A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1909, április-június (46. évfolyam, 74-145. szám)
1909-04-02 / 75. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA # 1. „Tiszavidéki bnia“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekinteti ben megfelel a Békéi vármegyében él Csongrád, valamint Jáaz-Nafykun- bzolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fqjénnegyei busm“ alatt oly búza értendő, mely Jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának • mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 3. „Pestvldékl bűz»" alatt oly búza értendő, mely Jelleg tekintetében megtelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a Mai, pomáii és vád járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos termeteken termett. 4. „Bánsági busa'* alatt oly búza értendő, mely Jelíeg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt bazák átfifcMfc • aialr a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 5. „Bicskát busa“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett #) 1. „Tiszavidéki Árpa" alatt értendő oly árpa, melynek Jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Mart)« és a Délkeleti Kárpátok által határait részében termelt hasonnemfi árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 2. „Felsőmagyarországi árpa" alatt értendő oly árpa, melynek Jellege megfelel a Tisza Jobbparti vármegyékben és Nógrád vánnegyében termelt hasonnemfl árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által kflrtOveM részében termelt hasonnemfi árpák átlagának s mely a nevezett területen termett ** Bnr*°ny** »Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántul tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsómagyarertzágl burgonya“ alatt értetfli a Nőgrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zeapiéa, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya, „lylrságl burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramarea megyékből termeit burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. »Bánsági bwgenya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád. Arad. Torontál, Temes és Knssó-SzOrtnv megyékben termelt burgonya. „ErSMyi ftergenya“ alatt értsük a KkttfUfeMaM ■egyénen termen bargonya. * 1. Unter „Tbolaswelzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dein Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Oebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weisen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Fester Boden-Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Piiis- Sott-KJsknn — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebietnn geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. *) 1. U nter „Thelssgt-rste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpaten begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Oerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartofleln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár. Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Maramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter ^SMbenbarger Kartoffel*“ sind die in den Comitaten Inwelta 4ee Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLVI. évfolyam. Budapest, 1909 április 2. (péntek). 75. szám. Időjárás \ boruit_trüb Witterung Vizállás reggel 7 órakor » , dfl5, Wasserstand 7 Uhr Früh | ' Hőmérő reggel 7 órakor i in i Thermometer 7 Uhr Früh ' Liégsúlymérő reggel 7 órakor | 7e6 Barometer um 7 Uhr Früh f Előfizetési árak éven kint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve .............K 28.— Házhoz hordva .. ........... „ 82 — Postán küldve Magyarországon és Ausztriában „ 86.— Külföldre,. ...................... 48.— Egyes példány 80 f. AMTLICHES KÜRSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ....................... K 28.— Ins Haus gestellt ........ „ 82.— Per Post für Ungarn nnd Österreich ............... „ 86.— Für das Ausland ........ „ 48.— Einzelne Exemplare 80 H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt Ániílnzsde ___ WflfirP'i'thÜVfiP Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thattényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános ‘ M rv tett / sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch oh/ie Berücksichtigung jener Schlüsse, helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. | GabotianCIflUGk« __ Getreide welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. Árak készpénzben lOO kilogrammonként. K.-tól—K.-ig. , Preise netto Casse per 100 Kilogramm von K. — bis K. d) $&®9S0I*1Ib GCttVG rr A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 (Tiszavidéki ............. ... Theiss ................................ iFejérmegyei .................. Com. Fejér ....................... ^<Pestvidéki ... .. ... ... ... Pester Boden ._ ......... ... ... /Bánsági ............ ........ ... Banater........ ............. ........ 