A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1909, július-szeptember (46. évfolyam, 146-221. szám)
1909-07-31 / 172. szám
A BUDAPESTI ÁRÓ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA # 1. „Ttsxavldékl busa" alatt oly buza írtendő, mely Jelleg tekintett ben megtel«! a Békéi vármegyében és Ctongrád, valamint Jaaz-Nagytar,- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának i mely a nevetett vagy ezekkel szomszédos terflleteken termett 2. „F^j érmegyei bu*»‘‘ alatt oly bnza értendő, mdy Jelleg tekintetében megtelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának a nety a Mvtzett vagy ezekkel szomszédos terflleteken termett S. „Pestvidéki bős»" alatt oly buza értendő, mdy Jelleg tekintetében megfdd a Peat-Pills-Solt- Kiskun váTBefnrében — a Mai, poaiat «* vád Járások kivétdévd — termelt búzák átlagának s mdy a nevezett vagy ezekkel szomszédos terflleteken termett. 4. „Bintégi bura" alatt oly buza értendő, mdy jelleg tekintetében megfdd a Torontál és Tarne» vármegyékben. IrasM knák Mtagtaafe « asatr a nevezett vagy ezekkd szomszédos terflleteken termett. 5. „H*cakói bw alatt oly ttuza értendő, mely jdleg tekintetében Megleld a Bács-Bodrog vármegyében — a «mnaiwrtf résnek ktvHaMv* — (ermdt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos terflleteken termett #) 1. „Tln* vidéki trps" alatt értendő oly árpa, melynek Jellege megleld az Alföldnek a Tisza, a Maros Cs a Délkeleti Kárpátok áttai hattraM részében termelt hasonnemfl árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos termeteken termett 2. „FeUSm»K7mrersi*(l árpa" alatt értendő oly árpa, mdynek jdlege megfelel a Tisza többpárti vármegyékben is NégriM vái—plbai temelt hasonnemfl árpák átlagának s mdy a nevezett vagy ezekkd szomszédos tnrflleteken termett. 3. „Dunfrntull árpm" alatt értendő oly árpa, mdynek |dlege megidd Magyarországnak a Dana, a Dráva éa as országhatár MM HrPvsW részében termeli hasonnemfl árpák átlagának s mdy a nevezett területeit termett *# Burgonya, „Oawfartall barganya1' alatt értetik a Danántul tizenegy megyéjében termelt burgonya. „FaMmatysranzá«! tananya" siaA MsMh a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Uptö, Árva, Tűrte, Trencsén, Nyttra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, OOmBf és Kie-Haat, Haraad, ZnfNa, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „nyírségi hargaiiya" alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugoota, Mánaara* ai egyikbe« tana alt burgonya. „Paetl burjtm»“ alatt értetik a Pest-PiUs-SoH-Ktekun, Heves, ]tez-Nagyknn-Szoln«k megyékben termelt knrgonys .Bánsági harfsaga* alatt fcbtt a Békéé, Csoegrfd. Arad. Torontál, Tshms é* Kras*é-Sz«f*nv megyékben tarmdí burgoava. JM<W ftaffntw" alatt ***& a Hl ^li Italiildl ta^Hatt iMMsavipa. * 1. Unter „Tbelanrelsem“ ist solcher Wdzen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Thdlen links der Theiss der Comitate Csongrid und Jász-Nagykun-Szoinok gdeebsten Weizens entspricht und welcher im genannten Qebiete oder in dessen NachbaigcbjetCT^geM^rt^wurde^^ ]9t solcher Wdzen za verstehen, welcher hinsichtlich Trous den Durchschnitte des im Comitate Fejér gdechsten Weinens entspricht und wdeber im genannten Qebiete oder in dessen Naehbargebieten geerntet wurde. sTunter „Put« Bgdn-WnlKii“ lat solcher Weizen zn verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte desj» Comitate Pi»t-Pilis- 1lH| ifMii — «Be Bezirke Bia, Poaáz und Váca ausgenommen — geieefasten Weizens entspricht und wdeber iat genannten Gebiet* oder in dessen Nachbarwalua“ Ist solcher Wdzen zu verstehen, wdeber hinsichtlich Typns dem Durchschnitt* da* in dm Comitaten Torontil und TanMS gsiedssten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebietnn geerntet wftcle. .. 5. Unter „Bácskaer Weisen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog die Th«** entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Wdzens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. #) lTunter „Tlrelssgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros and die »ödöstlichen Karpaten begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Oattung entspricht, und welche im genannten Oebiete oder in dessen NachbargeWetCT^geen^et^winJe^^k^ Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Thdae aad im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und wdche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten Keer*}tet wurae. 