A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1909, július-szeptember (46. évfolyam, 146-221. szám)
1909-07-15 / 158. szám
l BUDAPESTI ÁRÚ- és ERTEKTÖZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. ♦ 1. „Tl»s»vldékl bna" alatt oly írnia értendő, mely Jeiieg tekintetében megfelsl a Békés vármegyéken és Csongrád, valamint Szolnok vírui egy ék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevnett vagy ezekkel szomszédos területeken termett Z. ,,F«^érru<5gyei bau“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának > mely a aerczett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 3. „Pesártdékl bau“ alatt oly búza értendő, mely Jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun várra egyében — a »Isi, jjensírí fe vfei járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „B4ns*gi btiaa“ alatt oly búza értendő, mely jelieg tekintetében megfelel a Torontál és Temes (fáraugryékbea tersMit fcm&f *8a®ätea£ ■ a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. ,aáMkal busa“ alatt oly buta értendő, mely jelleg tekintetében mefíelal a Bács-Bodso;; vármegyében — a SaeaEeaö réssek MwáMferei — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. #) 1. „Tii&avldéki Árpa" alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros éa a Délkeleti Kárpátok által taatívett részében termeit hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezeti vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „FnlsömarrarorsaAgl Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek lellege megfelel a Tisza többpárti vármegyékben ás Nőgrád rtnwpOBi termeli hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos tnrülrte ken termett. 3. „DntiAntB.il árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Dana, * Dráva és as oretágfestfc&rSIrefci ríszében termelt hasonnerafl árpák átlagának s mely a nevezett területen termett &# Buíganyak „BiwántstH fc*Tjimys‘' alatt értetik a Danántul tizenegy megyéjébe» termelt burgonya. „Fsíátaagyarwsiéii terfney»” eSsH a Nöjráíl, Esztergum, Hont, Bars, Zélyon, Liptó, Árva, Turóc, Trenesén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, AbauJ-Toma, QBmőr és KÍ9-HM4, Itorsad, tempMa, Ung és Beteg megyékben termelt burgonya. „Byirtitl kurgoaya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, MAraatarmi snegyékfeaa tanult burgonys. „Píttf Sarja***" slatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Klskun, Heves, ]ász-Nagykun-Szolnek megyékbsn termelt burgonya. „Bánság kargmf«* alatt érteti a Rács-IWrd P&teía, Csnmgráá. Arad. Torontál, Tons éa Kr**6~íw6r*nv aegyékben tcraxlt burgeaya. Jtritoty »afjeBna" alatt Maük a KWfefcteMs« tstrx.m ’*íiK3»s?a ? : 1. Unter „Thelssweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im comitate beKes, sowie m uc.i nks der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Welzens entspricht und welcher im genannten Oebiete oder in dessen Nachbargebjeten^gewntet^wirde^^ igt soicher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Wetzess entspricht und welcher im genannten Gebiete oder hi dessen Nachbargebieten geerntet wurde. , fnmitale Pest-Pilis3. Unter „Paster Bodejt-WBiaen“ ist soicber Weizen zu verstehen, welcher Hinsichtlich Tvpi» dem Dtm**chnitte <esJai comitate »ratMiis Sott-KMm — die Bezirke Bia, PomAz und Vicz ausccnoncaen — gefechsten Weizen.? cjrispricht und welcher ia geaasmten Gebiet* oder in dessen Nach ******* "^TunteTjSLiater Welxca“ ist solcher Weizen su verstehe«, welcher hfeuicfctticb Typus dem Do rcliscbnitte 4» to 4«a Comitaten Torontál und Tesaw geäedisten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete «der in dessen Nachbargebietnil geerntet '»yrae. r ,t t nw-Ríidrop — die ^Unter Welwn“ ist solcher Heizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typusi dem Durch schnitte des Im Comitate Bá^Bodrog me Thrik entlang der Donau ausgenommen - gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen NMhbM gj^i<£er^eerntet wu #)l7Unter „TUelssgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich fypus dem Durchw hnitle der inidem durch die:Th«ss die maros tmsl die südöstlichen Karpaten begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und weiche im genannten Gebiete NachbargeWeten^geenrtet^wurd<^r^k^ Ger3t#.< ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte ‘‘ Jíernteíwurde' Tkei« und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete «d« injJessen achbarjgebietteng*mtetw^ • 3. Unter „TransdWblacli«. e«r»te" ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus űei® Durchschn.ttedcr mdem durch üieuonau, «e Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im. Manntm Oeb'ete K'"t"en Unter ** Kartofi.ln. Onter „TrÄsisuKlilaefe« Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Don» a «ernteten Kartoffelni »u -erste .m. um« O^runoaritohe Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Túrd c, ^rencsén. Ny tr . y, ,, Xbauj-Toroa, Gömör und Kia-Hont, Boraod, Zemplén. Un* und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter , Wr«r Ka».JP ££ com taten Szatmár. Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy. Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter ^ Pe iter r^itaten Bács-Bodroa Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heve* und Jász-Nagykun-Szolnok geerntete« Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kart« die in d« cömltatm Békés, Csengrád, Arai, Toraatál, Temes und Kraa»4-Sz»rény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter JMbi mb lr*ar gartoffala sind die in den comir.ten Aga IQrályhág« p.efsntetia Kartoffeln tu vtnir-JvmXLVI. évfolyam. Budapest 1909 julius 15. (csütörtök). 158. szám. Időjárás a7én-«(>hön Witterung 8 ep "0 0 Vízállás reggel 7 órakor i , QQ!. Wasserstand 7 Uhr Früh f + d <?m' Hőmérő reggel 7 órakor , , , Thermometer 7 Uhr Früh } ~r 10 ° Légsúlymérő reggel 7 órakor ( 77n Barometer nm 7 Uhr Früh } Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve .............K 28.— Házhoz hordva ............. „ 82 — Postán küldve Magyarországon és Ausztriában „ 36.— Külföldre....................... „ 48.— Egyes példány 30 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSK, Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertace täerlich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse .......................K 28 — Ins Haus gestellt ........ „ 82.— Per Post für Ungarn nnd Österreich „ ............. „ 36.— Für das Ausland ........... 48.— Einzelne Exemplare 80 H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt A \ ___ Tí^ííílVPnhnV^P Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit that, tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános * »T .? «/ r/tC/f. / » sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. j __ G(itV(íÍ(1,(} welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. Árak készpénzben lOO kilosrrammonként. K.-tól—K.-ig. ^ _______ Effectivo Waare PreUe netto Casse per 100 Kilogramm, von K. — bis K. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 83 (Tiszavidéki .................. Theiss ................................ »Fejérmegyei ... ............. Com. Fejér-fc«! Pestvidéki ................. ... Pester Boden ....................... /Bánsági............................. Banater... ............................ 'Bácskai............................. Bácskaer ............................ Szerb .................. ............. Serbischer............................. Román ... ........ ... ... ... ... Rumänischer ...................... Bolgár ................................. Bulgarischer .......................------------------------------32 — 31 75 31 90 31 95 32 — 32 60 32 35 32 £5 32 55 32 60 32 40 32 15 32 30 32 30 32 40 32 85 32 55 32 75 32 80 32 85 32 80 32 40 32 55 32 60 32 70 33 30 32 75 32 95 33 — 33 10 33 — 32 60 32 75 32 80 32 90 33 50 33 — 33 20 33 30 33 30 33 20 32 90 33 — 33 05 33 60 33 20 33 35 33 40---------------y Rozs — Roggen ............................ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurt Zab — Hafer ................................. Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-íől — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű .. ....................... Prima .................. ... ... ... Középminőségö .................. Mittel ................................. 21 - 20 50 21 20 21 — Elsőrendű ........................... Prima Középminöségű ............. ~ Mitte! 