'Bácskai... ... ............. ... Bácskaer ............................ I Szerb ... ............. ............. Serbischer............................ Komán ... ............. ... ... ... Rumänischer ....................... Bolgár ... ------------------- Bulgarischer .......................------------------------------28 05 27 90 27 95 28 - 28 C5 28 45 28 20 28 25 28 30 28 45 28 25 28 10 28 15 28 20 28 25 28 65 28 45 28 50 28 55 28 65 28 45 28 25 28 30 28 35 28 40 28 95 28 65 28 7C 28 90 28 95 28 70 28 45 28 50 28 55 ü8 60 29 20 28 90 28 95 29 20 29 20 28 85 28 70 28 75 28 80 28 85 29 30 29 15 29 20 29 30 29 30 29 10 29 05 29 60 29 50----------Közs — Koggen ... ... .................. Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Haler ... ____________ ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ... ............. ........ Prima ....................... .... ... Középminőségü ... ............. Mittel .................................. 20 20 20 10 20 60 20 20 Elsőrendű .................. ........ Prima .................................. Középminőségü ............. ... Mittel ....................... ...... 18 10 17 80 18 60 18 Árpa — Q-ersíe ............................. /Takarmány, elsőrendű ... Futter, Prima ....................... i . másodrendű ... Sekunda ... ............. Sörfőzésre, tiszavidéki ... Brauer, Theiss .................. ... i , felsőmagyar.... . Oberungar ................. ' » dunántúli ........ , Transdanub............... 17 90 17 50 18 10 17 80 Tengeri — Mai# ~ ... ... ............. Magyar, új............................. Ungar., neu ....................... Rom&n v. bolgár, ó .......I ... Rumän. o. bulgar., alt ........ Szerb ........ ........ ............. Serbisch................................. Cinquantin...... ...................... Cinquantin............................. Fehér ....................... ... .... Weisser................................ 15 15 30 Köles — Hirse ......................... — , b) Háti iridőre. Repce — Reps... --------------------— Terminwaare. Káposztarepce ......................... Kohlreps .......................- — Réparepce ............................ Rübsen..................................---------Határidfi — Termin Délutáni IV» óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis PI» Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam IVa órakor Kurs IV* Uhr pénz — Geld árú — Waare Magyar búza — Ung. Weizen ... .............---------Búza — Weizen .................. ... 1909 április .................. Ap 1909 május .................. Ma 1909 október ........... ... Oki ril............................ 23 20 28 34 28 20 28 32 28 1 27 60 27 58 27 88 27 66 27 7 22 60 32 88 22 72 ........ ... ... 28 14 27 70 22 76 28 16 27 72 22 78 ............................ ................. 2 ................ ober ....................... Közs — Koggen ....................... 1909 áprili 1909 májú! 1909 októb s .................. .................. \pr klai )kt 20 60 20 82 20 44 ... ..................................... .................. .......................................... 20 42 18 50 20 44 18 62 «* *♦ — — — — — ........— — er ............. ( sber ....... . ........ .... 18 56 18 72 18 44 18 50 ....... ............................................................... ............................................... Tengeri — Mais ....................... ... . 1909 májút 1909 iulius .................. » Lai ili 15 28 15 04 ... 15 60 15 54 IS 15 06 15 40 15 08 15 42 .................... J .......................... A 62 15 38 _______________ 1909 augusztus ............. August ....................... — Maíer .................................................. X909 április .................. Anni .. 17 66 17 68 17 52 .... ............. ........... ............................. 17 54 17 56 1909 májul 1909 októt ... ............. Mai er ............. Oktober ....................... 15 10 .............. ... ........ ............................... ...................................... Káposztarepce — Kohlrei »8...... .................. 1909 augusztus ............. August o) Határidőre. Feli 28 90 28 80 29 — mondott árukban előfordult kötések. — Termi/nwaare. In gekündigter Waare vorgefaUene Schlüsse. Magyar búza — Ung. Weizen Rozs — Rogg-en .............................................. Zab — Hafer 1 Búza — Weizen ......................................... Tengeri — M d) Les ais ................................ 1 Káposztarepce — Kol — ................................................ zámoló árfolyamok. — Äquidationskurse. Magyar buna — Ungarischer Weizen... .................................-----Közs — Koggen ... ............................... . ............................ 20 50 Zab — Hafer......................................................................................... 17 62 Búza — Weizen .................................. 