A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1909, október-december (46. évfolyam, 222-297. szám)
1909-10-19 / 237. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA >*: i. „Tiszavidéki búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. A . 1 • 3- »-Pestvidékl búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg t ekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a blai, pomázi és váci járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekiiatetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s melv a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. . 5:,,,®^c*ka* bula“ alatt 0|y buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. , »»Tiszavidéki *rpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 2- »»Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megtelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termeit nasonnemu árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos tnrületeken termett. , 3l ..Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. L ®ur£°nyf* »Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántul tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Itt 1 Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptói Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, ■ung es bereg megyékben termelt burgonya. „Nyirségi burgonya“ alatt érte.tik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt ETOÍ „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kisíkun, Heves, Jc'isz-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a ’ÍÍk .78i. CsonSrád> Arad» Torontál, Temes és; Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntuli megyékben termelt burgonya. J # 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Welzen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Hoden-Welzen" ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebietnn geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Welzen" ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodreg — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gehchsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. #) 1. Unter „Tlieissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpaten begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste" ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrad gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. ## Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilagy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürgen Kartoffeln“ »ind die -n den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLVI. évfolyam. Budapest, 1909 október 19. (kedd.) 237. szám. Witterung ; Szép schÖD Vízállás reggel 7 órakor i , 1Q9 ^ Wasserstand 7 Uhr Früh ) * * Hőmérő reggel 7 órakor , , Q n Thermometer 7 Uhr Früh ! + y u Légsúlymérő reggel 7 órakor l 77a „m Barometer um 7 Uhr Früh } Előfizetési árak érenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve .............K 28.— Házhoz hordva ............. „82 — Postán küldve Magyarországon és Ausztriában „ 36.— Külföldre ...................... „ 48.— Egyes példány 30 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREH- UND EFFEGTEN-BŐRSK, Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertaee tfterlich. Pränumerations-Preise Jährlich: Loco Secretariat der Börse ..........................K 28.— Ins Hans gestellt ........ „ 82.— Per Post für Ungarn nnd Österreich .................. „ 38.— Für das Ausland ........ „ 48.— Einzelne Exemplare 80 H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt A \ ft «»flö ___ ^Vflf1VÍ>*»hn'r*ÍÍ> ■D*e Preisnoíirun9 umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thattényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános ' ^ rt' ««!// CTtütí/ ff ti. sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, helyzetéhez mérten kivéteies jellegűek. | Qa^gnanGinŰeki __ Getreide welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. K.