A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1910, január-március (47. évfolyam, 1-72. szám)
1910-01-18 / 13. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA * 1. „TlnwiTldékl búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „F<tjérmegyel búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pescvldékl búza" alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a bial, pomázi és váci járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „JB&nságl búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt Duzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamentií részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett #) I- „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megtelel a Tisza jobbparti vármegyékben 4* Nógrád vármegyében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos tnrületeken termett. 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege meglelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett ## Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántul tizenegy megyéjében termett burgonya. „Felsímhgyarországl burgonya" alatt értetik a Nögrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör és Kis-Hont Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Hyirségl burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágómul! SMcyékbai termeit bsifonya. # 1. Unter „Thelsswelzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher Hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Welzen Com. F«*jér" ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Welzen" Ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete »der in dessen Nachbar- gebietes geerntet wurde. 4. Unter „Banater Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, weicher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebietnn geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comiitate Bács-Bodrog — die Theil* entlang der Donau ausgenommen — gef'.*chsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. #) 1 Unter „Tlielssgerste" ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpaten begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerst«“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrad gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und wilche im nannten Gebiete geerntet wurde. #:#: Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Ábauj'Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geemteteti Kartoffeln zu verstehen. Unter ,,Nyirer Kartoffeln“ sünd die in den Comitaten Szabnál, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilagy Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-IJilis-Solt-Kiskun, Hevea und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in dep Comitaten Bács-Bodr ig, Békés. Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Slsbenbilrger Kartoffeln“ «vind die ;n den Comita.eo jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLVII. évfolyam. Budapest, 1910 január 18 (kedd; 13. szám. Időjárás borult—trüb Witterung Vízállás reggel 7 órakor i . 1C(1 „ Wasserstand 7 Uhr Früh } * ű ‘ Hőmérő reggel 7 órakor , , r Thermometer 7 Uhr Früh Légsúlymérő reggel 7 órakor 1 7fi7 Barometer um 7 Uhr Früh < 101 cm Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve ..............K 28.— Házhoz hordva .............. „ 82 — Postán küldve Magyarországon és Ausztriában „ 36.— Külföldre ....................... „ 48.— Egyes példány 30 f. AMTLICHES KURSBUTT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREH- UND EFFECTEN-BÖRSK. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- nnd Feiertace* tftc-Hch. Pränumerations-Preise jährlich : Loco Secretariat der Börse ........................K 28.— Ins Hans gestellt ___ „ 32.— Per Post für Ungarn nnd Österreich ........... ... „ 36.— Für das Ausland _____ „ 48.— Einzelne Exemplare SO H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt A \ Rns|fí{|ve»|A ___ 1/FVl/ÍWMZK« Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche wahrend der Börsenzeit thattényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános S sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. j GaböSianemÜfik. __ GßtVfiiclß welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter habe Árak készpénzben lOO kilogrammonként. K.-tól—K.-ig. ^ Kéijácu ___ Effektive Waare frt itt netto Casst per IOO Kilogramm von K - bis & A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 7ft 80 8t »2 /Tiszavidéki,_. ... IFejérmegyei _ Pestvidéki _ jRÄnqAg'«. Theiss ................. Com. Fejér .......---------—-----—28 30 28 70 29 98 80 29 30 29 15 29 20 29 — 29 50 29 40 29 40 29 20 29 30 29 40 29 80 29 60 29 70 29 50 30 - 29 80 • —----Pester Boden Banater ....... 28 90 38 90 29 25 29 30 29 15 29 15 29 45 29 50 29 70 99 an 29 60 29 70 29 90 30 — 'Bácskai-............. Szerb ..................... Román ................... Bolgár ................... Bácskaer ............. Serbischer ....... Rumänischer.......---------—--------— — 28 45 28 90 29 — 29 30 29 20 29 50 29 40 29 60 — —---------... ... ... Származás, nem és minőség Árfolyam — Kurs Származás nem és minőség Árfolyam — Kurs Provenienz, Gattung und Qualität K-tól — von K-ig — bis Provenienz, Gattung und Qualität K-tól — von K-lg — bis Filsorflndft Prima . 19 19 65 Elsőrendű Prima 16 16 20 ívuras — noggen ______-- --Középminőségü _ — — _ Mittel . ___ _ ___ ___ 19 30 19 40 /.an - Maier ..... Wittal _ V5 30 15 70 Magvar Ungar. — — — /Takarmánv. elsőrendű Futter, Prima .. 14 20 14 30 új . bo neu _ 12 20 12 30 Árpst — Gflrstc sfc (Sörfőzésre másodrendű ... tiszavidéki , Sekunda Braner. Theiss... __ 13 90 14 10 Tenarert — Mal» Román v Szerb gár... Rumiin. o. bulgar. Serbisch-— —-----felsőmagyar. _ dunántúli ........ m Oberungar. ... Transdannb. ... ........----Cinquantin _ ........ .........— Cinquantin — — — — Köles — Hirse--------------— b) HaU ipidnpe, Repce — Keps------ Termimvaare. ....... Káposztarepce ....... Réparepce ... ____ ... Kohlreps Rübsen... ___----— — —-----HatáriM — Termin Délutáni l‘/s óráig a legmagasabb és tegalaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Árfolyam 1V* órakor Kurs IV% Uhr uewenjoKje aer et* ív* unr jMacnmiuagw zu aen nocnsien unn meanqsien Ikursen r.orgeraueueu <%emusce nnns AmtcnmmuT** pénz (féld áru — Waa Magyar buza — Ung. Weizen . __ _ . . . _ .. _ _ .. .. ... .. ... _ ... Bűz* — Weizen ................. ......... 1910 április 1910 május . 1910 október. ........... ... April Mai 28 50 28 00 28 52 28 44 28 27 98 28 10 58 28 52 28 56 ...—-..............---.................... — ........ — ...... 28 54 28 04 28 56 28 06 __ _ _ Oktober _ 23 86 23 84 23 96 23 8< _ _ _....... .. .. ......... ... 23 92 23 94 Közs — Koggen 1910 április .. 1910 október Anril 19 84 19 88 líl 80 19 82! 19 84 99 ** Oktober 17 96 18 00 17 98í 18 M ... . ____ ... — — Tengeri — Mais ................. ......... 1910 május 1910 iulius_ Mai .Tuli ....... ....... ....... 13 48 13 50 13 44 13 60 ....... .........----............... ... ........ ... ...13 48! 13 50 *• »♦ _ _ _ ____ ... _ _ ___ ___ —-----ÄHö — Hafer ... _ .. 1910 áorilis .. Anril . . 15 32 15 28 15 36 .. 15 32 15 34 » tt , _ •• w .. __ _ ... _ ........ ...-— — — Káposztarepce - Kohlreps ___ 1910 augusztus ... ... August 27 50 27 70 e) HaUiifidSpe, Felmondott árakban előfordult kötések. — T^rminwaare. In aekündiater Waare, vnracfnJlm? fíehhlnsi' Magyar huss — Ung. Welzen ...— ...----------— Kom? - Roggen ... — .................... .............. —--------a* r.- flükflOT... Raza — W»ls9n Tenireri — Mais K innMitari>»<>A — Knhlren» fi) LeitzámolA árfolyamok. — »»nie» — £ ... ....... — Hár«' — Snza — Weisen- ........-- —— — ... ... ... ... ... Tengeri — Mais — — _ _ — — — —-- .. . ._ _ — -. — _-----— KcMrmpd........... _... ... ..-----Árak készpénzben IOO kilogrammonként • II. Buzakorpa. Weizenkleie. Preise netto Gasse per IOO Kilogramm. Finom korpa — Feine KIHe Árfolyam — Kur» Purva korpa O r«h(> Kleie Árfolyam — Kur« Előfordult kötések Vrtr gefallene Sch.lüxH<r K -tói—ron K-ig— h%* kötések Vitr ge falle-* Schlüsse K-tól—m« K-ig—hf.. Azonnali szállításra Prompte Lieferung 10 10 10 20 10 HO 11 — 19>0januar — ... Januar... 10 15 10 15 10 25 10 90 11 10 1910 jamár—május Januar— Mai ........ 10 50 10 70 11 10 11 30 ... __ ___ __ _ ............ Árak készpénzben IOO kilogrammonként. **111. Burgonya, készáru. — 1 Kartoffel In, eftp-kti ve Waare.. Preis* netto Catte per IOO ttilogr amm. Febér — Weis» Rozsé — Bota | Sárga - GHb Fehér MVms fiozsa — fio*® — Gelb Emberi táplálkozásra K-tól — von K-ig — bi» ipari célokra szolgáló burgonya Filr landwirthschaftlichi und industrielle Zwecke K tAI — von Kiig — hit szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung Mmenäe Kartoffeln Dunántúli — Transdanubisßbe................. Felsőmagyarországi — Oberungarische . Nyirségi — Nyirer ................................. Erdélyi — Siebenbürger ............................ Bánsági — Banster ... ... ............. ... . ....... 3 70 3 70 3 70 3 90 3 90 -3 90 4 20 4 20 4 10 4 40 4 40 - 4 20 5 00 5 80 5 10 5 20 6 00 5 20 Dunántúli — Transdanubische .............. Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyirségi — Nyirer .............................. Erdélyi — Siebenbürger... .................... ........ 3 50- 3 50 3 60 3 60 3 30 3 30-3 50 -3 50 — Pesö — Peetftt... ........ ... ... ... .- — 3 80-4 00 4 20 4 40 6 20 6 40 atenenae Kartoffeln Pesti — Peateir ._ . — — ... — ...— — — ÍV. HftütSnféle t@r ülésedéig R-— Diverse Producte. Késs»rá — Effektive Waare Arfotves — Ktxrs Hatftrldíire előfordult Auf Termin aorgefallenr Leszámol» árfolyam Liouidatior, Származás nee és minőség Előfordult kötések fejtések Schluss* árfolyamok — Kurte Pwiiwwm, Gattung wtd Qualität Yorgefallen« Schlüsse oénz — Geld irv~ W/J ar e — GeUi íré — Wtuir* Kurt Ingyen hordó Disznózsir Budapesti „ flnianester 174 175 Franco Fass, netto Tar* ° Schwein «fett Vidéki ....... Landfett-----— ... _ _ _ — — — . _ __ Magya légenszáritott vidéki Városi légenszáritott 4 drbos LandsDeck. ung. luftgetrocknet.„ »zaionna ... . ........Stadtwaare. luftgetrocknet 4 stückig 144 — 145 _ Speck... ... 3 3 , 150 — 151 _ Füstölt ....... (íerünehert... . _ —-— — — 100 kg.-ként Árfolyam — Kurs Zsákokban zsákkal együtt, elegy- súly tiszta súlyként; hordókban K-tól von K-ig — bir K-tól — WM» K-lg — bú Boszniai — Bosnische Sz«rbiai — SArbi^bí» vagy ládákban göngyölettel együtt, 75 darabos 75stüokige tiszta súlyban. 85 85 _ __ _ _ _ In Säcken inclusive Saok, brutto — 100 100 _ _ __ _ Pűanmes _ _ ....... 120 120 netto, franco Emballage. 130 130 dtrabszámért való felelőssé? nélkül __ ohne Oarantie dar Stflnkzahl ... _ _ — —-- _ — Roszniai bosnisches Szerbiai tioraovai együtt, tiszta naivban,. Szilvaiz ........................ 1908. évi .. 48 54 50 — 56 — 40 44 42 - 46 — Inclusive Fass, netto Gewioht Pflaum enm ns ........ — 1909. évi .. — íf — b%* 100 fcg.-kéai Heremag ... Kleesaaten .......-Lucerna, magyar Lóhere, aprószemS 1909 évi 1909. évi ......Luzerner ungarische Rothklee kleinkörnig 1909 ....... 1909 ....... ... — —---143 114 l?i 123------... .....— — — — közéDSzemfi 1909. évi mittelkörnig grobkörnig 1909 ....... 120 135 naevszemö 1909 évi 19(9 13S — 148 V. Hajózási fuvardíj Budapestre Schiffsf rächt nach Bu dapest Díjtételek fillértől— ílléng A fuvardíj 100 kilogrammonként és a biztosítási <üjjjal értetik. — Die Frachtsätze verstehen sich per 100 Kilogramm inclusive Assecuran». GyArbe a fnvardii tétel - fillérrel magasabb. — ^arh Győr i*t tl** Frachtsatz um — Heller hoher Frnrhfjt/t.lze w» ffetler—bi» Welle* Pancsováról Újvidékről Bezdánró) Kalocsáról Dunaföldvárról Szentesről Szegedről Zentárói Titelről Mitroviczaró) Temesvárról Nagybecskerekr" Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
