A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1909, július-szeptember (46. évfolyam, 146-221. szám)
1909-07-07 / 151. szám
Á BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA # 1. „TüuMTldékl kau“ alatt oly búza értendő, mely Jelleg tekintetében megteld a Békéi vármegyében és Caongrád, valamint Itex-Nafykitn- Szolnoh vármegyék Tisza balparti részeiben termelt buzik átlagának s mely a aevnett vagy ezekkel szomszédos termeteken termett. 2. „#«J érmegyei buu" alatt oly búza értendő, mely lelleg tekintetében megteld a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának a mely a átvezeti vagy ezekkel szomszédos terflleteken termett. 3. „Peatvldékl buu" alatt oly búza értendS, mely Jelleg tekintetében megidd a Pest-Pills-Solt-Kiskun vármegyében — a Mai, pmatad ás fid járások kivételével — termelt búzák átlagának s mdy a nevezett vagy ezekkel szomszédos terflleteken termett é. „Bfosfcgi busa" alatt oly búza értendő, mdy Jelleg tekintetében megteld a Torontál és Temes vármegyékben termett taxák tél agánk s a nevezett vagy ezekkd szomszédos terflleteken termett. 5. „Bácskai bau“ alatt oly búza értendő, mely Jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — ■ <wui«rtl résaek ktrUeUrd — termelt búzák átlagának s mdy a nevezett vagy ezekkel szomszédos terflleteken termett. #) 1. „Tis»vidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, mdynek Jellege megteld az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok áttd határét! részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkd szomszédos terület eken termett 2. „FeisőmBgyarorstági fcrp»" alatt értendő oly árpa, mdynek Jellege megfelel a Tisza többpárti varmegyékben és Nógrád Tárasgyéhsa termelt hasonnemű árpák átlagnak s mely a nevezett vagy ezekkd szomszédos területeken termett. 3. „DnnántmJl árpm" alatt értendő oly árpa, mdynek Jellege megfdd Magyarországnak a Duna, a Dráva éa az országhatár MM > hl Illett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mdy a nevezett területen termett #* Burgonya. „DmántaH hergesya" alatt értetik a Danástul tizenegy megyéjében termelt burgonya. „FaMmagysrerszáfl harisnya“ aMI <M a Nőgrád, Esztergom, Hont, Kars, Zélyoa, Liptő, Árva, TurAc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, OBmBr és Kis Heat, Barsad, Zetopiéa, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya, „lytrsáil hwgeaya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Márasaans ■a«yéhftsa taradt burgonya. „Pesti hnveiqfa" alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves, Jásx-Nagyknn-Szolnek «egyékben termelt horgonya. „Bánsági »HU* alatt értsttk a Bfes-Sedrog, fffltés, CsMgiM. Arad. Torontál, Teasss és Krassé Stfrtnv megyékben termit burge«»«. JrWti hnninm" alatt Matt a MtMM« mmaams tmrne* tmtmi*. 1. Unter „ThelMweizeai“ ist solcher Wdzen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den nks der Theiss der Comitate Caongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Oebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Webet Com. »«Jér" ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Wetzras entspricht und welcher im genannten Oebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pastor Bodes-Weben“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Sott-Kiakae — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gdechsten Wdzena entspricht uad welcher Un genannten Gebiete oder in dessen Nachbar- ItUtttfl geerntet wurde. 4. Unter „Baaator Weizoa“ ist solcher Wdzen zu verstehen, welcher biasichtUch Typus dem Durchschnitte «es in den Comitaten Toronto und Tea»ea gefechsten Wdzens entspricht und welcher im genannten Oebiete oder in dessen Nachbargebietnn geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Welsen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Oebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. £) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Thei3s, die Maros ■nd die südöstlichen Karpaten begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Obenmearísek® Gorst«“ ist solche Oerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss naá inx Comitate Nógrad gefechsten Oerste gleicher Gattung entspricht und wdche im genannten Oebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, wdche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Dran und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Oerste gleicher Gattung entspricht und welch? im genannten Gebiete geerntet wurde. ## Karteflein. Unter „Transianubisohe Kartoffel*“ sind die in den df Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oherunaarisdie Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turőc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geemtden Kartoffdn zu verstehen. Unter „üylier Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár. Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Hevea und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffdn zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Caongrád, Arai, Torontál, Temes und Krasaó-SzSrény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter ^őíalianbllrfor Kartefsla“ sind die in den Comitaten I.uwd» d«s királyhágó geernteten Kartofldn zu verstehen. XLVI. évfolyam. Budapest, 1909 julius 7. (szerda). 