-tól—K.-ig. . „. , _ Preise netto Caste per 100 Kilogramm von R. — bis R a) Keszacn. — Effectlve Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban ~ Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki........ iFej érmegyei ... ífcJPestvidóM ........ IR4.nsági— ............. Theiss ............... Com. Fejér ... . Pester Boden Banater... ....... — — _-- -_ _ _----28 28 28 28 28 95 80 90 95 95 29 30 29 20 29 25 29 30 29 30 29 15 29 — 29 05 29 10 29 10 29 50 29 50 29 60 29 50 29 50 29 40 29 30 29 30 29 40 29 40 29 90 29 65 29 65 29 70 29 8C 29 60 29 60 29 60 29 60 29 10 80 28 90 29 90 29 90 29 20 — _ _ _-----'Bácskai ............. Szerb .................... Román................... Bolgár .................. Bácskaer ........... Serbisoher ...... Rumänischer ___ Bulgarischer ___.......--------—----— — 28 60 29 10 — —---------Származás, nem és m 1 n 8 s é g Árfolyam — Kun Származás nem és minőség Árfolyam — Kurs Provenienz, Gattung und Qualität K-tól von K-!g — bis Provenienz, Gattung und Qualität K-tól — von K-ig — bis Boss — Bogpn ............. Elsőrendű ............. Középminőségü ... ...-----Prima Mittel — _- — ........ 19 70 19 60 20 - 19 60 35a.b - Hafer .... Elsőrendű ............. Középssinőségfi _ .........Prima MitSel....... —-16 70 15 40 16 - 15 60 /Takarmány, elsőrendű _ l » másodrendű _ ^(Sörfőzésre, tiszavidéki _ ! , felsőmagyar. _ ' , dunántúli ........ Futter. Prima 14 75 14 95 Muviir linear. 14 80 15 — Árpa — Cíeref®------—-----. Sekunda ____ Brauer, Theiss ............. „ Oberungar. ... „ Transdanub. _ — .. 14 40 14 60 Tengert — Mal» Román v. bolgár Szerb ........ ... .. Cinqnantin... ___ Fehér ............. .. "* — " ... Rnmän. o. bulgar Serbisch ............ .......— _-----Kőles — Hirse------_-----c b) Hat; ipidSpe. Repce — Keps ................................ — Terminwaar». Káposztarepce ....... Réparepce _ _ -Kohlreps _ - Rtibses ______ — 26 26 26 60 27 30 26 25 HatáridS — Termin Délutáni IVs óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Árfolyam I1/* órakor Kurs l1/» Uhr netntnjolge der bis l1/» unr jsacnmittags zu aen höchsten una meitngstcn Kursen vorgefaUenen schMsse onne xunscnenKttrse pénz Geld árú — Waare Magyar buza — Ung. Weizen . — —-----Bnza — Weizen — _ ____ fS> 1909 október Oktober 29 48 ‘29 fii 29 44. 2!» 80 29 66 29 70 99 « 1910 április _ _ __ April... 28 88 28 90 28 86 28 94 28 76 28 90 28 84 28 86 Közs — Roggen _ _ 99 n 1909 október Oktober 19 84 19 94 19 88 19 90 1910 április ... ........ April .. 20 68 20 64 20 54 20 64 20 68 20 60 Tengert — Mais _ _ _ __ *9 99 *0 35 ::::::::::- — 1909 október... 1910 május .. ........ Oktober Mai ....... .......-------13 84 13 9113 82 .“....... ... —.................... ............ ........ ...... 13 84 13 86 »ab — llufat ... 1909 október 1910 április 15 28 15 52 IC 91.— .— “ _ ~- -' 15 28 16 60 16 30 16 52 99 99 ——.. . ..- —. ___ ........ April ....... 15 56 15 52 ... .. ... “ ..-- —- — — . —- -“*■ “ ■* " ... ........ ... ■ _ Káposztarepce - Kohlrepg. . _ e) HssfAr’ídöfe. Felmondott ámkbAn előfordult kötések. — T«rminwaare. In gekündigter Waare voraefailene Schlüsse, Magyar bniea — Ung. Wel*«n Rnm — — 5-íta-íW Bum — Weisen Ten sr éri — Mais d) Leszámoló árfolyamok» — Liquidatianskurg*. Magyar busa — Ungarischer Weiten.... ..... 19 84 Haifa* 15 38 ........ ’SV “- ... ... — ■ "7 ........ ... Bnw — W«íaen — —................. ... ... ... 29 34 Tengert — Mais ...---- — — — ... — . — — _ ......- ---14 60 — Kohlreps — — — — — .. . — ... _ — ....-----Arak készpénzben ÍOO kilogrammonként • II. Buzakorpa. Weizenkleie. Preise netto Casse per lOO Kilogramm. Finom korpa — Feine Kleie Árfolyam — Kurs Ourva korpa Grobe Kleie Árfolyam — Kurs Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—von K-ig—bis Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól —*von K-fa—A,» Azonnali szállításra ........ Prompte Lieferung... io an in 4n in síi 11 10 ... .-' .. ■ ■ “ 1909 október—deczember Oktober —Dezember in an 10 50 11 06 \nt effeMv 10 90 11 as 11 10 11 KK 1910 janr.ár—május ......... Januar-Mai m 96 Ártó készpénzben ÍOO kilogrammonként., Burgonya, kéazárú, — i Kartoftei ve Waare Preis* netto Casse per ÍOO Kilóg* •amm. Fefeér- Weist — Rom Sárga - Gelb Fehér W> UM Rozaa — Rosa Sirg*.- Gfih Emberi táplálkozásra K-tól — von K-ig ns K-tól — von K-ig — bit szolgáló burgonya Vür menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdannbische _ .... ... _ Felsőmagyarországi — Oberungarische . Nyirségi — Nyirer ... ... ... . ............... Erdélyi — Siebenbürger.. ...... ... .... ... . Bánsági — Banater ............................ . . Pesti — Pesisr ............................ ... .— burgonya Filr landwirthschaftliche und industrielle Zwecke dienenße Kartoffeln Dunántúli — Transdannbische....... ...... Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyirségi — Nyirer ................. ... .... Erdélyi — Siebenbürger ....................... Bánsági — Banatwr ........... ................. ....... — — IV. Különféle terményei k m--Diverse Prod ’uete. Ríaiárú — JSffcctive Waare. Arfo-vsas — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin «orqefallene Leszámoló árfolyam Liquidation*Származás, nem és minősén Előfordult kötések kötések árfolyamok — Kurse Prove*ie*i, Gattung und Qualität Vorgefallene Schlüsse séssz — Geld i r<a — ■Waarr 1* F pésu — Geld iri — Waare Kurt Ingyen hordó Disznózsír Bed ».pest* . ß danester 18Ü — 186 Franco Fass, netto Társ Scíiweinsített .-......Vidéki ... . Laadfett _ ... . _ ..._------_ __ — ____ ... Magyar légenszáritott vidéki LandsDeck. une. luftsetrocknet... Szalonna — ..........Városi légenszáritott 4 drbos Stadtwaare. lufteetrocknet 4 stückig ... 159 50 160 50 Spécik... .. _ ____ „ __ 3 , 162 — 163 , . Fiistílt _ .. _ _ _ _ _ GerSnohert... ... ___ — — —--— 100 kg.-ként Árfolyam — Kurs Zsákokban zsákkal egvütt. eletrvK-tól von 1 K-ig — bis K-tól — von K-Ig — bis súly tiszta súlyként; hordókban Boszniai —- Bosnische Szerbiai — Serbische vagy ládákban göngyölettel együtt, 75 darabos 75stückige tiszta súlyban. Szilva 85 85 In Silókén inclusive Sack, brutto 100 . 100 Pflaumen 120 . 120 netto, franco Emballage. 130 130 darabszámért való felelősség nélkül ohne Garantie der Stückzahl .. _ ... — — — —- — Boszniai Bosnisches Szerbiai — Serbisches Hordóval együtt, tiszta súlyban. . Szilvaiz _ _ _ 1908. évi . 48 50 — 40 42 incmsive j-ass, netto Uewicftt Pflaumenmus ........ — 1909. évi . . ... __ _ _ _ _ __ _ — ___ _ _ ____ 54 56 — 44 46 — *•**( »o* — b*$ i00 kg. kéai ueremag _ ____ Lucerna, magyar 1909. évi Luzerner unertrische 1909.. .. 124 170 .... Lóhere, aDrÓBzemü 1909. évi Rothklee kleinkörnig 1909.. .. 108 120 . középszemfl 1909. évi mittelkörnig 1909.. .. 120 132 . .. . ,.T _ _ _ » nagyszemfi 1909 évi ........ grobkörnig 19! 9 . ..— — ... — _ — — — — 140 168 — — ........— ----— — — __ _ V. Hajózási fuvardíj Budapestre ‘V«Zd0éu ág — Schiffsfracht nach Budapest aaf Orand der vom 11. bis 16. Okt. 190^ ▼őrgefallenen SehlQtse OiÍtéletek fillért«!—1 illéng A favardij 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — l‘ie Frachtsätze verstehen sich per ÍOO Kilogramm inclusive Assecvronz Győrbe a fuvardiitétel 28 fillérrel magasabb — tfar.h Győr ist d*r Frachtsatz utn 28 Heller Fracht*fl tz*> wo*-hit Helle' Pancsováról 71-74 Újvidékről 63 -66 Bezdánról 51-64 Kalocsáról 41-44 Dnnaföldvárról 41-44 Szentesről 87 90 Szegedről 73 -76 Zentiröi 71 74 Titelről 69 72 MitroviczárOl 84 87 Temesvárról 103 106 N ae y becskereki <> 72 76 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán bellii a tőzsdetanács elé terjesztendők. 'Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
