A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1909, október-december (46. évfolyam, 222-297. szám)
1909-10-18 / 236. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA =*= 1. „Tiszavidéki búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Férmegyei búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és váci járások kivételével — termelt búzák á llagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos 'területeken termett. 5. „Bácskai búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett #) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megtelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos tnrületeken termett. 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. I ## Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántul tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya" alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros meevékhfn-Xpr^py burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pc:st-Pilis-Solt-Kiskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgoujo. n"*"***1 Királvhánóntuli Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya alatt megyékben termelt burgonya. # 1. Unter „Tlielssweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Welícn Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte de» in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebietnn geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gef jchsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. #) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpaten begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der In den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrad gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. ’ Kartonein. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter. 1 ämb die in h„ " c°mitaten Pesf-Pilis-söft-^1SK^P,’'liL.Rihar.x.Szjk^atymrfl=>oi!Oriiuk*^ifemrétt:ii'rRari,Itóíen. IWéVSfénen. unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten ifi Comitaten Békés. Csongrád, Arad, 1 orontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürger Kartoffeln“ »ind die in h« Sf'Bodrog, jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. a“n Comitaten XLVI. évfolyam. Budapest, 1909 október (8. (hétfő.) 236. szám. Vízállás reggel 7 órakor i , or,Q „ Wasserstand 7 Uhr Früh j + 208 emHőmérő reggel 7 órakor . , Q r Thermometer 7 Uhr Früh f ‘ Légsúlymérő reggel 7 órakor 1 771 Barometer um 7 Uhr Früh } Előfizetési árak évenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve .............K 28.— Házhoz hordva ............. „ 82 — Postán küldve Magyarországon és Ausztriában „ 36.— Külföldre .......................... 48.— Egyes példány 80 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEH-BŐR3K, Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertasre tfi&rlich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse.......................K 28.— Ins Haus gestellt ........ „ 82.— Per Post fiir Ungarn nnd Österreich ................. » 88.— Für das Ausland ........ 48.— Einzelne Exemplare 80 H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt j\ ftw«||Ä^©f|p ___ Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thattényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános / HPUIUÍSIICb rr WW/ CTtWW/ sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. | QjjJjona neműek« __ GßtVCi/de welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. Árak készpénzben lOO kilogrammonként. K.-tól—K.-ig. . , . _ Prtis* netto Casse per 100 Kilogramm, von K. — bis & €l) ÜGSXoll1!!! —— EffGCtlVG WCLQ/P6* A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki ....................... Theiss ................................. IFejérmegyei .................. Com. Fejér ........................-fctPestvideki........................ Pester Boden ................. /Bánságig ... .................. Banater .............................. 'Bácskai............................. Bácskaer ............................. Szerb ... ............................. Serbischer ........................ Román ........................_......... Rumänischer Bolgár .................................. Bulgarischer ........................------------------------------28 50 29 — 28 85 28 70 28 80 28 85 28 85 29 20 29 10 29 15 29 20 29 20 29 05 28 90 28 95 29 — 29 — 29 40 29 40 29 40 29 40 29 40 29 30 29 20 29 20 29 30 29 30 29 80 29 55 29 55 29 60 29 7C 29 60 29 40 29 50 29 50 29 90 29 80 29 80 29 80---------------mmmm Köss — Roggen . ________ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafe? ............ ................. Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ............................ Prima ............................ ... Középminőségfi ........... Mittel ........................................ 19 70 19 60 20 — 19 60 Középminöségü ............. — Mittel ... .......................— 15 70 15 40 16 - 15 60 Árpa — Marsié _______________ /Takarmány, elsőrendű ... Futter, Prima ....................... | , másodrendű... . Sekunda .................. s|c< Sörfőzésre, tiszavidéki _ Brauer, Theiss....................... | * felsőmagyar.... , Oberungar ................. ' , dunántúli ........ „ Transdanub................ 14 75 14 40 14 95 14 60 Tengert — Mais ................- ........ Magyar ..............1............. Ungar. ............................ Román v. bolgár ....... ..... Rumän. o. bnlgar. ........ Szerb .................................. Serbisoh................................. Cinqnantin ... ....................... Cinquantin............................. Fehér .. ............................. Weisser................................. 14 80 15 — Kflle* — HLree ___ _________ — — b) Háti irid&re. Repce — Reps... .... ...................... — T«mninwaar«. Káposztarepoe... .................. Kohlreps ................. — -Réparepce ............................ Rfibsan...-----------------— 26 25 25 50 27 30 26 25 HaláridlS — Termin Délutáni IV& óráig a legmagasabb és legalaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis l1/» Uhr Nachmittags zu den höchsten niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurte Árfolyam IVt órakor Kurs i1/* Uhr pénz — Geld árú — Waar e Magyar búza — Ung. Welzen .................. __ ____ ___ .... __ _ _ ____ _ ____ _ _----Búza — Weizen ... .................. 29 34 28 84 29 36 28 86 1909 október Oktoher 28 92 29 3 28 66 28 6 ... 1910 április ............. April...................... Közs — Roggen ............ 1909 október ............. Oktober ........................ 1910 április................... April ............................ 19 76 19 90 ........................ .................................................................................................................................................................. 20 56 20 60 ........ ................................................................................. ..................................................................... ....... 19 84 20 56 19 86 20 58 Tengeri — Mais ............................................ » tt —........................... ............ )kt< iái. ...------... 13 84 13 86 1909 október... ............. 1910 május .................. 1 >ber ... ................ 13 86 13 93 13 86 ........................................................................................................................................................ SSab — Käfer ................................................ 9? » ___________ _____ _ 1909 október ............. Oktober _____ ___ 1910 április .. _____ Ápril............. ... ... ... Í5 36 is 42 . Z Z Z Z Z Z Z Z I Z Z "" 11 .......1............... Z I Z ... Z Z Z Z Z Z Z Z Z .’ Z 15 50 15 60 ........ ........................................................... . ....................................... ... ....... ............ ... 15 38 16 64 15 40 15 56 Káposztarepce — Kohlreps _____ _ _ — o) HstápidSpi;. Felmondott Arakban előfordult kötések. — Terminwaare. ín gekündigter Waare vorqefaümt Schlüsse. Magyar bnza — Ung. Weizen ............. ... .................................— — — Bon — Roggen ... _ ........................... ... — — ... ... _ — ... ..._ _ SSab —- Hafer ________________________ ... ....................................—........ Búza — Waisen __________________ — — ..................-.................. Tengeri — Mais ............................................ d) Leszámoló árfolyamok. — HquidatleMsknrm. Kápo «szts- H krepee — Kohlreps ....................... .......................—--------------Magyar bnm — Ungarischer Weizen ........ ................................-----Ross — Reggen ... ................. ................................. .................. 19 84 »ab af«r._ ... ... .... ............ ....................... .................. 15 38 Baza — Weizen ................................................................................ Árak készpénzben lOO kilogrammonként. 29 34 Tengeri — Mais ................................................................................ II. Buzakorpa. — Weizenkleie. 