3. Unter „TnumlusbUolu Gerste“ St solche Gerste zu verstehen, wdche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Draa und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gdechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. 4Mfc Kartoffeln. Unter „Transéaiwbisclte KartofTeta“ sind die in den df Comitaten jenseits der Donau «ernteten Kartoffeln zu verstehen. Unte. „OkwunfartsctM Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Taróc, ^rencséih JNyi&a Pozsony Szep«, Sáros, Atauj-Toma, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „»ylrer Kartoffe n sind die in den Com taten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln amd (Me in den Comitaten Pest-Pil/s-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geeratdea Kartofldn zn verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ »ind ^^den Comitaten Bát^Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krasad-Szöréay geerntden KartoBdn zu verstehen. Unter „SaaboaMrtor ttrtefabi“ sind die In den Comitaten iHMtMa 4aa Wm&tß «emtetea KartoOda za ventebea. XLVI. évfolyam. Budapest, 1909 julius 31. (szombat). 172. szám. Időjárás eső—Regen Witterung 8 Vízállás reggel 7 órakor i , oa(5 Wasserstand 7 Uhr Früh ) ‘ Hőmérő reggel 7 órakor , , tß , Thermometer 7 Uhr Früh | ' Légsúlymérő reggel 7 órakor \ Barometer um 7 Uhr Früh < 1 c Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve .............K 28.— Házhoz hordva ............. „ 82 — Postán küldve Magyarországon és Ausztriában „ 3tt.— Külföldre.. ................... „ 48.— Egyes példány 80 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen Ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. VAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSB. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertaee tfterlich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ..........................K 28.— Ins Haus gestellt ........ „ 82.— Per Post für Ungarn nnd Österreich .................. „ 88.— Für das Ausland ........ „ 48.— Einzelne Exemplare 80 H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt A \ __ J/íífSnVPtíhÖV^P ^ Preisnotirunff umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thai tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános ‘ -ff.«// . f'. sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. j Qgiboiiail0IHŰ©ka __ Getreide welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. Arak készpénzben lOO kilogrammonként. K.-tól—K.-ig. _ Fffertive Waare Preise netto Casse per 100 Kilogramm, von K. — bis R. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban —■ Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki... ... ... ... ... Theiss — ... ....... ... ... ... iFejérmegyei ................... Com. Fejér ........................ ^JPestvidéki ............... ... Pester Boden ... ................. ÍBánsági__ ... ... ... ... ... Banater .............._.............. 'Bácskai. ....... ... ........ ... Bácskaer ... ............... ... Szerb — ............................. Serbischer ........................ Román ... ... ..................... Rumänischer ....................... Bolgár .................................. Bulgarischer .......................------------------------------27 80 27 20 28 15 27 30 28 25 28 - 28 10 28 10 2b 10 28 65 28 40 28 40 28 50 28 60 28 35 28*'20 28 25 28 3C 28 30 28 75 28 50 28 60 28 65 28 70 28 60 28 40 28 50 28 55 28 55 28 40 29 05 28 70 28 80 28 90 29 — 28 60 28 85 28 60 28 70 28 75 28 75 28 60 29 35 29 — 29 10 29 25 29 30 28 70----------------Közs — Roggen ... ........................ Származás, nem és minőség Provenienz, Oattung und Qualität Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis Zab — Hafer .. ............. K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű, új ... ... ............ Prima, nen ............................ Középminőségü, új ............. Mitte), neu........... ... ... ... 19 40 19 20 IS 55 19 45 Elsőrendű............................. Prima .................................. Közápminőségű ........ ... ... Mittel ............................. — 20 30 19 90 20 80 20 20 Árpa — Gei-ste ... ... ... ...---/Takarmány, elsőrendű, új Futter, Prima, neu ............. t , másodrendű, új * Sekunda, neu ............ Sörfőzésre, tiszavidéki ... Brauer, Theiss ........ ............. 1 „ felsőmagyar.... , Oberungar ................. * „ dunántúli ........ , Transdanub......... ... 15 40 15 80 Tengeri — Mais .. ....... ... ... ... Magyar ... ........................ Ungar.................................... Román v. bolgár ............ Rumän. o. bulgar. ........ Szerb .................................. Serbisch................................ Cinquantin ............................ Cinquantin............................ Fehér ....................... ........ Weisser....... ........ ............. 15 65 15 85 Köles — Hirse _ ... _ ... ... — — b) Hatá iridöre. Kepce — Reps ................ ........ ... — Terminwaare. Káposztarepce ....................... Kohlreps ............................. Réparepoe .................. „. Rübsen-------- —............ 27 — 25 65 27 40 25 85 HaiáridS — Termin Délutáni IVs éráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis l1/» Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurs« Árfolyam 1V« órakor Kurs IVi Uhr pénz — Geld árú — Waare Magyar buza — Ung. Weizen ........ ........----------Buza — Weizen ............................. 27 16 27 62 27 18 27 64 1909 október ................ Oktober 1910 április ... ... ... .. April... 27 12 27 16 27 C2 27 20 27 1 27 CO 27 64 27 48 27 66 .... ... 6 . ______ ______ 99 99 ............................................. Rozs — Boggon .. ...................... ............. 19 72 19 74 1909 október ............. Oktober 1910 április .. ... ........ April .. 19 62 19 61 19 48 19 76 »í 99 ............-.................. -....... Tengeri — Mais ........ . ... 1909 augusztus ... ........ Augnst 1909 szeptember ............. Septemb 1910 május ............ ... Mai... .. 15 46 15 60 1 5 36 ..................................... 16 38 13 92 15 40 13 94 3r ........ 14 02 13 88 13 96 13 90 ................................................................................................................................................................. Sab — Hafer ................................................. 1909 október ............. Oktober ............ ....... 15 00 15 08 ......................................—.................................... .......................................................................................... ... 15 06 15 08 Káposztarepce — Kohlre] »8 .................. ... 19C9 augusztus ............. August o) Határidőre» Feli 27 80 28 nondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In gekündigter Waare vorgefaílene Schlüsse. Magyar busa — Ung. Websen ............................................. Boi» — Kogg en ... . — — — — _— — — — — 5Kab — B f&fter - - -- _ Bu»a — Weizen ............................................ Tengeri — Mais ... .................. ....... ... ... d) Lesxámolé árfolyamok. — Liquidatienskurse. Káposztarepce — Kohlreps .................. ... ...................................-- — — Magyar busa — Ungarischer Weisen. .......................... ........-----Koks — Koggen ....................... ......................................................-----S5ab — Hafer......................................................................................-----Buza — Weisen __________ ._ .... ........................... ... Árak készpénzben ÍOO kilogrammonként. Tengeri — Mals .... ............................ ... ............. ... íulins augusztus II. Buzakorpa. — Weizenkleie. 15 64 15 62 Káposztarepce — Kohlreps .................................................... ....... Preise netto Casse per lOO Kilogr 27 90 amm. Finom korpa — Peine Kleie Árfolyam — Kurs Durva korpa — Grobe Kleie Árfolyam — Kurs Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—von K-ig—bis Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—tton K-ig—bis Azonnali szállításra ........ Prompte Lieferung........ 1 12 — 11 10 íartoffe 12 20 11 30 In, effekti ve 12 20 11 50 12 40 11 70 Szeptember—deczember... S eütember—Dezember... Arik készpénzben ÍOO kilogrammonként. **HI. Burgonya, készáré. — Waare. Preise netto Casse per lOO Kilogramm. Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche. Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ...................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ... ... Nyírségi — Nyirer ... ................... ............. Erdélyi — Siebenbürger ...................... ... ... Bánsági — Banator ........ ... ... ... ... ... Ponti — Pester ...... ................................. Fehér — Weist | Rózsa — Rom \ Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Für landwirthsohaftliohe und industrielle Zwecke dienernde Kartoffeln u — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische ....................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Erdélyi — Siebenbttrger ................................. ucte. Fehér — Weiss | Rózsa — Bosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis ’V Különféle térigényéi — — Készé pú — Effeetive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse kötések — Schlüsse árfolyamok — Kurse pénz — Geld | áru—Waare pénz — Geld ári—Waare Ingyen hordó , Franco Ftss, netto Tara kg.-ként Disznózsír ... ... ... ... Schweinefett ............. Budapests ... . ............................. ... Budapester........................... ... ____ Yf.déki ... ...................................... ... Landfett ... ... ... ... ... ........ ....... — ............................ 165 — 166 —----------............. 100 kg.-ként Szalonna .... .... ... ... Speck ........................... Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeck, ung. luftgetrocknet............. Városi légenszáritott 4 drbos ............. Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig ... » » 8 „ --... --- * M . 144 - 149 — 145 — 150 ----------100 kg.-ként Zsákokban zsákkal együtt, elegy súly tiszta súlyként; hordókban vagy ládákban göngyölettel együtt, tiszta súlyban. In Säcken inclusive Sack, brutto für netto. In Fässern oder Kisten netto, franco Emballage. Szilva... .. .. ... ... .... Árfolyam — Kurs K-tól — von | K-ig — bis K-tól — von | K-ig — bis Boszniai — Bosnisohe Szerbiai — Serbische 75 darabos 85 100 . 120 130 darabszámér 75sttickig 85 , 100 , 120 . 130 „ ohne Gara 36 — 30 — 28 — 23 — 38 — 32 — 29 — 24 — 33 — 26 — 22 — 18 50 35 — 27 — 23 50 19 50 Pflaumen való felelősség nélkül .. ntie der Stückzahl ............. Boszniai — Bosnisches Szerbiai — Szerbisches Hordóval együtt, tiszta súlyban n ^. Inclusive Fass, netto Gewicht " Sz Pí ilvaiz ... ... ............. 48 — 50 — 40 — 42 — laumenmus ............. 300 kg.-kéfi« Díjtételek fillértől—fillérig Heremag ................. Kleesaateii ___ ____ V. Hajózási fuvai A f Lucerna, magyar 1908. évi ............. Luzemer ungarische 1908.. ............. Lóhere, aprószemfi 1908. évi ............. Rothklee kleinkörnig 1908................. » középszemű 1908. évi ............. „ mittelkörnig 1908.. ............. „ nagyszemfi 1908. évi ............. , grobkörnig 1908................. rdij Budapestre “— Schiffsfrac uvardij 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verste Győrbe a fuvardijtétel 28 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist dei ht nach Budap hen sich per 100 Kilogram Frachtsatz «m 28 Heller K-töl — von test “f m inclusive A höher. K-ig — 6»* örund der vom 19 vorgefallenen wecuranz. bts 24 Juli 190» Schlüsse. Frachtsatz e von Heller-bis Heller Pancsováról Újvidékről 65—68 57—60 Bezdánról 47-50 Kalocsáról 41—44 Dunaföldvárról Szentesről 41-44 81-84 Szegedről Zcntáról 67—70 65—68 Titelről Mitroviczáról Temesvárról Nagybecskerekről 63—66 81—84 97—100 67—7C Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 érán belül a tőzsdetanács elé terjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
