A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1909, október-december (46. évfolyam, 222-297. szám)
1909-10-21 / 239. szám
A BUDAPESTI ÁRU- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA * i. „liszavidéki búza“ alatt oly bura értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében Ts Csongrád, valamint Jász-Nagykun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 2. „Fej érmegyet búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. •XX , , ■ 3- »Pestvldékl búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és váci járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. ,,l?ánsági búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. w búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. °,ly árpa’meLynek iellege meSfelel az A,,öldnek a a Maros és a. Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett . J' ,,Feí8ímSs^rorsz!ls! ál?a“ a,att irtendö oly árPa> melynek jellege megtelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos tnrületeken termett. Jr ”u ,a*att. ér}endö ^ árPa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. na “urK°"yua- ..Dunántúl» buroonya“ alatt értetik a Dunántul tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsftnagf írországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Göml ir és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugoi :sa, Máramaros megyékben termelt ” KÍi.iirfl?"ya Jt í J J? :, ~- 'Klskun, Heves> Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a SiggSft lfb g , ’ Toronlál> Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgon* a“ alatt értetik a Királyhágómul! # 1. Unter „Theisswelzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „WeUen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebietnn geerntet wurde. 5. Unter „BAeskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefuchsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. #) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpaten begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrad gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln, unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits fter Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-'l orna, GHmör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Maramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comit ilen Pest-Pilis-Solt-Kiskun,'Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu versíehen. Unter „SieLenbilrger Kartoffeln“ «ind die in den Coinifa.eh jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLVI. évfolyam. Budapest, 1909 október 21, (csütörtök) 239. szám. wftterung szép schön Vízállás reggel 7 órakor i , Wasserstand 7 Uhr Früh j ' ‘ Hőmérő reggel 7 órakor , , Q p Thermometer 7 Uhr Früh ■ Légsülymérő reggel 7 órakor 1 7~. Barometer um 7 Uhr Früh | Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve .............K 28.— Házhoz hordva... ........ „ 82 — Postán küldve Magyarországon és Ausztriában „ 3C.— Külföldre.. ....................... ... „ 48.— Egyes példány 30 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BORSE, Erscheint mit Ausnahme der Sonn- nnd Feiertasre täelich. Pränumerations-Preise jährlich : Loco Secretariat der Börse ........................ K 28.— Ins Haus gestellt ......... „ 32.— Per Post fiir Ungarn und Österreich .................. „ 38.— Für das Ausland ......... „ 48.— Einzelne Exemplare 30 H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt j \ ÄMgjÄÄgp««!» ___ JVf? fSVPtthÖT*ÍP Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thattényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános ' ' f t fl ...... sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, helyzetéhez mérten kivéteíss jellegűek. * j Qg[)Ollän6niÜGlli __ Getreide welche nach allgemeiner Lage des Markten einen ausnahmsweisen Charakter haben. Áralj készpénzben 1 OO kilogrammonként. K.-tól—K.-ig. . „ .. _ Prsis« xett.o Cats«« per HOO Kilegramm. von K. — bis R a) Keszacu. ■— Hiffeettve Waare, A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgexvicht per Hektoliter in Kilogramme* Búza — Weizen 73 74 15 76 77 78 70 80 81 32 /Tiszavidéki.... ... ... ... ... iFejérmegyei .......... ... Pestvidéki ... ................... fBánsági_........................ 'Bácskai... ... ... ... ... ... Szerb ......... ... .................. Theiss _________________ Com. Fejér ... ... ............. Pester Boden ... ................. Banater ... ... ... ............. Bácskaer ... ... .................. Serbischer ....................... Rumänischer ....................... Bulgarischer .................. ...------------------------------28 60 29 10 28 95 28 80 28 90 28 95 28 95 29 30 29 20 29 35 29 30 29 30 29 15 29 — 29 05 29 10 29 10 29 50 29 50 29 fO 29 50 29 50 29 40 29 30 29 30 29 40 29 40 29 90 29 65 29 65 29 70 29 80 29 60 29 50 29 60 29 60 ‘id-jc 80 — 29 90 29 90 29 90-----t---------Bolgár .................. ..._--------------------Bon* — Boggen ............................ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kun Kat» — Hafer ....... .. .................. Szárünazás, nem és minőség Provenienz, Gattung and Qualität Árfolyam Ku’-s K-tól — von K-!g — bis K-tf'l — von K-ig — bis Elsőrendű ... .................. .... Prima .... ........ ................ Középminőségfi ........Mittel ... ... ... .................. ............. 19 70 19 60 19 95 19 60 Elsőrendű........................ . ... Príma ... ....................... — Kftzéjmitsőségü ............. .. _ --- -.........—........ 15 70 15 40 15 80 15 60 Árpa — Grerate _ _ ._ _ ____ /Takarmány, elsőrendű ... Fnttor, Prima ....................... | „ másodrondü... , Sekunda ... ~ ........... |Sfefőaéítre, tiszavidéki ... Braner, Theiss ....................... I „ felsőmsgyar— „ Oberungar ................. » danfoitúli ........ * , T?»nsá*űub................ 14 55 14 20 14 75 14 45 Tengeri — SSais ..... — ... — ........ Magvar ............................ Ungar. .. ........ ... .. ~. Román v. bolgár ............ Rnmän. o. bulgar. ... — Szsrb .................................. Serbisch.. ............................. Cinqnantta ... ....................... Cinquaniin ... .................. — Fehér .................. ... .... ... Waisser.. ... ............ — .. 34 80 14 90 KOles — Hír»« ______________ — .o. b) Hatí iridSp'«?» Uep«e —• Ke ps ................................. — Tfirminwaarv. Iíápoaztsrepce. ........... ... .... Kohlrsps .. ........ .... -----Répuejrae _______— ......... Röbsen... ____ ... ---------26 25 25 50 27 30 26 25 — Termin Délutáni IVs éráig ■ legmagasabb és lenalaosonvabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis VI» Uhr Nachmittags st*i den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallmen Schlüsse o’ Zwisckenhiru Árfolyam I1/* órakor > Kurs IV* Uhr pénz — Geld áré — Waare Magyar búza — Ung. Weizen ._ . . ....... ...................... ....... -...... -....................— — ... — ___— ...__— — __ _ — —_ . — ... — _ _ _...____ ... _ ...................................— — — — —----------Bnsa — Weisen ...... ............. 1909 október ................ Oktober........................ 1910 április ...... ..... .. April.................. . 29 62 29 70 29 56 29 68 28 70 28 72 28 64 28 72-------29 56 28 66 29 58 28 68 28 60 28 68 ................. ............. ........... | Roíbs —• ___ ............. 1909 október ............. Oktober 1910 április .................. April .. 19 72 19 76 19 54 19 62 20 46 20 50 ....................... 19 60 20 48 19 63 20 50 Tengeri ~~ Éals ____ 1909 október .................. Oktober ... ............. 1910 május .................. Mai................................. iá 78 13 76 13 82 is 78 Z Z Z Z Z Z !_ Z Z Z .......................... .............Z Z Z Z Z Z Z Z Z Z Z 13 78 13 80 Zab — Hafer ...................................... Oktober . . _ ... ........ 14 88 15 28 14 90 15 30 1909 október ______ 15 10 14 8f 15 38 15 4( 3 ........................... ... — ........ -1910 április ........... ... April............. ._ ........ 15 26 ............. ............. Káposztarepce — Kohlreps ...................... Jf.f<if _ . . e) H®tás«iiS5i»®E Felmondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In gekündigter Waare vor/ lent Schlüsse. Magyar fcraasa — Ung. Welsen .................................-...................... Köss — Koggaa ................................ ..... ... —- Hafer _________ ... .... ............. _ ............- — — -....- ............. Buiia — Welsen ._ ___________ — — — — — — — — — — Tengeri — Mais ............................................ d) Lmánfolé árfolpmok. — Liquida tWnukunte. Kápossstarepce — Kohlreps ... ................. .................................— — — Magyar fcusa — Ungarischer Wílson ........ ... ... ........ ... .-.—----Bos» — Koggen ... ... ......................'. ... ... ;................ ... ... ... io ro ,*55m --Äj#i»3CHT*—- --- s-i — — - —■—--—r- — 1 n Bra — Weisen .................. ............. ... ._................... Arak készpénzben ÍOO kilogrammonként. ........ 29 52 Tengeri — Mais ... _ ... .......................................... .................. II. Buzakorpa. — Weizenkleie. 14 60 Káposztarepce — Kohlreps .........-............................................... Preise netto Cazte per ÍOO Kilogt amm. Finom korpa — Feine Kleie Árfolyam — Kurs T>urva korpa — Grobe Kleie Árfolyam — Kurs Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—von K-ig—bi» EISford»!! kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—von K-ig—hie Azonnali szállításra ___ Prompte Lieferung........ 