19 30 18 90 19 70 19 20 Árpa — Ctersta _ _ ... ............. /Takarmány, elsőrendű ... Futter, Prim 1 , másodrendű _ „ Sekui Sörfőzésre, tiszavidéki ... Brauer, Thei | , felsőmagyar. _ , Ober \ „ dunántúli ........ » Tran a .......... .... .. 17 40 17 17 80 17 30 Tengeri — Mais ....................... .... Magyar, Román v Szerb Cinquant Fehér .. új Ungar., Rumän. Serbisc Cinqn&r Weissei 15 70 15 90 ida ................. 38 ................. .. ungar ................ sdanab .............. bolgár, ó ............. n ............................ o. bulgar., alt ........ h ............................... Köles — Hirse ........ ................. — h) Hats iridöi'e. Repce — Reps ................................. — Terminwaare, Káposztarepce ...................... Kohlreps ....................- — Réparepoe ............................ Rttbssn............................— 27 50 28 —-- Termin Délutáni IVs óráig a legmagasabb és legalaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis l1/» Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zuiischenkurse Árfolyam I1/« órakor Kurs l1/1 Uhr pénz — Geld árú — Waare Magyar brna — Ung. Weiten ... _______ .. .. ... ... ........ ... ........ ... ... _ _ .............................. ..........................---------Búza — Weiten ............................................ 1909 október . ... ........ Oktober...................... 1910 április ................ April............................. 9,7 70 97 70. 9.7 RP. 97 78 97 RO 9.7 Ri 27 62 28 12 27 64 28 14 9S> ------------ -- -- — — -28 20 28 28 28 10 .............................................. .. . ..................................... Rozs — Roggen ........ ................................ Oktober 20 36 20 38 20 16 20 26 ... ” “ T. I Z 20 22 20 24 1909 október «4 -- ...-------- ----------1910 április ................... April ............................ Tengeri — Mais .................. ........ .............. 1909 julius ................... ■ 1909 anpiisztna ínli .......................... 15 82 15 84 15 72 ............................ 16 02 15 96. ................................................... 13 90 13 92 13 84 13 88 ....................... 15 72 13 88 15 74 13 90 4nírTlKt 1910 május ................. Mai................. ............ 25ab — ilafet ............................................ 1909 október ... ____ Oktober ....................... 15 48 15 52 15 42_ 15 46 “ ]“ “ — ” I “ ~ “ “ “ ................................................................................................. 15 42 15 44 99 9* ................................................ Káposztarepce — Kohlre] 19C9 augusztus... ... __ Ansonst ... . __ 28 40 28 60 o) H®té*»idős*e. Felmondott árakban előfordult kötések. — Terminwaare. In gekündigter Waare vorgefallene Schlüsse. Magyar ’éíitza — Ung. Websen Rns* — Rogg en ............. Sab — I Bu*» — Weizen .... .... .... ........................... Tengeri — M« d) H8 .... .................. 15 74 IAqu Káposztarepce — Kohlreps ....................... .............-................................ eámolő árfolyamok. — idatienskurae, fiiagyar bnz» — Ungarisahor We?jr SIS. ...... ..... ...-----Boas — Roggen ................................. -■.................. _ ...-----25ah —-----Buua — Weiaen ............................. Tengeri — Ma kis ........ ............. ... 15 72 KáposEÍarepce — Kohlreps ....................................................... Preise netto Casse per lOO Kilogr ‘amm. Árak készpénzben lOO kilogrammonként. II. Buzakorpa. — Weizenkleie. Finom korpa — Feine Kleie Árfolyam — Kurs Durva korpa — Grobe Kleie Árfolyam — Kurs Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—von K-ig—bis Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—VOM K-ig—ei» Azonnali szállításra ........ Prompte Lieferung........ 12 30 11 20 Kartoffe 12 50 11 30 In, effeMi 12 30 11 60 12 50 11 70 Szeptember—deczember... September—Dezember . Árak készpénzben lOO kilogrammonként. **!!!!, Burgonya9 készárú. — Ve Wüarc Preise r-etto Casse per lOO Kilogramm. Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ....................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyirer ....................................... Erdélyi — Siebenbürger... ...................... ... Bánsági — Banater ........................... ... ... Pesti — Pester ... .... ... ... ....................... Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Für landwirthschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln « — Diverse Prod. Dunántúli — Transdanubische ... .................. Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Erdélyi — Siebenbürger .................................. Bánsági — Banater ...................................... ucte, Fehér — Weiss \ Rózsa — Rosa \ Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bin K-tól — von K-ig — bis IV. Kaispféi« — — — Késrárti — Effective Waare Árfolyam — Kars Határidőre előfordult — Auf Termin not-gefallene Leszámoló árfolyam Liquidations ■ Kur» Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse kötések — Schlüsse árfolyamok — Kurse pénz — Geld | áru—Waare Dénx — Geld ári —Waare Franco^ass, netto Tara «»kg.-ként Disznózsír ............. ... Schweinefett ............ Budapesti ............................................ Budapester ............................................ Vidéki ................................................. Landfeit ........................................... — ............................ 171 — 172 —----------................ 100 k?.-ként Sz Sj alonna »eck—. .. ..................... Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeck, ung. luftgetrocknet............. Városi légenszáritott 4 dibos ............. Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig ... 3 3 Füstölt ................................................ Geräuchert............................................ — — — — — — — 144 - 150 — 145 — 151 —----------............. 100 kg.-ként Zsákokban zsákkal együtt, elegy- súly tiszta súlyként; hordókban vagy ládákban göngyölettel együtt, tiszta súlyban. In Säcken inclusive Sack, brutto für netto. In Fässern oder Kisten netto, franco Emballage. Szilva ............................ Pflaumen ...................... Árfolyam — Kurs K-tól — von | K-ig — bis K-tól — von | K-ig — bis Boszniai — Bosnische Szerbiai — Serbische 75 darabos ....................................... 75stückige ....................................... 85 „ ............. ....................... 85 „ ....................................... 100 » ....................................... 100 „ ....................................... 120 , ....................................... 120 , ....................................... 130 , ....................................... 130 darabszámért való felelősség nélkül ... ohne Garantie der Stückzahl ............. 34 — 27 — 25 — 21 — 36 — 29 — 27 — 22 — 32 — 25 — 22 — 17 50 34 — 26 50 23 50 18 50 ..........................— .....................-..............-.......................................................... Boszniai — Bosnisches Szerbiai — Szerbisebes Hordóval együtt, tiszta súlyban , Inclusive Fass, netto Gewicht Szilvaiz ....................... Pflaumenmus ............. ................-.......................................................................................................................................... 44 — 46 — 37 — 38 50 100 kg.-kéist Díjtételek fillértől—fillérig Heremag .................. Kleeaaaten .................. ¥„ Hajózási fuva A f Lucerna, magyar 1908. évi ............. Luzerner ungarische 1908................. Lóhere, aprószemfi 1908. évi ............. Rothklee kleinkörnig 1908................. „ középszemü 1908. évi ............. „ mittelkörnig 1908................. * nagyszemű 1908. évi ............. , grobkörnig 1908................. rdij Budapestre ,V«ZdnS^li^ft2.pj0to8 — Schiffsfrac uvsrdij 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verste Győrbe a fuvardijtétel 22 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist de K-tól — vox K-ig — hit Frachtsatz e von HdLler-bis Heller ht hen si r Frac est aof ■m inclusive A höher. Grand der vom 5. vorgefallenen 88ecuranz. bis Sch lach Budap ch per 100 Kilogram ihtsate um 22 Heller 10 Juli 190» üsse. Panesováról Újvidékről 59-62 63-56 Bezdánról 45-48 Kalocsáról 37—40 Dnnaföldvárrói Szentesről 37—40 73—76 Szegedről Mentáról 59-62 57—60 Titelről Mitroviczáról Temesvárról Nagybecskerekről 55-58 73—76 87--90 59-62 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zw unterbreiten.
