A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1909, július-szeptember (46. évfolyam, 146-221. szám)
1909-07-03 / 148. szám
A BUDAPESTI ÁRU- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA # 1. »niBTldtti kau“ alatt oly búza érteDdfl, mely jelleg tekintetében megfelel a Békét vármegyében és Caongrid, valamint )*cx-Nagykiui- Sxolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevazett vagy ezekkel szomszédos terület eken termeti 2. „»«Jérumgyol bau“ alatt oly búza értendő, mely Jelleg tekintetében megteld a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának * mely a Mvezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 3. „Fost-ridékt non“ alatt oly búza értendő, mely Jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Klikun vármegytbea — a Úti, pánttal él véd Járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel ssomszédos területeken termett. < „Bfcns&gi tea*«“ alatt oly búza értendő, mely Jefieg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben tanult taxák MagánuA • ittáy a nevezett vagy ezekkel szomszí ios területeken termett. 5. „Birskat bau“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében Megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a <——M t*snik fctváteWini — lenn élt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett *) 1- »Ttsuvldákl árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jen ege megfelel ax Alföldnek a Tisza, a Mara« ét a Délkeleti Kárpátok áttol featorait részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa" alatt értendö oly árpa, melynek Jellege megfelel a Tisza Jobbparti vármegyékben ia Nógrád várnagyában termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszüos területeken termett. 3. „Danántoli árpa" alatt értendö oly árpa, melynek Jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az orsságfcatti által Hctlnlf részében termelt hasonnemS árpák átlagának s mely a nevezett területen termett Bársonya. „Dysáateg ftargeaya" alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt horgonya, „fairteunyarsmigl kergwue“ aMI Matt a Nőgtád, Esztergom, Hont, Bars, Z61y<m, Liptó, Árva, Törte, Trenesén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, QömBr és Klv-Hoot, Harssá, Imjlli, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. ,lytraágl kMrgmtya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Mánusam mgyéfcbM hunéit burgonya. „Patti burg«»*#“ alatt értetik a Hest-Pilis-Soll-Xiskun, Heves, ]án>Nagyknn-Saolnak megyéhbea termelt borgwtya. „Unté«! Inrtpara“ alatt fe-M* a 8ács-Be4rt»g, B*k*», CMnpáá. And. Toroatál, Tömb és KoMaft-SxMnv aegyékbea tanult burgaay*. JrUtgl «árnnyá“ alatt Matt a was®«*«« *!*»«» Mtwxva. Í r 1. Unter „TtieUswolxen" ist solcher Weizen zu verstehen, wclcBer hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate i'.skes, -ov.ie in den nk* der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok geiechste« Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter »Veit« Cool. Bején44 Ist solcher Weizen z» verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchsdmítte des lm Comltítc Fejér gefechsten Weizens entspricht nnd weicher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebietea geerntet wurde. 3. Unter „Paofeer Bode»- Welssea“ ist solcher Welzen sn verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchsihiittfe tfeä *•<« Comitate Pest !is- SoK-Xttkm — die Bezirke Bia, Pciniz und Vier. »«Mgcoosmsea — geteíiuiícs Wetea ssiijirich! wi'i weidw« las geüstmien Qsibteti t&ds! In dessen p«*.<:ht.i;ir- gebietee peratet wurde. 1. Unter ist solcher Weizen za verstehen, «Kicher hssaichtjich Typas ásni Durch»c!i.iiftti ies In ts Comitate» Toron!»! »ml Tentes gefechsten Weizens Entspricht und welcher ha genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebletnn geeintst wurde, 5. Unter „Bácskaer Wels«»“ ist solcher weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus deris Durchschnitte des isti Cnmlfate Bács-Bodrog — die TMta eaflaag der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und weicher im genannten Gebiete oder in dessen Nachhargebietcn geerntet worye. #) t. Unter „Thelssgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros ■cd die sfedöstlichen Karpaten begrenzten Theile de« Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in clessü! Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerat«“ ist solche Gerste zu versiehe», welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts dei TIteitM und im Comitate Nógrad gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in <l«s3en Naclibargebieten geerntet wurde. 