A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1909, október-december (46. évfolyam, 222-297. szám)

1909-10-16 / 235. szám

A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA * 1. „Tiszavidéki búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „F^J érmegyei búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és váci járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termeti. 4. „Bánsági búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *) I- „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros is a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemfi árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megtelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemfi árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ** Burgonya, „Dunántúli burgonya" alatt értetik a Dunántul tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felafimagyaronzágl burgonya“ alatt értetik a; Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén,, .Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt jburgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyháeóntult megyékben termelt burgonya. # 1. Unter „Tlieissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiet« oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weiíen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar- gebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebietnn geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — geochsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. #) 1. Unter „TUeissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpaten begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ,, . 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. ## Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilógy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Piiis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „SiebenbUrger Kartoffeln“ sind die *n den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLVI. évfolyam. Budapest, 1909 október 16, (szombat.) 235. szám. Vízállás reggel 7 órakor i , oef> „ Wasserstand 7 Uhr Früh ) + 250 Hőmérő reggel 7 órakor , . tA r Thermometer 7 Uhr Früh } + lu ° Légsúlymérő reggel 7 órakor 1 77a Barometer nm 7 Uhr Früh ' c Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalá­tól elvitetve .............K 28.— Házhoz hordva ............. „ 82 — Postán küldve Magyaror­szágon és Ausztriában „ 36.— Külföldre ....................- „ 48.— Egyes példány 30 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ftnnep- és vasárnap kivételével mindennap. WÄAREN- UND EFFECTEN-BŐRSEL Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertaere tätrlicli. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse..........................K 28.— Ins Haus gestollt ........ „ 82.— Per Post für Ungarn nnd Österreich ................. „ 36.— Für das Ausland ......... „ 48.— Einzelne Exemplare 80 II. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt j \ ___ WflÍ1VPMhÖVHP ■Dfe Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit that­tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános 1 ' ® WWtßl sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, helyzetéhez mérten kivéteies jellegűek. | QatlOVISinemŰeka __ GetVCÍClC welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. K.-tól—K.-ig. ^ 'Effektive Waare Prnt* *eito Cast* per 100 Kilogramm von K. — bis R. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammén Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki... .................. iFej érmegyei ................... Theiss Com. Fe; Pester B Banater Bácskaer Serbische Rumänisc Bulgarisc ér ........................-----­-----­-----­-----­-----­-----­28 50 29 — 28 85 38 70 28 80 28 85 28 85 29 20 29 10 29 15 29 20 29 20 29 05 28 90 28 95 29 — 29 — 28 70 29 40 29 40 29 40 29 40 29 40 28 80 29 30 29 20 29 20 29 30 29 30 28 90 29 80 29 55 29 55 29 60 29 70 29 — 29 60 29 30 29 40 29 50 29 20 29 90 29 70 29 70 29 80 29 30----­— ­— ­----­fBánsági.M........................ 'Bácskai.- .............— ... Szerb ................................... Román ................................._. Bolgár .................................. r ....................... her ....................... tier ....... ................-----­-----­-----­-----­Itoses — Köggen ... ____________ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ....................... ........ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung *>nd Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-Ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ... .............. . .. ... Prima .................................. Középmin őségü .................. Mittel ..................... __ _ 19 70 19 60 20 - 19 60 Elsőrendű... ... ...... ...... ... Prima ... ....... ........ .... ~ KözépBsinő8égü ............. _. Mittsl _ —____— ... — 15 70 15 40 16 - 15 60 Árpa — ______________ /Takai *js5rf5 \ rmány, elsőrendű ... Futter, Prim másodrendű... , Sekui Késre, tiszavidéki Brauer. Theif i ...................... 14 75 14 40 14 95 14 60 Magyar Román v SzRrh Ungar. Rumän. Serbisc Cinquai Weisse 14 80 16 — ida ................. IS . Tengeri — Egaia . bolgár ............ o. baigar. ........ h ................................. „ felsőm »gyár.... „ Oberungar ................. dunántúli ____ * Transdanub................ Cinqnantín ............................ Fehér __________ ________ itin ............. ........ — Kdles — Hirso ______________ — b) HaU iridc»£*e« Kepee — Beps........... ...................... — Terminwaare, Káposztarepce ....................... Kohlreps ............................ Réparepce ........ ............. ._ SSbsen..._— .................... 26 25 25 60 27 30 26 25 Üí«t&c*itg9 — Termin Délutáni l’/ä óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis P/a Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgtfallener, Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam IV* órakor Kurs lh’i Ukf pénz — Geld árú — Waare Magyar búza — Ung. Weizen ... ... ... _-----­-----­B)i*a — Weizen ..................................... Oktober ....................... April ............................. 28 90 28 70 28 92 28 72 W --—--- ----------------­1909 október ................ 1910 április ................. 29 10 29 12 28 88 .......................................................................... .................................................................................................... 28 76 28 78 28 68 28 80 28 68 ....... ....................... ....... ............. .... ... ................................................................— - ­Rozs — Koggen. ... ...................... 19 60 20 44 19 62 20 46 1909 október . _ . Oktober 19 68 19 72 18 20 48 20 60 2C 60 .. ........................................... 1910 április ... ........ ... April ... 46 20 52 ........................... ....................................................................... ......................................... .. — Tengeri — Mais .......................................... 1909 október... ............. 1910 május .................. 13 86 13 88 13 84 13 88 “! 1' “ “ I Z Z ” L ...‘ . Z Z Z ... Z ... Z Z Z Z Z Z .... Z 13 83 13 84 Oktober ... ............... Hai................................. tlmüz — ... ................. 1909 október ............. Oktober...................... 1910 április ............. April............................ .................— — —----------------------------------- — 15 32 16 46 15 34 15 48 15 34 15 3 15 46 15 5 8 D 15 44 15 50 ............................. Káposztarepce — Kohlrei »S. ........ ....... . ..... _ _ e) Hstáririft«*«, Felmondott árokban előfordult kötések. — Terminwaare. In gekündigter Waare vorgtfc&lejnti Schlüsse.. »írvar biw» — ['n*. Welxen — ............. — — - 4............... Boss — Bogg «n .............................t.___ ........................— — — — — %i\b — K ftfOX ............................- — .......................................—----------— Mur.» - W Tengeri — Mi ff) I.*»« »in ........................................ Káposstarepe« — Kohlreps ... ... ... ........ .............—........................— «llwa»!/V. -­** C,.,11'í* * ' í> V'»ArÍ,-í*íi(.. íí­­- ­Hiie — Riwwm ............. .................................. ... ................... 19 66 Sah — K*fer. .................................................................. ................... 15 30 ■**«*.» — W wismirT Árak készpénzben ÍOO kilogrammonként. 29 — Tengeri — Mt lls ... . ... ....... .. ................................. 14 60 — Kohtrens ... ......................................................