10 40 10 50 11 10 Kartoffel 10 50 10 60 11 30 In. eifektv ve 11 — 11 10 11 40 11 20 11 30 11 60 1909 október—deczember Oktober—Dezember 1910 január—május _ _ Januar—-Ma Ártó: készpénzben Í OO kilograms .................. mortkéiit. **!!!. kég?J,ré. — Waarß. mtto per 7 OG Kilogramm. Erobert táplálkozásra Ksolgáló burgonya jTür menschliche Nahrung dtete«<íe .sr«rtejf’cí* Dunántúli — Transdanubisehe ... ... ............. Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyirer .................. ............ ... Erdélyi — Siebenbürgen. .......................... . Bánsági — Banater ........ ... .... ................... Písí? — Pintér Fehér — Weis» | Rózss — Rosa \ Sárga — Qr.lb Mezőgazdasági és ipari célokra 3Kolgáló burgonya Filr landKfirthsohaftlíche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln ■— .Diverse Proá Dunántúli — Transdanubische ... ................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ....... Nyirségi — Nyirer ..................................... Erdélyi — Siebenbürgen ................................ Bánsági — Bwrat» — — — — ..... ....... — Pesti — PsKftssr .... —...............- — ........... — ’.ucle. Feh?* — Wtist | Rózsa — B>ua \ Sfcrg» — Gsih K-tól — von K-ig — bi3 K-tói — Bor-. K-ig — bis ÍV. KfSfönféla t&^sríé^sí! — ~ — Sé»Kársi — Effectíve Waare Afísí yms — Emt % Határidőre eüSfortíalí — Auf Termin targcfallene. Leszámoló árfolyam Liquidation?■ Származás, nem és minőség Pro»««ie-vis. GaUung %nd QualitM Előfordult kötések VorgefaUettí SckUhst árfolyamok — Kurse pésí — Geld íra—Waare J3 és? — Q'M árá —WtKrt Ingyen hordó 1ftft. Fr&neo s»m, netto Tar* " Disssnó zsis-................ . Schweinefett ............. Budapesti .................. ...................... ß dspester... ..................................... Vidéki ................................................. Ls;'.df<stt ............................................ — — ..................— 184 — 186 — _ _ ..... _ — — — — ........ ICO kií -kéní Szalonna ... ............ Speck. .......................... Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeck, ung. luftgetrocknet............. Városi légenszáritott 4 drbos ............. Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig ... M V 3 » -- -- -- „ v -Füstölt .................. ............................ Geräuchert........................................... 158 — 16 L — 159 — 162 — ** ..... ...-----— — *“■* ---100 kg.-ként Zsákokban zsákkal együtt, elegy- HÚly tiszta súlyként; hordókban vagy ládákban göngyölettel együtt, tiszta súlyban. In Säcken inclusive Sack, brutto für netto. In Fässern oder Kisten netto, frsmoe Emballage. Szilva ........................... Pflaume»............... ....... Árfolyam — K-m* K-tól — von | K-ig — bis K-tól — von | K-ig — bis Boszniai — Bosnische Szerbiai — Sorbische 75 darabos ....................................... 75stückige ....................................... íoo * I“ !” 111 Z íoo ” I Z !!". IZ Z Z 120 „ ....................................... 120 , 130 , ....................................... 130 , ....................................... dsrabszámért való felelősség nélkül _ otoe Gsatantie de? Stttckzshl ..........--------------------......................................................................... . -............ Boszniai — Bosnisches Szerbiai — Sserbiscb.es Hordóval együtt, tiszta súlyban 1 ((n, Inclusive Fass, netto Gewicht Szilváid ... ... ... Pflaumenmus ... ... ... 1908. évi ............................................ .......................................................... 1909. évi ................................................................................................... 48 — 54 — 50 -- 56 — 40 — 44 — 42 - 46 — i(f) k-s.-hlri íiijtéfe'.ek fillértől—fillérig Mereraag ....... . ........ Klcestaateu ...... .... ... ¥, Hajéxási fuwa A Lacerna, magyar 1909. évi... ....... Lnzerner nngarisohe 1909................. Lóhere, aprószemtí 1909. évi ........ ... MUae kleinkörnig 1909................ » középszesnfi 1909. évi ............. „ mittelkörnig 1909................. » nagjrsüseiofi 1909. évi.. .......... grohkSrnig 1909........... ... rdij Budapestre ,ÄnÄiiÄi1lt.i^4'8 -- Schiffsfrai uvardij 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — j'-ie Frachtsätze veret 8j6rli* a fuvardíj tétel 28 fillérrel magasabb. — Nach Győr int d/ 'lil nach Buda ihen sich per 100 Kilograi r Frachtsatz «tu 28 Hella K-461 - ww 124 - 108 -• 120 -- 140 — pest ‘Df im inrlusive A höher. •E-ig — his 180 - 115 127 - 153 Grund der vom 1 vor gefallener ssecura*:. \ 1. bis 16. Okt 100» Schlösse Frachtrate Mi viK-. He.Uer--bis PelierPancsováról Újvidékről Bezdánróí 71—74 63-66 51-54 Kalocsáról 41-44 DnnsíÖldvánrói Szentesről 41—44 87-90 Saegísdröí Zentiról TitelrSl WitrovifiziróS T'-rce^vinAl 73 -76 71-74 69 72 84 87 103-106 Nagybecekewkröl 73-76 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Hörsenrathe zu unterbreiten.
