A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1910, január-március (47. évfolyam, 1-72. szám)
1910-01-08 / 5. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. «= I- ».Tiszavidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megtelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejénnegyei l>uza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestridékl buia“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és váci járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „B&nságl bau“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt Duzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai basa“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. #) 1. „Tiszavidéki Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros tt a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termeti 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megtelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nőgrád vármegyében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos tnrületeken termett. 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termeti ** Burgonya. „Dunántúli burgonya" alatt értetik a Dunántul tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Feliőmmyarorizágl burgonya“ alatt értetik a Nőgrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya" alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burásra“ alatt értetik a Királyhágómul! Mgyékbea termelt burgonya. / .a # 1. Unter „Theisswfilsen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im (Jonutate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens ents.pricfet und weicher im genannten Gebiets oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. , „ 1A 4 . . . 2. Unter „Wellen Com. Fejér** ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. _ .. D „... 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Tj pus dem Durchschnitte des im Comitate Kesü-nnsSolt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und wdi cber im genannten Gebiete oder m dessen r\£cnoar- gebieten geerntet wurde. .. . 4. Unter „Banater Weizen*4 ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des In den Comitaten Torontál una Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Naclibargebietnn 5 «erntet wurde. ^ r> ^ 5. Unter „Bácskaer Weizen** ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bacs-rsoarog a«e Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und wcicher im genannten Gebip i e oder in dessen Nachbargebieten geerntet vYJ,rüe#) 1. Unter „Tlieissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpaten begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entsprich^ ui?d welche im genannten Gebiete oder in aessen Nachbargebieten geerntet wurde. , 2. Unter „Oberungarische Gerste** ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts aer Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im gen annten Ucbiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurae. 3. Unter „Transdannbische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Tj /pus d<ern Durchschnitte der in dem durch aie Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entsprich' i und wt.lche im scannten Gebiete geerntet wurae. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits jii ;r Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen, unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Aj rva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, bzepes, ?ar°s, Abauj Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén. Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu; verstehe .n. Unter ,.Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmá!, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. U.ater „Ban ater Kartoffeln “ sind die in den Comitaten Bacs-Koarog, Békés, Csongrád, Arad, iorontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Un/ cer „SlebenbUrt'er Kartoffeln“ «ind die »n aen Comitaten ienseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLVII. évfolyam. Budapest 1910 január 8. (szombat) 5. szám. wÖAáráS borult—triib Witterung ; Vízállás reggel 7 órakor * , 0Q7 Wasserstand 7 Uhr Früh | ■ '' ‘ Hőmérő reggel 7 órakor , , r „ Thermometer 7 Uhr Früh Légsúlymérő reggel 7 órakor 1 778 Barometer um 7 Uhr Früh } Előfizetési árak évenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve ..............K 28.— Házhoz hordva .............. „ 82 — Postán küldve Magyarországon és Ausztriában „ 36.— Külföldre.. ................... „ 48.— Egyes példány 80 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WÄÄREN- UND EFFECTBH-BöRSi Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertaare täelich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse...........................K 28.— Ins Hans gestellt ........ „ 82.— Per Post für Ungarn und Österreich .................. „ 86.— Für das Ausland ........ „ 48.— Einzelne Exemplare 8« H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt j \ MhfiVQP -Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thattényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános ‘ . V Ulli VTHJUt 9 K. sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. j QallOliai8©tIlŰeks —- GctVßi ftli welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. Árak készpénzben 1ÖO kilogrammonként. K.-tól—K.-ig. . „. , . _ Frt itt netto Cas*e per IOO Kilogram m von & — bis & — Effeotive waftvQ« A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Quoliiätsgemcht per Hektoliter in Kilogramms* Buza — Weizen 73 74 75 7G 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki... ................. Theiss ... .............................. IFejérmegyei .................... Com. Fejér ......................... ♦ t Pestvidéki............. ............ Pester Boden ........................ ÍBánsági«. .............. ... ... Banater ................................ 'Bácskai ........ .................... Bácskaer ............................... Szerb ... ............................... Serbischer ......................... Komán .................................... Rumänischer ........................ Bolgár ................................... Bulgarischer .........................------------------------------28 40 28 90 28 7í 2* 60 28 70 28 75 28 75 29 10 29 — 29 05 29 — 29 10 28 95 28 80 28 85 28 90 28 90 29 30 29 30 29 30 29 30 29 30 29 20 29 10 29 10 29 20 29 20 29 70 29 45 29 45 29 55 29 60 29 40 29 30 29 40 29 40 29 80 29 70 29 70 29 70--------------------Koks — Roggen .............................. Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kűri — Hafer .... .............................. Származás, sem és míaőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-lg — bis K-tól — von | K-ig — bis Elsőrem Középm lú ............................. Prima .................................... Mittel .................. .............. 19 50 19 30 19 65 19 40 Elsőrendű... Prima ¥>«*! 15 70 15 — 15 90 15 40 inőségö ......... .......... cfi ... ... .............. ............. Magyar új Román v. bo Szerb ....... Cinquantin Fehér Ungar. » Rumän. Serbisc Cinqnaí Weisse 14 50 12 20 14 60 12 30 Árpa — ©«rete __________..._____ /Takarmány, elsőrendű _ Futter, Prím | , másodrendű _ „ Sekui sje< Sörfőzésre, tiszavidéki _ Brauer, Thei 1 j, felsőmagyar.... „ Ober ’ . dunántúli ........ . Tran a........................ 14 20 13 90 14 30 14 10 ida .................. 38.. ..................... Tengeri — Bf.als igÄr ............. o. üulgar. — h.. .; ...........................-ung&r ................. sdannb ............... • ■ .........- ............ltic ......................... r. . ........ .............. KCles — Hiifsa _ _ __________ — h) Repce — Repa ............ ... .............. — Temsilnwaar», Káposztarepce............ ............. Kohlrepa .................... — — Réptrepoe — — ................... Kübsss................................... •----------HaitáE*MS — Termin Délutáni l*/s óráig a iegmagasabb és legalaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bi» Ph Uhr Nachmittags m den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zutischtnkurtt Árfolyam ll/s árakor Kurs /*/« m. pé«K — Geld 8ró — Wan Magyar buza — Ung. Weizen ... .............. .......................... Búira — Weisen................................... 1910 Ánrilis Anril 28 44 28 46 28 31 28 46 ........................ ............... ... ... 2R 04. W Ofi 97 9R 04. 28 42 28 04 23 76 28 44 28 Oft 23 78 1910 május _ 1910 október. Mai Okt ___ ___ ober ... .......t......... 23 72 23 74 23 70 2 i 80 ........ ............................ ... .. ............................. ........................... .................................................. ... Köz.« — Koggen .............................. 1910 április ................. April............................... 1910 október .............. Oktober ......................... 19 88 19 86 19 90 19 84... ......................................................................................................................................................................... 19 84 17 92 19 86 17 94 Tengeri — Mais ............................................... 1910 május ................... Mai.................................. 1910 julius ................... Juli .............................. 13 34 13 36 18 32 13 36 ........ ...........................................................:...................................................................................... ............. 13 32 13 34 ’£»h — Haf«? ................... ....................... 1910 április .... ........ April ... _. ................. 15 24 .............................. .....................- ..............—......................................—..........................................—...............................- -15 24 15 26 ......................................... Ká|ioís*t»repee — Kohlreps— ........ 1910 augusztus ... .. Anenist 27 27 20 Felmondott árakban előfordult kfltések. — Tertminwam. In gekündigter Waare voroefaUmti S<"Mügg*. «as-yar iras» — Ung. Weteen — ......................-.................Bőm — Koggen ............................................... — — — _ — — — — — — Zssb — ........ ~ —--------- — — — .................................................. Buza — Weise» _______________________ .................................-............Tengeri — Mi fi) Les »is ................................... sk. — HquidatlQnskwrse. Káposztarepce — Kohlreps ........................ .............................................— iámol6 árfolyam* iWs*.gr«»r basta — TTagariseSier Weit en... .... .... ... .... ... .-----— — Boas — B«ggen ....................................................................................-----— Hafer- ........................-.........— — ~ --- — —-----Bus» — Ww'jteu ...................................................-----Tengeri — Mais ... .............-----Káposttarepce — KoMr*pe mn r.)/,/»-----Ile SI|j2.