3. Unter „TraDKLswiHbisch* 6«rsi«“ ist solche Gerste zu verstehe», welche hinsichtlich Typus der« Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Df«» und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche Ira genannten Oebiete geerntet wurd«. ## Kart-iüotn. Unter „TrsntisisiSlsche Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau «ernteten Kartoffeln zu verstehen. Unisr -ObTMPfjárisohs Kartaffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trenesén, Nyitra, Pozsony, Sztpía, Sáros, Abauj-Torna, Gödör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geerntete« Kartoíleln m verstehen. Uater „Byh-er Kertolfelii“ sind die ín dea Comitaten Szatmár, Szabolcn, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Maramgros geernteten Kartoííeln zu verstehen. Unter „Putsr Ksrtoli’cb“ sind die in den Coir.it v.en Pest-Pilis-Sdt-Kislmn, Heves und Jász-Nagykun-Szoinok geerntete« Kartoffeln zu verstehen. Unter „Sssslsf XaH -ftohi" Bind dk in <leo Comitstea Hács-Hodrng, Békés, CttsstU, Arad, Toroltál, Tesnes und Kra**ó-Szörény geernteten Kartoffeln za »erstehe». Unter tnMrssr Kn'toffMJ*“ sind dk ic <tea COf!iitä,ten Mti Vi&ihifi geernteten Kartottrin *n Y*mteSiMS XLVI. évfolyam. Budapest, 1909 julius 3, (szombat). 148. szám. Időjárás S7én—srihftn Witterung ; szép 8CllóD Vízállás reggel 7 órakor i , aat Wasserstond 7 Uhr Früh ( + dm' Hőmérő reggel 7 órakor , , r Thermometer 7 Uhr Früh I + 140 Légsúlymérő reggel 7 órakor 1 7fi7 Barometer um 7 Uhr Früh | Előfizetési árak . évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve ............. K 28.— Házhoz hordva ............. „ 82 — Postán küldve Magyarországon és Ausztriában „ 36.— Külföldre .......................... 48.— Egyes példány 80 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjeleu ttuuep- és vasárnap kivételével mindennap, WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSB. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- nnrl PfllArtnirA tAffllnh. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Seoretariat der Börse ....................K 28.— Ins Haus gestellt ... „ 83.— Per Post für Ungarn nnd Österreich ___... — „ 86.— Für das Ausland .. „ 48.— Einzelne Exemplare 80 H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt j i Ä »»HsftÄy ___ "W/MITPM hÜVHf' Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thattényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános s «‘tS’-U VV IWlr VmifWf ac. sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. j 0abOíiaSI©ltBÖ©lf« __ G€tV€ÍCÍ(t welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. Árak készpénzben lOO kilogrammonként. K.-tól—K.-ig. . „ . , „7 Preitt. netto Casse per lOO Kilogramm von K. — bis B. aj Készáru« — Effektive Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — QuaUtätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 83 , Tiszavidéki .... ... ... ... Thoiss ................................ »Fejérmegyei .................. Com. Fejér ........................ ^Pestvidéki ............... ... Pester Boden ........................ /Bánsági .. ........... ....... ... Banater........ ...................... 'Bácskai...................... ... Bácskaer ............ ... ... ... Szerb ... ............................ Serbischer............................. Román ............. ................ Rumänischer ........................ Bolgár ........ .... ................. Bulgarischer .......................------------------------------32 05 31 80 31 95 32 — 32 05 32 10 32 65 32 40 ‘AI 60 32 60 32 65 32 30 32 45 32 20 32 35 32 3"> 32 45 32 9G 32 60 32 80 32 85 32 90 32 75 32 45 32 60 33 65 32 75 33 15 32 80 32 95 33 05 33 15 32 95 32 65 32 80 32 85 32 95 83 35 33 05 33 20 32 35 33 35 33 15 32 95 33 05 33 10 33 45 33 25 33 35 33 45-----— -----------Koks — tíoggcn .... ...................... Származó8. nem és minSaés Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kur» Származás, sem és minőség Provenienz, Gattung vnd Qualität Árfolyam —- Kurs K-tól — von K-ig — bir £ab — Hafer ............ .... K-íól — von K-ig — bis Elsőrendű ............................. Prima .................................. Középsninőségfi ............. ... Mittel ............. .................. 20 10 19 60 20 20 20 10 Elsőrendű ............................ Prima ................................ Középminőeégö .......... .. Kittől ......................- ... ... 19 2G 18 80 19 60 19 10 Árpa Ciörate ... ... ______-Takarmány, elsőrendű ... Futter, Prima ........................ i , másodrendű . , Sekunda .................. ^Sörfőtóare, tiszavidéki ... Brauer, Theiss .................. ... 1 * felsőmagyar.... , Oberungar ................. ' „ dunántúli ........ , Transdanub................ 17 40 17 17 80 17 30 Tengert — Mai* ....... — .... ........ Magyar, új. ....... .................. Ungar., neu ........ — ........ Román v. bolgár, ö ............. RurnSn. 0. bolgár., alt ........ Szerb ................................. Serbisch.. ............................. Gin^uantin ........ ... ....... . .. Cinqnanöa............................. Fehér .... ... ............ .....- Weiase;.. — ... ............- — 15 55 15 75 KS!«ü — Hirse ... — ............ ._ ■— b) Haté iridőre. Repce — Reps... ... ... ... ------ ..... — Terminwaare, Káposztarepce .................. ... KoUrens — .................- Réparnpce ... ... ... ........ ... Rübsen.... ..............a............. — —-----MatáiridS — Termin Délutáni IV« óráig a legmagasabb és legalaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nétklil Reihenfolge der bis l1!» Uhr Nachmittags zu de* höchsten und rriedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwisch^nhtme Árfolyam IV> órakor Kurs ÍV* Ukr pánz — Geld jérú — Waare Magyar búza — Ung. Websen .................. ___ ___ _ ___ ___ _______ _ ....... ....................... .................................----------Búza — Weizen ................ ........................ »* et — — --- — — --- — 1909 október ................ Oktober ........................ 1910 április .. ........... April............................. 26 80 26 78 26 9Í 26 60 26 68.!.’ „ Z ™ ..." I “ I ” .“ ... Z """ "I T. ....................... 27 44 27 56 27 34 ... ....................... ... ........ ................... ............. ... ....... ............. ... ... ............ ... ..................... 26 68 27 34 26 68 27 38 Ko*g — Koggen ....................... .................. 1909 október ............. Oktober ........................ 19 70 19 76 19 48 Z ..................................— ....................................................................................................................- — — 19 62 19 54 Tengeri — Mais ............................................ t* — ....................................... 1909 julius .................. Juli.................................. 1909 augusztus ............. August ............. ......... 1910 május ................... Mai........ ... ........ ....... 15 60 15 52 15 44 15 50 ............................................ ... ......................................................................... 15 78 15 80 15 76 15 82 ..................................................................................................................... ............................................. 14 08 14 02 14 08 ............................................... ..................... ...................................... ....., 15 48 14 06 15 50 14 08 Äals — Hsftfev ................................. 1909 október ............. Oktober ... .................. 15 28 15 30 15 38 15 50 1 5 28 ........... — . ........ Káposztarepce — Kohlrei IS... ............. .... 19C9 augusztus ............ August ....................... ej Határidőre. Felmondott árukbai 28 90 29 10 1 előfordult kötések. — Terminwaare. in gekündigter Waare vorgefaUem Schlüsse. Magyar buxa — Ung. Welsen .................. Bors — Koggen ............................ ............. »ab — Kafer Busa — Weise» ....................... .................. Tengeri — M d) Le« ftij; ........ ... .... ....................... 1 Kápomtaropoe — KoMrep* ................. ...- ........— sám«sió árfolyamod, — Aquida tienaMirne. Magy»!- bux» üng'ftsriseíier Weteen.. .......................... ... ........ ■-----Ross — Boggen .................. ................ ..................-----25afc -• Hafer............................. ... — ............ _ ........................-----Bura — weteon ............. ...........__________ .... ... ... Árak készpénzben 100 kilogrammonként. ........ Tengeri — Mal« ........................................... ........... ................... II. Búza korpa. — Weizenkleie. 15 48 Kápossítarapce — Kohirepn ................- ... ................... ... . . — Preise netto Casse per lOO Kilóg •amm. Finom korpa — Feine Kleie Árfolyam — Kurs Durva korpa — Grobe Kleie Árfolyam — Kurs Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—von K-ig—bis Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—tton K-ig—bis Azonnali szállításra ... j.. Prompte Lieferung-. _ 12 20 J 12 20 11 30 Kartoffe 12 30 11 50 In, effekti V( 12 30 11 60 lOO Kilogi 12 40 11 80 amm. V Szeptember—deczember... SeDtember—Dezember . 11 10 11 20................................................................................................ Arak készpénzben 1ÜO fcilogrammonkéíít« **m. Burgonya^ készáró. — Wd-dTfí- Prtise xeito Ca*ee per Emberi táplálkozásra ssolgáJé burgonya FUr menschliche JSahvung tiieneud-H Kurtánífein Dunántúli — Transdanubische ........................ Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyirer ............. ....................... Erdélyi — Siebenbiirger ........ ....................... Bánsági — Banater ....................... .......... P-wíi — Pe>ftet .... .. ............ ........ ... Fehér — Weiss | Rósss* — Erna | Sárga — Gilb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Ffír landwirthxohal'tllcht- und ind%tstrielle Ztoccke dienende Kartoffeln *. — Diverse Proa Dunántúli — Transdanubische .. . ........... Felsőmagyarországi — Obemnjrarisnüí» .. ... Nyirségi —• Nyirer ..................... ........... ... Erdélyi — Siebenbürger... .......................... Bánsági — B«nster ............ ... — ... -....... Pesti — Pest«? — ... .............................luete. Fohér — SVeifK | Rózsa — Soca | Sirga — Gelh K-tól — von K-ig — bit K-toí — »/•<• Kis; — bir IV. K«3!5nféle — — — Kétcird — Xtffeotive Waare Arfdyes — Roncs Határidőre olőfwdtíi! — Auf Termin aorgefallene Leszámíiló árfolyam Liqmdatinr-H TL'vr'í Szártnezás, sem és minőség Frovenienz. Gattung und Qualität Előfordult kStéssk Vorgefallme /Schliitse fcfitéssk — Schiiten* árfolyamok — Kurse pénz — Geld | ins—Waare píü-t — Geld áré —Waare Ingyen hordó ))V1. . Frtwtco Fass, netto Tára Uisznózair ... ... .... ..... Schweinefett ........ ... Budapesti ..................................... . ... Budapester............................ ............ Vidéki .................................................. L&ac’fíiít ........... ....................... .... — — ...................... 166 — 167 — — ~ — — 100 k(? -kéní Kssaloima ................... Speck ... ........................ Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeck, ung. luftgetrocknet... ... ... Városi légenszáritott 4 drbos ............. Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig ... » » 3 * ... — » » 0 w Füstölt.... ............. ....................... (teritachert............. ...... ........ ........ ................................. 140 - 148 — 141 -■ 149 —----------...... — 100 kg.-ként Zsákokban zsákkal együtt, elegy- súly tiszta súlyként; * hordókban vagy ládákban göngyölettel együtt, tiszta súlyban. In Säoken inclusive Sack, brutto für netto. In Fässern oder Kisten netto, franco Emballage. Szilva .................. ........ PflaumeB ...................... Árfolyam — Kurs K-tól — von | K-ig — bis K-tól — von | K-lg — bis Boszniai — Bosnische Szerbiai — Serbische 75 darabos ....................................... 75stüokige ....................................... 85 „ ... ................................. 85 „ ....................................... 100 , ..: .................................. 100 » ....................................... 120 „ .................. .................. 120 „ ....................................... 130 ....................... ....................... 130 „ ....................................... darabszámért való felelőssé» nélkül _ ohne Garantie der Stückzahl ............. 34 — 27 — 25 — 21 36 — 29 — 27 — 22 — 32 — 25 — 22 — 17 60 34 — 26 5G 23 60 18 60 ........................................................................................ Boszniai — Bosnisches Szerbiai — Szorbischss Hordóval együtt, tiszta súlyban. Inclusive Fass, netto Gewicht gSzilvaiz ....................... Pflaumenmus ............. .............................................................................................................................. 44 — 46 — 87 — ! 38 50 100 kg.-kőeí fiijtételeK fillértől—fillérig Heremag ................... Klewanten. . ............. ¥. Hajéxási fuva A f Lucerna, magyar 1908. évi ........ ... Luzerner ungarische 1908........... ... Lóhere, aprószenté 1SQ8. évi ............. Eothklea kleinkörnig 1908................. . középszemü 1908. évi ........ ... , mitte'.körnig 1908................. * nagyszesnö 1908. évi. ............ , grobkörnig 1ÖÖ8........... rdij Budapestire “ óXrd£«— Schiffsfrac uvardij 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze versit Győrbe a fuvardijtétel 22 fillérrel magasabb. — Nach Győr isi de hl nach Budai hen sich per 100 Kilogram r Frachtsatz um 22 Heller Sí ?Ó! — «0« test auf m inclusive A höher. K-lg — bit Grund der vom 21 vorgeíallenen ssecuram. ois 27. Jani 190» Schlüsse. Frachtsatz e. von Tfeller-bin R eile* Panesováról Újvidékről Bezdánról 59-62 63-66 45-48 Kalocsáról 37-40 Dunaföldvárról Szentesről 37—40 73 -76 Szegedről Zentáró! Titelről Mitroviczáróí. Temesvárról 59-62 57 -60 55 -58 73 76 87-90 Nsjybecskerekrijl 59 61 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
