — — — — . _ _ _ .. — _-----JKáposHtarepee •— Kofclreps — ........ — ....... ........----...-----Árak készpénzben lOO Kilogrammonként • II. Buzakorpa. Weizenkleíe. Preise netto Casse per lOO Kilogramm. Finom korpa — Feine Kleie Árfolyam — Kurs Durva korpa Grobe Kleie Árfolyam — Kurs Előfordult kötések - Vorgefallene Schlüsse K-tól—von K-io bú Elfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—von K-ig—bis Azonnali szállításra ___ ___ Prompte Lieferung 10 40 10 60 10 90 11 — 1910januar ... .. __ Januar... 10 40 10 fiO 10 90 11 — 1910 január—május _ _ Januar—Mai ... ... 10 80 11 11 11 20 _ Ar*k készpénzben lOO kilogrammonként. ♦♦III. Burgonya, készárú. — i Kartoffe In, eftcktv ve Waare. Preise netto Casts per lOO Kilogt amm. Fehér — Wein« Rózsa — Rosa ! Sárga - GM Fehér Wem 1 RÓKSS — Basa j Sár^» — Gelb Emberi táplálkozásra K tói — von K-ig — bit ipari célokra szolgáló burgonya Vttr landwirthschaftlicht und industrielle Ztoetke K-tól — «0» K-ig — bit szolgáló burgonya För menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische _ _ Felsőmagyarországi — Oberungarische . Nyírségi — Nyirer ................................. Erdélyi — Siebenbürgen.. _................. Bánsági — Banater ....................... 3 70 3 70 3 70- 3 90 3 90 3 90 4 20 4 20 4 10- 4 40 4 40 4 20 5 00- 5 80- 5 10 5 20 6 00 6 20 Dunántúli — Transdanubische .............. Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyírségi — Nyirer ............................ Erdélyi — Siabenbtirger ......................... ........ 3 50- 3 503 60 3 60 3 3 30 30-3 50 ~3 50 — Pest: PíBt'ií . 3 80- 4 00 i 9.0 á ín 6 20 6 40 terményei aienenae Kariösem Pesti — ucte. !V. KBHtaféls — Diverse Prod Réezárú — Effective Waare Árfcivssi — E%r* Határidőre előfordult — Auf Termin yorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidation* Származás. neu és minőség Előfordult kötések árfolyamok — Kurse. Provenienz, Gattung und Qualität Yorgefallene Schlüsse óén* — Geld áru — Waare Kincacs, pán*- Geld éré — Waare Kurt Ingyen hordó Disznózsír Budapests . ßnianester 174 — 175 _ Franco Fass, natto Tara 'w Schweinefett .. ... .. Vidéki ....... — ..... — ..... — Landfett — .. ........ .. ííi-— — — — ....... ..............-----—- — —.......— Magya légenszáritott vidéki Landsneck. nn(?. lnftcretrocknet.... ____ _ _ __ _ szalonna 138 - 148 — 139 149 ÍVJ Í.g.-*ÍJE5 Spefk .... 3 . , 1U» 3 . .......... ■ _ __ __ Füstölt ....... _ _ _ _ _ _ _ Gerät chert ___ .......... .. ..... ... _ ...---—----— __ _ 100 kp -ként Árfolyam — Kurs Zsákokban zsákkal X-tól- von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis súly tiszta súlyként; " hordókban Boszniai — Bosnische Szerbiai — Serbische vagy ládákban göngyölettel együtt, 75 darabos 75stückÍ£re tiszta súlyban. 85 85 In Säcken inclusive Sack, brutto für netto. In Fässern oder Kisten natto, franco Emballage. — ...........-* 100 100 Pflaume» ISO 120 130 , .................................... darabszámért való felelősség nélkül-130 . .............................. ohne Garantie der Stückzahl _ —----------— —-.................. ....... ........... Boszniai — Bosnisches Szerbiai — Szerbioohes aoraoval együtt, tiszta súlyban. Szilvaiz . 1908. évi .. 48 50 — 40 — 42 _ inclusive Fass, netto Gewicht s‘ Pflaumenm ns ........... .. 1909. évi .. _ _ _ _ _ __ _ . _ ...... .......... 54 56 — 44 46 C-tél — S-lg — bit Heremag _ Lucerna, magyar Lóhere. aDrószemí! 1909. évi Lnzerner ungarische 1909.. _ Rothklea kleinkörnig 1909 _ 143 172 _ _ IW SKg.-KBt!* Sí 1909. évi 114 — 123 _ _ » 9 középszemfl 1909. évi nagyszemö 1909. évi ........ — s» « mitteikörnig 1909 ....... grobkörnig 19G9 ....... ... ... ... _ _ „ _ .............. 120 135 — 135 148---... — — —............ V. Hajózási fuvardij Budapestre Schiffsfracht nach Budapest ■ Díjtételek fillértől—fillérig A fuvardíj 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verstehen sich per 100 Kilogramm inclusive Assecuranc. Győrbe a fuvardijtétel — fillérrel magasabb. — Nack Győr ist der Frachtsatz um — Heller höher. Frachtsätze von Beller —bis fíelU Pancsováról Újvidékről Beadásiról Kalocsáról Dnnaföldvárról Szentesről Szegedről Zentárói Titelröl Mitrovicüáról Temesvárról R a^ybecskerekr« :i Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stu/nden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