-----­ii. Duzaxorpa. — weizenicoete. Finom korpa — Peine Kiele Árfolyam — Kurs Durva korpa — Grobe Kiele Árfolyam — Kurs Előfordult kötések — Vorqefallene Schlüsse K-tól—von K-ig—bi» Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse , K-tól—»o*« K-ig—bis Azonnali szállításra _ _ Prompte Lieferung... ... 10 30 10 40 10 95 Kartoffel 10 40 10 50 11 05 In, eifektiA ve 10 90 10 90 11 35 700 Kilogr 11 10 11 10 11 55 amm. 1909 október—-deczember C ktober—Dezember i 1910 január—május ......... Januar—Ma Arak készpénzben TOO kilogramr ............. aonként. **111, Burgonya, kószáré. — WadTe Prtisn netto Cmse per Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung ditmeínie Dunántúli — Transdanubische ...................... Felsőmagyarországi — Oborungarische ........ Nyirségi — Nyirer ... ... ... ..................... Erdélyi — Siebenbürgen.. ... ... .................. Bánsági — Banater .................. ................. Pesti — Pasten _ ... ................. ............. Fehér — Weist \ Rózsa — Rota | Sárga — Grlb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Eür landwirthschaftliche und industrielle Zwecke ilieneAZtte Kartoffeln k. — Diverse Proü Dunántúli — Transdanubische ...------------­Felsőmagyarországi — Oberungarische ....... Nyirségi — Nyirer ........ ............................ Erdélyi — Siebenbürgen ........... ... ... .... ... Bánsági — Banater .................- — — ........ Pesti — Pesten ... ... ............. .. ... — — ucie, Fehér — Weist | Rózsa — Rosa | Sárga — Qdb K-tól — von K-ig — bit K-tól — üoh K-!f> — bis IV. KwESnféle $s?rswésayf»! _ — — Képivé rú — Effective Waare Árfolyam — Km-* Határidőre n!8tor<jufí — Auf Termin corgefallene Leszámoló érfolyam Liquidation­Kwt Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse küféssk — Schlime árfolyamok — Kurse űéaz — Geld áru—Waare peas — &elä kri — Waart Ingyen hordó , . Fraueo Fehs, netto Társ kg.-ként Disznózsír — — ........ Schweinefett .......... Budai Vidék ß ds Land peste fett r — 184 — 185 —-----­___ ............. i — — .................. 100 fej.-Vént Szalonna ... ............. Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeck, ung. luftgotrocknet............. Városi légenszáritott 4 drbos ............. Stadtwnare, luftgetrocknet 4 stückig ... B 3 159 - 162 — 160 - 163 —-----­-----­­Sí _ _ 100 kg.-ként Zsákokban zsákkal együtt, elegy- súly tiszta súlyként; hordókban vagy ládákban göngyölettel együtt, tiszta súlyban. In Säcken inclusive Sack, brutto für netto. In Fässern oder Kisten netto, frsneo Emballage. Szilva ­.......................... Árfolyam — Kurs K-tól — von | K-ig — bis K-tól — von \ K-ig — bis Boszniai — Bosnische Szerbiai — Serbiscbf­75 darabos ... .................. 75s1 Ückif » » m Gar! 'Pi-----­-----­-----­-----­85 100 120 130 darabszámér 85 .................. .................. 100 P Raumes .......... 120 ....................................... .................................... 130 t való felelősség nélkül ... ohne sntie der Stückzahl ............. Boszniai — Bosnisches Szerbiai — Szerbischos Hordóval együtt, tiszta súlyban. m. Inclusive Fass, netto Gewicht Ss P silvalz ... ... ... ... ...­-----­-----­-----­— — ilaumenmus ............. JOG äcg. äffet K-Sdl — von SWg — bit — —-----­............. Heremag Xíeesajyt«?­Lucerna, magyar 1909. évi ............. Luzerner ungarische 19 Lóhere, aprószemö 1909. évi ............. Rothklee kleinkörnig 19 » középszemfl 1909. évi ............. a mittelkörnig 19 natrvBzoaiö 1909. évi ... ........ . awbkörnwr 19 09_ ........ ... 19 ................. 124 - 108 - 120 - 140 ­pest iw inclusive A höher. 170 - 120 - 132 — 158 ­Grand der vöm vor gefallenen ssscMrar.z­39 . f)9 V. Hajózási fuvardíj Budapestre — Schiffsfracht nach Buda\ A fuvardíj 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — J'ie Frachtsätze verstehen sich per 100 Kilogran Díjtételek fillértől fillérig Syörtie a fuvardiitétel 28 fillérrel magasabb. — Nach Gyór isi de’' Frachtsatz um 28 Heller 4. bis 9. Okt 180» SehlÖMe Frachtsätze vem Heller—bis Heiler Paucsováról Újvidékről Sezdánról 71—74 63-66 51-54 Kalocsáról 41-44 DtinafíUdvárró! Sacntesro! 41—44 87-90 Szegedről Zaníáról Titelröi Mitroviczáró! Temesvárról 73—76 71—74 69-72 84-87 103-106 Nagybecskerekrö! 73-76 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé térj esztendők. Reklamationen sind, binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrath e zu unterbreiten.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom