A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1909, október-december (46. évfolyam, 222-297. szám)
1909-10-06 / 226. szám
A BUDAPESTI ÁRÓ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA ^ 1. „Tiszavidéki l>uz.a“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejél-megyei buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezeti vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintelében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és váci járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa" alatt értendő oly árpa, melynek jellege megtelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos tnrületeken termett. 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántul tizenegy megyéjében termelt burgonya. „FelsömaByiirországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, OiSm&r és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntuli megyékben termelt burgonya. # 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstellen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Naciibargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Welzen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pömáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebietnn geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrcg — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefuchsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. #) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpaten begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste" ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrad gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernieten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Fester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pnis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Sie'ionbiirger Kartoffeln“ «nd die 'n den Comita en jenseits des Királyhágó geerntelen Kartoffeln zu verstehen. XLVI. évfolyam. Budapest, 1909 október 6. (szerda.) 226. szám. y&ZL. Vízállás reggel 7 órakor t , 1B0 Wasserstand 7 Uhr Früh j ' Hőmérő reggel 7 órakor , , ,,, n Thermometer 7 Uhr Früh f ■" Légsúlymérő reggel 7 órakor 1 7fi7 Barometer um 7 Uhr Früh j Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve ............. K 28.— Házhoz hordva . ............ „ 82 — Postán küldve Magyarországon és Ausztriában „ 3(5.— Külföldre ...................... „ 48.— Egyes példány 30 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjeleli ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFEGTEH-BÖHSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertn.tre tätlich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse..........................K 28.— Ins Haus gestellt ........ „ 82.— Per Post für Ungarn nnd Österreich .................. „ 36.— Für das Ausland ........ „ 48.— Einzelne Exemplare 80 H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt a \ Á™a-‘LJLÍÍ_<— _____ WffílVPtt hÖVKfi Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thattényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános ‘ lllíESIllB* VV AjIM/I tZTlUUf ff ti. sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, helyzetéhez mérten kivéteias jellegűek. j QaJjonjuujmíielCs __ Getreide welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. Arak készpénzben lOO kilogrammonként. K.-tól—K.-ig. , „. , .. FVsis« neita Casu per 100 Kilogramm von K — bis R. a) Kesxaru. — Effektive Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban Qualilätsgewifht per Hektoliter itt Kilogrammét» 8uza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki ..... IF ej érme gyei ... Pestvidéki ... ... jRAnaA.pr;— ............. Theiss ... ... ... . Com. Fejér ....... Pester Boden _ Banater .................--------— —-- -_ _ _ — 28 15 *7 95 28 10 Q8 1K 28 50 28 30 28 45 28 50 28 50 28 35 28 15 28 25 28 30 28 30 28 70 28 50 28 60 28 70 28 70 28 70 28 50 28 60 28 70 28 70 28 40 29 20 28 85 28 90 29 - 29 IC 28 50 28 90 28 70 28 80 28 90 28 60 29 40 29 10 20 20 29 30 28 70 —---------^Bácskai... — Szerb .................... Román ... ... ... ... Bolgár .................. Bácskaer ........... Serbischer ....... Rumänischer ... .. Bulgarischer _ .........--------— —----— — 27 80 28 30 28 15 —---------Származás, nem és minőség Árfolyam — Kant Származás nem és minőség Árfolyam — Kurs Provenienz, Gattung und Qualität K-tól von K-ig — bis Provenienz, Gattung und Qualität K-tól — von K-ig — bis Kora — Koggen ... ...... ~ Elsőrendű .............. Középminőségfl _ ... — — Prima . Mittel . .......---....... 19 35 19 15 19 60 19 25 Xab - H*f«r . .. ... ....... Elsőrendű ............. Középissinőaégfi ~ .......... Príma Mittol ........... .. .......-15 60 15 10 16 - 15 30 íTakarmánv. elsőrendű Futter. Prima 14 75 15 05 Mar/var Unirar. 14 90 15 — An« — Cierate---------— — — sjc (Sörfőzésre i 9 * másodrendű ... tiszavidéki _ folsőmagyar.... dunántúli ........ „ Sekunda ........ Brauer, Theiss ............. „ Oberungar. _ , Transdannb. _ ....... 14 40 14 60 Tengeri — .... Román v. bolgár Szerb ................. Cinqnantin ______ Fehér .................-----... Rumän. o. bulgar. Cinquantin ... _ .......— —-----Kőíffrs — Híre* Kánosztarnnoe 26 25 27 30 h) HaU sridwfe. «ép?« — iseps ____- Terminwaart). Réparapo« Riibaao25 50 26 25 'Termin Délutáni l*/a óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Árfolyam I1/* órakor Kurs IV* Uhr tieinenjoige aer ou Unr JM(tCfitntiiwjB s» ficfi nocnolrw HHd ti.urse*9 ncnw.is#c onnn pénz - Geld árú — Waare Magyar buza — Ung. Weizen----..- ... — _ _ _ ___ _ _ _ _ _ ___ __ _ .. _ _ _- ... ___ _ _ _ _____ _ _ ___----------Bus» — Weizen _ _ _ _ 1909 október Oktober 28 28 28 26 28 32 28 1« 98 32 28 26 28 28 1910 április _ ____ _ April... ___ _ ___ .. .. 28 00 28 02 27 92 28 OB ....... ... . ............. 28 06 28 08 Ko* h — Koggen —........... .........---........ .......... Oktober April .. ....... ....... 19 18 20 00in áí) ............... ... ........................... ....................... ... ... 19 sut 19 38 ... .........._ . .. .. — ... 1 910 április ........ 20 06 19 94 20 10 20 08 20 10 Tengeri — Mais _ _ — — — — ..- -- ..... 1910 május __ ___ mmm ... Mai. __ ... ... ....... 13 76 13 86... ___ _ _ „ ........ ....... .. __ „ . .. _ ___ ... _ _ _ 13 82 13 84 &&*> — Hafer _ *■* *9 ::: ::: ::: :: ~ — — — ........ 1909 október 1909 április Oktober April ...- — ....... 15 00 15 2614 96 15 10 ül 15 22 15 42-- ... — — .......— -........ —......---— — — —" -----—----...-... 15 16 08 40 15 10 15 42 *£áí»ofl*fswepce - Kohlreps— . ............................ ... .......---............... ........ ....... ... ..." ............. — . .. ....... ........ .................. — ... —• .. ... _ —-----ff) Hitápidftre. Felmondott ántkban előfordult kötések. — Termin waaf*. In gekündigter Waare vorgefallene Schlüsse. Magyar buza — Ung. Wei*e» Rnca —- P.íísr 'r.a'b, Tinsea — Wei*c» Tencflri — Mais K ínniustar«nM — KTohírei»«« d) Leizámoló árfolyamok. — Liquida btus» — 'üaj?aHseh«r Wels se®,..X * _ — — — JSüssss - Borgen — .. ..- ... — ... .. . — 19 36 Sah - Hsf®.~ ._ ... —— .... ........ ... 16 08 Busa —• Weisen ........ 28 26 Tensríírl — Mrír 14 60 K ánoKKtamoft« — TCohlxino« Arak készpénzben ÍOO kilogrammonként • II. Buzakorpa. Weizenkleie. Preise netto Gasse per lOO Kilogt •amm. Finom korpa —- Feine Kleie Árfolyam — Kurs Durva korpa Grobe Kleie Árfolyam — Kurs . Elfifordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—von K-igne Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-t6l—von K-ig—bis Azonnali szállításra ........ Prompte Lieferung... 10 40 10 60 11 _ 11 20 1909 október—deczember Oktober —Dezember 10 60 io an 11 11 20 1910 január—május ......... Januar-Mai 1t 10 11 SO 11 40 11 60 Árslf készpénzben t OO kilogrammonként. Burgonya, készárfi. — i Kartoffel In, eftekti/ ve Waare. • Preiu netin Gasse per lOO Kilogramm. Fehér — Weint HÓZ 8* — Sota Sárga — Gelb Mezőgazdasági és FehAr Weit; Rózsa — fioso Sárga — G*lb Estborl táplálkozásra K-tól — wo* K-ig-bif K-tól — mm K-ig —• bis scolgálA burgonya Für menschlich« Nahrung Dunántúli — Transdanubische ...... ... Felsőmagyarországi — Oberungarische Nvirsóei — Nvirer ... ............................. burgonya Dunántúli — TransdamtbiNohe ....... ..... Felsőmagyarországi — Oberungarische ....... — Erdélyi Bánsági Pest* — — Siebenbürgei — Ban&tar pai'tor ....... — und Industrielle Zwecke dienende Kartoffeln Erdélyi Bánsági Pesti —- Siobenbürger.- BsnatBr ............ „.. ... _ ...... IV. ICIiléssiféSa terwBéwK?©?*: Diverse Producie. Kénxárú-Mffeotive Waare — Kars HatáridBrn í?!őfordu!t — Auf Termin eorgefallene Leszámoló árfolyam LiauidatioMSüáPBSüáü, asm é & mlnfiséo Előfordult kötések Schlüsst árfolyamok — Kurse '■'.■oveniem, 'JattKKg und Q&alitött Vorgefallens SMütte pém — Geld srs-Waare pÄK* — Geld áré — Waare Kvn Ingyen hordó 100 kg. ként Disznózsír Budaoestí .. ß dstifisier 177 — 178 Franco F&nr, netto T Bchwftinefett .........Vidéki ....... .. „ ........ — — — !.*rsáfef,í — — ........ ... — — — —• .. .......- — — — — ■ _ — . ............ Magyar léponszáritott vidéki Landsneck. nní'. luftgetrocknet _ . . __ kg.-ként »KAlonm» — — .Városi légenszáritott 4 drbos Stadtwaare. lnftírotroeknet 4 stfiekii? 154 -155 _ . Spocfc... 3 „ 3 156 — 157 _ FíistSit .... .. __ ... ____ Oerän-'hert... — — —•---100 ke -ként Árfolyam Kurs Zsákokban zsákka K-tól - von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bi# míIv tiszta súlyként; hordókban Boszniai -- Bosnische Szerbiai — Serbische vagy ládákban göngyölottel együtt, 75 darabos 75stück>>e tiszta súlyban. 85 85 bi Säcken inolnsivo Sack, brutto — 100 100 36 38 — 33 35 — Pflaumen ... 120 120 30 32 — 26 27 — netto, fVsnec EinbsUsg1«. 130 , .................................. dsrabszámért való felelőméi? nélkí!!130 , ............................ ohne Garantie il« Stückzahl _28 23 29 — 24 — 22 — 18 50 23 50 19 60 .................. ......... .......... Boszniai Bosnisches Szerbiai — Szerbisches Hordóval együtt, tiszta súlyban - fV,. Inclrwivn Fass, netto Gewicht fr' Szilvái» . _ __ _ _ _ Pflaumenmus .... . ____ __ _ _ _ _ __ _ ____ _ __ . ........ 48 50 — 40 42 — _____ _ — _ _ _ _ _ _ ____ _ ... — .......... %A‘>[ — vo* SE-SJI — bis Í f •** S./-,,“ tleranmg 1 te&t C; Lncern*. magyar 1909. Lóhere, »prószoiuí 1909. közónszemS 1909. évi évi évi-- — Luzarnsr ungarische Rothklec kleinkörnig mitteSki’irniff 1.909.. ... 1909.. .. 19C9 — ~~ .. — ............... 124 108 120 0 168 - 120 133 — ....... — — = = v-vy-iizc'/mfi 1909. évi .....grobkörnig 19(9 — — ... ... .— ........ 140 156 .... ... ........... — v í Hs*Jó&á»i fuvardíj Budapestre 81 ltt09. évi szept. 27-étől okt. 2 á g •jlöfordnlt kötések alapján — Schiffsfracht nach Budapest tiuf Grand der vom 27 Sept. bis 2. Okt. vorgefalleaen Sohlfisse 190» díjtételek, fillértől—füléru* 1.00 kilogrammonként és a biztosítási dijjal értetik. — Pie Frachtsätze verstehen sich per » fuvardiitétel 28 fillérrel magasabb. — Nac.h ffyőr isi der Frachtsatz 100 Kilogramm inclusive. Asseatram. um 28 Heller höher. Frachtsätze von Heller-bis fíeller Pancsoviról 71-74 (TjvidéSif>i 63 — 66 , liwöáij»-.''.! í t 54 Kalocíátó? 41 -44 Duna földvárról 41-44 87 -90 Szögedről 73 -76 Zonifeói 71 -74 Tit 69 ’bf/U-72 Mitro violáról 84- 87 Temesvárról 103 -106 Sa gy becskor ek r(i) 73-76 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán bellii a tőzsdetanács elé terjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