<nllUr|l9i ---- W 0w/%GwifJCvG/i/0» Finom korpa — Feine Kleie Árfolyam — Kurs Durva korpa — Grobe Kleie Árfolyam — Kurs Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—von i K-ig—bis Elgfordaii kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—wo*s K-ig—biz Azonnali szállításra ......... Prompte Lieferun? 10 40 10 40 10 80 Kartoffe 10 60 10 60 11 — In, effektv ve 10 90 10 90 11 11 — 11 — 11 20 1910januar .................... Janu 1910 január—május ........ Janu ir... ... .............. ar—Mai .............. Árfck készpénzben IOO kilogrammonként. ► ü«*Hl. Burgonya, készárű, — Waare. Preise netto Casss per IOO Kilogramm. Embert táplálkozásra szolgáló burgonya P'ftr menschliche Nahrung liten&ssde Kartoffeln Dunántúli — Transdannbische......................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyirer ................. Erdélyi — Siebenbürger.............: .............. Bánsági — Banater ........ ............................. Fetíll — PoKífíf ... ... ... ............. ... Fehér — pPei** | Rózsa — Boga | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáld burgonya Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke Menende Kartoffeln . Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische .... .................. Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyirer .......................................... Erdélyi — Siabenbürger. .................................. Bánsági — Banater ... .................................... Pesti — PeetM ........................ ........... ~ — ucte. Fehér — VT«s* | Ró®* — Róna \ Sirfís — Gelh X-tól — t?ot« K-ig — bis K-tól — vm K-ig — bis 3 70 3 90 3 70 3 90 3 70 - 3 90 3 80 - 4 00 IV. 4 20 - 4 40 4 20 - 4 40 4 10 4 20 4 20 4 40 lüiÖBifél© 5 00 - 5 20 5 80 6 00 5 10 - 5 20 6 20 6 40 3 50-3 60 3 50 - 3 60 3 30-3 50 3 30-3 50 — Kédixárú — Effective Waare Árfefyasü — Kotr? Határidőre előfordult — Auf Termin aoroefaUenr Leszámolt árfolyam TAqvidatin*-Tm*"« Származás, ■ e h ás m 1 n # 8 é g Prr?»ís«i>í»s, Gattung «»fi Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse küiíássk — SchtUsiS! — Geld, SRI— Vf’űMrr jMMSí G+ift ar« ■ W -s«Ingyen hordó ,nn, , , . Frsneo F*es, netto Társ ■" kén* Disznóasir ................... Schweinefett .............. Bndspests .............................. ... ......... fulapester............................................... Vidéki ...................... „ ... „ Laaűí'itt ... ... ... — ................... — .............................. 173 — 174 — ...............................----------.............. 100 kg.-ként Saaionita. ................... Hpock ........ ................... Magya légenszáritott vidéki .............. Landspeck, ung. luftgetrocknet.............. Városi légenszáritott 4 drbos .............. Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig _ 8 8 Füstölt ... ____ ... "■ .T.' Geränchert........ ’___ ... ... ..’ .... — .............................. 139 - ' 147 140 — 148 —----------_ — .............................. 100 kg.-ként Zsákokban zsákkal együtt, elegy- sély tiszta súlyként; hordókban vRgy ládákban göngyölettel együtt^ tiszta súlyban. In Säcken inclusive Sack, brutto für netto. In Fässern oder Kisten eeito, franco Emballage. Szilva .............................. Pflaumen........................ Árfolyam — Kurs K-tól — oo« K-ig — bis K-tól — mm | K-lg — bis Boszniai — Bosnisnbp Szerbiai —■ Rarhisflbe 75 darabos ......................................... 75stückige ......................................... 85 ______------------------------100 » ......................................... 100 „ 120 - ____ 120 ........ 130 , ........ darabszámérí való fa ._ 130 , ......................................... ohne Garantie dar Stü^küshl ............. lelősség nélkül ____ ___ ___ _ _ . _. _ _ ... _ — ... — Boszniai — Bosnisches Szerbiai — Szerhisrbes Bordóval együtt, tiszta súlyban 1 ^ . ínclusiva Fass, netto Gewicht Szilvaiz ......................... Pflaumenmus.............. 1908. évi ........................................................ . 1909. évi ............................................................. ....................... 48 — 54 50 — 56 — 40 — 44 — 42 - 46 — ................................ 100 feg.-káist Díjtételek fillértől—fülérig Heremag ........ ... Kl»í)saaten._ ... ____ á f Lucerna, magyar 1909, évi .............. Luzerner ungarische 1909................. Lóhere, aprószemö 1909. évi .............. Rothklee kleinkörnig 1909.................. » középszemfl 1909. évi .............. „ mittelkömig 1909.................. & nagyszemű 1909. évi .............. , grobkörnig 19C9............. ... V. Hajózási fuvardíj Budapestre — Schiffsf nvardij 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verste Győrbe a fuvardijtétel — fillérrel magasabb. — Warh Győr int <iei rächt nach Bm hen sich per 100 Kilogram r Frachtsatz um — Heller í-tAl — «ö. S-ig — fcis — --- — .............. ti* ho. ffelle*—hi* &ell>143 - 114 - 120 135 — iapest rn inclusive A höher. l?í - 123 - 135 - 148 !secnraKS. Pancsováról Újvidékről Bezdánról Kalocsáról Dunaföldvárról Szentesről Szegedről Zentárói Titelről Miíroviczár^l TsmeswArrol NagybecskerefcrFelszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé térj esztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten. f §5 §3 'S ® 'S * s x: a CO M ® % j? I «o 8 s g © X ® s > § :0 ■“ fi Ä® sU *1 03 .2 ^2 © S&s 9 § v § 2 ® V fcx *§ > ás 03 CO fl Pí c8 fl K g ® •fl fl 5 ® D, © Sa 0,2 § g X3 ag S.s ii gg . © S S3 |S eö H ff Hl M © © g « :0 la § 1 ■s^ © 'u 'C ^ _ u ?1 t: § © £> P ?! t| fl o5 Sj N »O fl 'S d fl © ® s 3 •Sf A .o k_ H ^ CS. »O * u u ® •S fl fl fl si s| ® fl-I et ü kk