14 60 Káposztarepce — Kohlreps .......................................................... Preise netto Casse per lOO Kilogt •amm. Finom korpa — Peine Kleie Árfolyam — Kurs I>urva korpa — Grobe Kleie Árfolyam — Kurs Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—von K-ig—bis Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—von K-ig—bin Azonnali szállításra ___ Prompte Lieferung___ 10 30 10 40 10 95 Kartoffel 10 40 10 50 11 05 In, effekti' ve 10 90 10 90 11 35 lOO Kilogt 11 10 11 10 11 55 amm. 1909 október—deczember Oktober—Dezember 1910 január—május ......... Januar—Ma Arak készpénzben lOO kilogrami í .................. nőnként. $*!!!. Bupg«inyav készárú. — Waare. Preis* mtto Casse per Kmberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische .._ .................. Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ....................................... Erdélvi — Siebenbttrger .................................. Bánsági — Banater ....................................... Posti — Pester ........................... .. ... ........ Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln Ir. — Diverse Proa Dunántúli — Transdanubische ....................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ....... Nyírségi — Nyirer ..................................... Erdélyi — Siebenbttrger ............. .................. Bánsági — Banater ...................................... Pesti — Pester ...............................- ....... lucte. Fehér — Wnnt \ Rozsa — iRosa | Sir?« — Gelb K-tól — von K-ig — bis K tói — von K-ig — bis IV. KSISnféle terménye! — _ — Kéazárú — Kffeetive Waare Árfolyam — Kurt Határidőre előfordult — Auf Termin corgefallene Leszámoló árfolyam Liquidation?- Kurt Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse kötések — Schlüsse árfolyamok — Kurse pénz — Geld áru—Waare pénz — Geld áré — Waare Ingyen hordó . , . Franco Fass, netto Tara »g-könt Disznózsír ........ ........ Schweinefett ______ Budapesti ...................................... ...... ß d&pester................_.......................... Vidéki .. ... ...................................... Landfett ........ ........ ....................... — ............................ 185 — 186 — ............................-----_ ............. 100 kg.-ként Szalonna ................— Speck ....................... ... Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeck, ung. luftgetrocknet............. Városi légenszáritott 4 drbos ............. Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig _ » » 3 „ — — — » „ 8 „ 159 50 162 160 50 163 — — — ..................... — —~ — 100 kg.-ként Zsákokban zsákkal együtt, elegy- súly tiszta súlyként; hordókban vagy ládákban göngyölettel együtt, tiszta súlyban. In Säcken inolusive Saok, brutto für netto. In Fässern oder Kisten aatto, franco Emballage. Szilva — ... — - ........ Árfolyam — Kurs K-től — von | K-ig — bis K-tól — von | K-Ig — bis Boszniai — Bosnische Szerbiai — Serbische 75 darabos 85 100 120 130 darabszáméi ....................................... 75s tückige » » » » Garantie--------------------....................................... 85 ............. 100 ............. 120 Pflaumen ....................................... 130 ■t való felelősség nélkül ... ohne der Stückzahl ............. ........................................................................-............. Boszniai — Bosnisches Szerbiai — Szerbisrhes Hordóval együtt, tiszta súlyban Inclusive Fass, netto Gewioht Szilvaiz ....................... Pflaumenmus ............. 1908. évi ............................................................... 1909. évi .............................................................................................................. 48 — 54 — 50 — 56 — 40 — 44 — 42 - 46 — 100 kg.-kéííS Díjtételek fillértől—fillérig Horemag .................. iöeesaaten ................. V. Hajózási fuva A Lucerna, magyar 1909. évi ............. Luzerner ungarische 1909................. Lóhere, aprószemfi 1909. évi ............. Rothklee kleinkörnig 1909................. , középszemfi 1909. évi ............. , mittelkömig 1909................. , nagyszemű 1909. évi ............. , grobkörnig 19C9................. rdij Budapestre “ÄÄ? k&iÄta4' — Schiffsfrác Fuvardíj 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze versU Győrbe a fuvardijtétel 28 fillérrel magasabb. — fíar.h Győr ist de 'ht nach Buda\ hen sich per 100 Kilogran r Frachtsatz um 28 Heller ä -tét — «?o* 124 - 108 — 120 - 140 — pest “f im inclusive A höher. K-Ig — b%s 170 - 120 — 132 — 158 — Grund der vom 1 ▼orgef«Ilonéi 88eCHrOHS> 1. bis 16. Okt 190* SehltUse Frachtsät4 •e. von Heller—bis Beller Pancsováról Újvidékről Bes:dánról 71—74 63-66 51-54 Kalocsáról Dunaföldvárról Szentesről 41—44 41-44 87-90 Szegedről Zentárói Titelről Mitroviczáról Temesvárról 73-76 71—74 69 -72 84-87 103-106 Nagybecskerekröl 73-76 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.