151. szám. Időjárás borult—trüb Witterung Vízállás reggel 7 órakor > , Wasserstand 7 Uhr Früh f + djn' Hőmérő reggel 7 órakor , , 1Q r Thermometer 7 Uhr Früh f ‘ Liégsúlymérő reggel 7 órakor I 7ß2 Barometer um 7 Uhr Früh f Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve .............K 28.— Házhoz hordva ........— „ 82 — Postán küldve Magyarországon és Ausztriában „ 36.— Külföldre.. .................. „ 48.— Egyes példány 30 f. AMTLICHES KÜRSBLATT DER BUDAPESTER Megjeleli ünnep- és vasárnap kivétslével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSB, Erscheint mit Ausnahme der Sonn» und F«i«rtaeA täerlicli. Pränumerations-Prelse jährlich: Loco Secretariat der Börse ..........................K 28.— Ins Haus gestellt ........ „ 82.— Per Post für Ungarn nnd Österreich .................. „ 38.— Für das Ausland ........ „ 48.— Einzelne Exemplare 30 H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt a \ « _____ XVélflVPtihnTHP Die Preimotirun9 umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thattényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános * tr ltUißl sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. | (Jj||joiiaíieillÖeka __ Getrddc welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. Arak készpénzben lOO kilogrammonként. K.-tól—K.-ig. ^ Késatál*as - Effektive Waare Preise netto Casse per 100 Kilogramm, von K. — bis K. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 (Tiszavidéki ............. ... Theiss................................ i Fej érmegyei .................. Com. Fejér ........................ ^ Pestvidéki ... .................. Pester Boden....................... /Bánsági .................. ... ... Banater... ........................ ... 'Bácskai... ........ ... ... ... Bácskaer .;.......................... Szerb ................................ Serbischer............................. Román ............................. ... Rumänischer ....................... Bolgár .................................. Bulgarischßr .......................------------------------------31 90 3Í 65 31 80 31 85 3t 90 32 50 32 25 32 45 32 45 32 E0 32 30 32 05 32 20 32 20 32 30 82 75 32 45 82 65 32 70 32 75 32 60 32 30 32 45 33 50 32 60 33 — 32 65 32 80 33 90 33 32 80 32 50 32 65 32 70 32 80 83 20 32 90 33 05 33 20 33 20 33 — 32 80 82 90 32 95 33 30 33 10 33 20 33 30--------------------Közs — Koggen ............................. Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis Zab — Hafer ..................... K-fóI — von K-lg — 6t* Elsőrendű ........ — ............. Prima .................................. Középminőségü ....... ........ Mittel .................................. 20 20 19 70 20 30 20 20 Elsőrendű ... ... ... .............. Prima ................................. Középminőségü ............. ... Miitel ....................... ........ 18 4G 18 18 80 18 30 Árpa — öfcs-ste ____... ............... /Takarmány, elsőrendű ... Futter, Prima ........................ 1 „ másodrendű _ , Sekunda .................. sjc< Sörfőzésre, tiszavidéki _ Brauer, Theiss....................... | „ felsőmagyar.... , Oberungar ................. ' „ dunántúli ........ , Transdannb................ 17 40 17 17 80 !7 30 Tenareri — Mais ........................... Magyar, új............................. Ungar., neu ....................... Román v. bolgár, ó ............. Rumän. o. bulgar., alt ........ Szerb ....... .......................... Serbisch.. ............................. Cinquantin............................. Cinquantin............................. Fehér ... ......................... W^isser ................................ 15 65 15 85 Köles — Uirae ........ _ ... ._ — b) Háti iridöre. Kepce — Keps ................................. — Termin waare. Káposztarepce ....................... Kohlreps ......................Répsrepcs............................. Rübsen ............. ................----------Határidfi — Termin Délutáni 1 Va óráig e legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis l1/» Uhr Nachmittags sw den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam IVa órakor Kurs IVx Uhr pénz — Geld árú — Waare Magyar buza — Ung. Weizen ..................---------Buza — Weizen ____ ... . ... _ . .. .. 27 48 28 14 27 50 28 16 1909 október ................ Oktober 1910 április ................. April... 27 40 27 54 27 28 27 50 28 04 28 18 27 90 28 14 . ... _ ... _ Közs — Roggen ............................................ 12 20 OS 20 10 1909 október ............. Oktober 20 16 20 20 19 98 20 Tengeri — Mais ............................................ 1909 julius ................... i 1909 ausrusztus ............. nli ........................ 15 72 15 56 ____________ 15 58 14 08 15 60 14 10 M »9 ........................................... ^.ueust 15 92 14 14 99 95 .................-....................... 1910 május .................. Mai........ 13 98 14 06 ......................................................... ................................................................................. Zab — Hafer .................................................. 99 99 .................................................. 15 46 15 4 15 48 15 50 1909 október ....... ... Oktober 8 15 28 15 48 ______ — ___ _ _ ... ... Káposztarence — Kohlrej )S ....................... 19C9 augusztus ............. August o) Határidőre. Feli 28 60 28 80 nondott árakban előfordult kötések. — Terminwaare,, In gekündigter Waare vorgefáUene Schlüsse. Magyar busa — Ung. Weizen .................. Közs — Koggen ...................................... Zab — Hafer ....................... ........ ................. _ _ ___ _... ... ...____ Buza — Weisen ............................................ Tengeri — Mi d) Les. *is Liquida tionskurse. Káposztarepce — Kohlrepn ....................... — ........—.........................— cámoló árfolyamok. — Magyar — Ungarischer Weisen .................. ........ ... ___-----Bo» — JSto*£en .................— — - ....... — _ Tsiís — _________.............. — — Bia» -- Weisen .... .. ...... . ..................................... ...-- ■—"* Tengeri —■ Mí fcis ........................... 15 66 Káposztarepce — Kohlreps _. 'amm. Árak készpénzben lOO kilogrammonként. II. Buzakorpa. — Weizenldeie. Preise netto Casse per lOO Kilogt Finom korpa — Feine Kleie Árfolyam — Kurs Durva korpa — Grobe Kleie Árfolyam — Kurs Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—von K-ig—bis Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—von K-ig—bis Azonnali szállításra ........ Prompte Lieferung........ 13 00 j 12 10 11 20 Kartoffe 12 20 11 30 In, elfekbv ve. 12 10 11 60 lOO Kilogt 12 20 11 70 'amm. Szeptember—deczember... September—Dezember... j Árak készpénzben lOO kilogrammonként. **UI, Burgonya, készáru. — WddYP. Preise netto Casse per Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya jVUr menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische........... ............ Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ....................................... Erdélyi — Siebenbürger................................._ Bánsági — Banater ................................. ... Pesti — Pester ....... . ................................... Fehér — Weiss | Rózsa — Basa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Für landwirthschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln k. — Diverse Proá Dunántúli — Transdanubische ....................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyirer ............. ........................ Erdélyi — Siebenbürgen . ............. ... — ... Bánsági — Banater ....................................... Pesti —• Pester .................. ........................ \ucte. Fehér — Weiss \ Rózsa — Bosa \ Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — K-tól — von K-ig — bis KüliSnféKe — — — Kéuáré — Jßffective Waare Árfolysn — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin i>orgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse kbíése * — Schlüsse árfolyamok — Kurse pénz — Geld | áru—Waare pénz — Geld árú —Waare Ingyen hordó -inni™ i • * Franco F«rs, netto Tara kg.-ként Disznózsír .................. Schweinefett ............. Budai Vidék jesti ........................................... Budapeste Landfett r........................................... — 160 — 161 —----------............. i ....................... ... ............ .. 1Ü0 kg.-ként Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeck, ung. luftgetrocknet............. Városi légenszáritott 4 drbos ............. Stadtwaare, Juftgetrocknet 4 sttiokig ... » * 3 „ ... ...» w ^ * Füstölt ...................................... ... ... Geräuchert............ ...... ... ... ____ 138 - 146 — 139 — 147 —----------............. Szalonna S»oek— .. 100 kg.-ként Zsákokban zsákkal együtt, elegy- súly tiszta súlyként; hordókban vagy ládákban göngyölettel együtt, tiszta súlyban. In Säcken inclusive Sack, brutto für netto. In Fässern oder Kisten netto, franco Emballage. Szilva.... ... ... ..... ... ... Árfolyam — Kurs K-tól — von | K-ig — bis K-tól — von | K-lg — bis Boszniai — Bosnische Szerbiai — Serbische 75 darabos 85 100 „ 120 „ 130 . darabszámér ....................................... 75sl ückige » » » 34 — 27 — 25 — 21 36 — 29 — 27 — 22 — 32 — 25 — 22 — 17 50 34 — 26 50 23 50 18 50 ........ ............................ 85 ...................................... 100 Pflaumen _____________________ 120 130 t való felelősség nélkül .. ohne Garantie der Stückzahl ............. Boszniai — Bosnisches Szerbiai — Szerbischos Hordóval együtt, tiszta súlyban. m. InolusivG Fass, netto Gewicht Sz Pl ilvaiz ....................... ................................................................... 44 — 46 — 37 38 50 Qaumenmus ............. 100 kg. ként ___ ______ _ _ X-tól — WM» K-ig — bt*----------............. Heremag Kleesaate Lucerna, magyar 1908. évi ............. Luzerner ungarische 190 Lóhere, aprószemfi 1908. évi ............. Rothklee kleinkörnig 190 „ középszemű 1908. évi ............. , mittelkörnig 190 naervszemß 1908. évi — ........ .. srobkörnip 190 8 lesi anf G m inclusive A höher. nmdder vom 29. vorgefallenen 88ecuranz. Tan Se 3.. ............ 3............ .. Ft.. ____ . .. V. Hajózási fuvardíj Budapestre “ TiVo^Ä4«k6iiirito'Ä,g — Schiffsfracht nach Budai A fuvardíj 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verstehen sich per 100 Kilogram Díjtételek fillértől—fillérig Gy6rbe a fuvardijtétel 22 fillérrel magasabb. — Nach fíyőr isi der Frachtsatz um 22 Heller 1 bis 5 Juli 190* hlüsse. Frachtsätze von Heller—bis Beller Pancsováról Újvidékről 59-62 63-56 Bezdánról 45-48 Kalocsáról 37-40 Dunaföldvárról Szentesről 37-40 73—76 Szegedről Zentárói Ti télről Mitroviczáról Temesvárról 59-62 57—60 55-58 73-76 87-90 Nagybecskorekről 59-62 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