28 Tengeri — M Eds ........-- -Káposztarepce — Kot; 'amm. Árak készpénzben ÍOO kilogrammonként. II. Buzakorpaa — Weizenkleie. Preise netto Casse per 100 Kilogt Finom korpa — Feine Kleie Árfolyam — Kurs Durva korpa — Grobe Kleie Árfolyam — Kurs Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—von | K-ig—bis Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—von K-ig—bis Azonnali szállításra ........ Prompte Lieferung.._ 12 30 | 12 20 10 8G Kartoffel 12 50 12 40 11 — In, effektiv 12 30 12 20 11 70 10 90 lOO Kilogt 12 50 12 40 11 90 11 10 •amm. Április—május ................. April—Mai ] Május—junius ............ ... Mai—Juni Szeptember—deczember... September—Dezember... ... ** Árak készpénzben 100 kilogrammonként. **111. Burgonya, készárú. — e Waare. Preise netto Casse per Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ... .................. Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ............. ....................... Erdélyi — Siebenbürger................... ............... Bánsági — Banater ....................................... Pesti — Pester ... ... ........ ..................... Fehér — Weiss Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Filr landwirthschaftlUshe und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln i. — Diverse Pro\ Dunántúli — Transdanubische ....................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ....... Nyírségi — Nyirer ...................................... Erdélyi — Siebenbürger. ................................ Bánsági — Banater ....................................... Pesti — Pester ........................................... . ’iucte. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis ÍV. Különféle terményei — — — Készárú — Effektive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin úorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések VorgefaUene Schlüsse kötések — Schlüsse árfolyamok — Kurse pénz — Geld | áru—Waare pénz — Geld árú —Waare Kurs Ingyen hordó inni. u * Franco Fass, netto Tara kg.-ként Disznózsír ____ ... ... Schweinefett ........L.. Buda] Vidék sesti ............................................ Buda peste fett r ............................ 150 — 151 —---------1................................................. Land 100 kg.-ként Szalonna .................. Speck ............................ Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeck, ung. luftgetrocknet............. Városi légenszáritott 4 drbos ............. Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig _ » „ 3 » — — — , „ 3 , 127 - 132 — 128 - 133 — — .................- —----_...__ 100 kg.-ként Zsákokban zsákkal együtt, elegy- súly tiszta súlyként; hordókban vagy ládákban göngyölettel együtt, tiszta súlyban. In Säcken inclusive Sack, brutto für netto. In Fässern oder Kisten netto, franco Emballage. Szilva ............................ Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von | K-ig — bis Boszniai — Bosnische Szerbiai — Serbische 75 darabos 85 100 120 130 darabszámér ....................................... 75s tückige » » » Garantie 31 50 22 — 20 — 18 50 32 — 33 — 21 — 19 — 31 50 17 50 14 50 11 — 32 — 18 — 15 — 11 50 ...................................... 85 ....................................... 100 ............................................................ .....— Pflaumen ....................................... 120 ...................................... 130 t való felelősség nélkül ... ohne der Stückzahl ............. Boszniai — Bosnisches Szerbiai — Szerbisches Hordóval együtt, tiszta súlyban 1 ^, Inclusive Fass, netto Gewicht Sz Pl llvaiz ....................... 30 31 — 24 50 25 50 üaumenmus ............. 100 kg. ként Díjtételek fillértől—fillérig Heremag ............ Kleesaaten.. ............ V. Hajózási fuva A f Lucerna, magyar 1908. évi ............. Luzemer ungarische 1908................. Lóhere, aprószemű 1908. évi ............. Rothklee kleinkörnig 1908................. , középszemű 1908. évi ............. , mittelkörnig 1908................. , nagyszemfl 1908. évi ............. , grobkörnig 1908................. rdij Budapestre “ "SSÄ?'Siések2^épjL27‘élg — Schiffsfrm uvardij 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verste Győrbe a fuvardijtétel 22 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist de K-tói — von K-ig — bis . bli 27. Mir* 1908 Schlttsie. Frachtsatz e von Heller—bis Heller sAí nach Budai h en sich per 100 Kilogram r Frachtsatz um 22 Heller 92 — 86 — 100 — 110 — oesl nt inclusive A höher. 13C - 94 — 108 — 120 — Jrund der vom 22 vorgefalleneo ssecuram. Pancsováról Újvidékről 59-62 53-56 Bezdánról 45-48 Kalocsáról 37-40 Dunaföldvárról Szentesről 37-40 73—76 Szegedről Zentárói Titelről Mitroviczáról Temesvárról 59-62 57-60 55-58 73-76 87-90 Nagybec8kerekrö! 59-62 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
