A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1909, április-június (46. évfolyam, 74-145. szám)
1909-05-29 / 121. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA, # 1. „Tlsaavldékl bum“ alatt oly búza értendő, mely Jellel tekintett ben megfelel a Békét vármegyében é* Csongrád, valamint Jtoz-KagyfcunSzolnok vármegyék Tliza balparti réazeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos terOleteken termett. 2. „rqjérmegyel bou" alatt oly búza értendő, mely Jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának • mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 3. „Pestrldékl bau" alatt oly búza értendő, mely Jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pllls-Solt-KIskun vármegyében — a Hal, pomázi it váci járások kivételével — termelt búzák átlagának a mely a nevezett vagy ezekkel atomazédoa területeken termett. 4. „Bánsági bw alatt oly búza értendő, mely Jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben temelt hazák átlagán«* a Már a nevezett vagy ezekkel szomszédos termeteken termett 5. „Bácskai barna" alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — ■ fanameaff résaek kMtaiávd — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 40 1. „Tissavidéki árpa" alatt értendő oly árpa, melynek Jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maro« ét a Délkeleti Kárpátok által haáánN részében termelt hasonnemfl árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 2. „Felsőmagyarországi árpa" alatt értendő oly árpa, melynek Jellege megfelel a Tisza Jobbparti vármegyékben ét Nógrád vármegyébe» termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédot területeken termett. 3. ,,x>nnántoll árpa" alatt értendő oly árpa, melynek Jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által részében termelt hasonnemfl árpák átlagának t mely a nevezett területen termett ♦♦ Horgonya. „DmáirtuH bnrjssya“ alatt értetik a Dunántul tizenegy megyéjében termelt burgonya. „FtMmagyararuégl barnaft“ átad MeHk a Nógrád, Esztergom, Hont, Bán, Zólyom, Liptő, Árva, Tűrte, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szépét, Sáros, Abauj-Toraa, QömBr és Kis Kft, Inni, Xanpiéa, Ung ét Bereg megyékben termelt burgonya, „hytrsáf* bnrgonyau alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máraaurw msgyfMiw termált burgonya. „Pttti bm-gatya“ alatt értetik a Pest-POis-Solt-KJskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági lawgetya* alatt árttttk a Báts-Bodrng. Békét, Csongrád. And. Torontál, Team ét Kntrt-SaMnv megyékben tantit burgonya. JUim kvgww* alatt ártattk a nnftitalatiiM Í , 1. Unter „ThelmweUen" ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitite Békés, sowie in den aks der Theiss der Comltate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen NachbargeWeten^eerntdjrorde^^ Yeikr* ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comitate Fejér gefechsten Weinens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder In dessen Nachbargebieten geerntet '«ircle. ^ pih«. 37Unter „Pester Boden-W«Uen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in* Comitate Pest-PUis- Sott-iüsta« — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Wehens entspricht und welcher in genannten Gebiets oder m dessen Naclibar(tbirirn Wel„nK M solcher Welzen za verstehen, welcher hinsichtlich T'ypos dem Durchschnitte des in Ica Comitaten Toron*« und Teaus getechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbsireebietnn geerntet wurde. .. 5. Unter „BAcskaer Welsen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bacs-Bodrog die Tkeile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wuxie. #)l7bnter „Theissiterste“ ist solcne Qerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die iueiss, die maros und die südöstlichen Karpaten begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebteten^getra^wrtir rlgcll4 o,rst«" ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste Reicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet «rarae. 3. Unter „Tran»ds.nnbUc,lie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die uoiiau, Mt Drau und die Laudesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entsprich! und welche im genannte Gebiet« geerntet wurce. Kartoffeln. Unter „Trantdanublsche Kartoffela“ sind die in den elf Comitaten j<;nseits der Donau geernteten Kaioffeln zu verstehen. Untsr „Ofeenma arisch« Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nőgrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Arvji, Turöc, Trencsén. Nyitra, Pozsony, Szepes,, Mros, Äbauj-Toraa, OötnOr und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Hylrsr Kartoffsln sind die In den Com Uten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Maramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pestsr KartofFaln sind die in deni Comiuten Pest-Pilií-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln" sind die in den Comitaten Ba^Boarofc Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szbrény geernteten Kartoffeln zu veastehnn. Untét ^«(»bentillrgsr Kartsffslu sind die in den Comitaten 1ne««» é&XitÜYkágá geerntetes Kartcfietn zu verstehen. XLVI. évfolyam. Budapest, 1909 május 29. (szombat). 121. szám. w?Ä.g 5 Vízállás reggel 7 órakor i , oaq Wasserstand 7 Uhr Früh | am' Hőmérő reggel 7 órakor . , 10 n Thermometer 7 Uhr Früh } + Lä ü Iiégsúlymérő reggel 7 órakor | Barometer um 7 Uhr Früh J Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve .............. K 28.— Házhoz hordva ............. „ 82 — Postán küldve Magyarországon és Ausztriában „ 36.— Külföldre ....................... „ 48.— Egyes példány 30 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen (lnnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEH-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loeo Secretariat der Börse ..................K 28.— Ins Haus gestellt ... ... „ 82.— Per Post für Ungarn und Österreich ............. ,, 86.— Für das Ausland .. „ 48.— Einzelne Exemplare 80 H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt A) ÁpÚtnZQflf» ___________________ WnílTPVi htiVQP Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit that, tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános / **■ VV U/U// KílUUt 8V. sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. | Qg|j(jnailCIIlŰcka __ Getreide welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. Arak készpénzben lOO kilogrammonként. K.-tól—K.-ig. ^ Késiáru Effective Waare iVewe rnstto Caste per 100 Kilogramm von R. — bis K. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 (Tiszavidéki ... .............. Theiss .................................. kFejérmegyei ................... Com. Fejér ......................... %<. Pestvidéki ......................... Pester Boden......................... ÍBánsági.. ........................... Banater.................................... 'Bácskai.. ............................ Bácskaer .............................. Szerb .............. ................... Serbischer.............................. Komán ............................. . ... Rumänischer ......................... Bolgár ... .............................. Bulgarischer .........................------------------------------29 06 28 75 28 85 29 05 29 05 29 55 29 25 29 35 29 45 29 55 29 45 29 15 ?9 25 29 35 29 45 29 90 29 55 29 65 29 85 29 85 29 75 29 50 29 50 29 75 29 75 30 20 29 80 29 90 30 15 80 2C 29 96 29 65 29 65 29 90 29 90 30 4G 29 9E 30 10 30 35 30 35 30 05 29 80 29 85 30 05 30 05 30 5C 30 20 30 25 30 45 30 45--------------------Közs — Koggen .............................. Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer .................................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-Ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ... ......................... Prima .................................... Középminőségtt ... ............. Mittel .................................... 20 25 19 70 20 40 20 10 Elsőrendű......................... ... Prima .................................... Középminősógű .............. ~ Mittel ..................................18 - 17 60 18 20 17 90 Árpa — Gter«te ... ......................... /Takarmány, elsőrendű ... Futter, Príma ......................... 1 , másodrendű.... „ Sekunda ._ .............. ;je(Sörfőzésre, tiszavidéki ... Brauer, Theiss .................. ... f , felsőmagyar.... » Oberungar .................. * „ dunántúli-.. ... „ Transdanub ................ 17 50 17 10 17 7ö 17 40 Tenger! — Mals ................... ... .... Magyar, új .............................. Ungar., neu ......................... Román v. bolgár, ó .............. Rumän. o. bulgar., alt ........ Cinquantin... ............. ........ Cinquantin............................. Fehor .................................... Weisser................................... 16 50 15 60 K öles — Hirse ... ... _______ — b) Háti iridöre. Repce — Reps ................................... — Temninwaare. Káposztarepce......................... Kohlreps ............................... Réparepca .............................. Rübsen................................... _ —-----Határidő — Termin-Délutáni IVa óráig a legmagasabb és legalaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis P/s Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlils»e ohne Zwischenkurse Árfolyam IV> órakor Kurs ll/i Uhr pénz — Geld árú — Waare Magyar búza — Ung. Weizen ... ............----------Búza — Weizen............. ................. ... ........ 25 84 25 86 1909 október ................. Oktober 1910 április .................. April... 25 80 25 78 25 94 25 70 25 9 26 60 26 62 26 43 ................... o ’ .................................. » 99 .............................................. Közs — Koggen .............................................. 20 04 20 06 1909 október .............. Oktober 20 04 20 00 20 06 19 90 20 0 6 ............................. 99 9» -------------------- ...-----Tengeri — Mais .............................................. i 15 72 15 74 1909 julius ................... J 1909 augusztus.............. nli 15 70 15 74 1£ 68 ................................ ... 9* •• ----------—--------—- --- — LUgUSt Zab — Hafer ........ .................................... S* ít ..................- — — —.............. 1909 október ............. Oktober .................. ... 15 12 15 04 15 10 “ 7....!” “ “ “ 11 Z I “ 11 “ “ " Z III!.. 11 “ Z !... 11 ™ 11... Z 15 12 15 16 Káposztarepce — Kohirej ps.............. ........ 19C9 augusztus.............. August c) Határidőre. Fel 30 10 30 30 mondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In gekündigter Waare vorgefaMetne Schlüsse. Magyar tnusa — Ung. Weizen ... .............. ...............................................!• Korú — Roggen ........................................... Zab — Hafer ................................................... — Búza —- Wetzen ............................................. Tengeri — Mais ... ........................ ... ........ d) Leszámoló árfolyamok. — Liquldationskurae. Káposztarepce — Kohlreps ........................ ..............-.................................. Slsgyar buga — Ungfi riseber Wel*eu..... ........ ..............-----Rozs — Roggen .............................................................................. ... 20 Zab — Hafer.......................................................-.............................17 60 Bu*a — Mretaut ... .............................................................. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. 30 60 Tentreri — Mais ... ........................ .... ........ ?áj.us junius II. Buzakorpa. — Weizenkleie. 15 60 15 60 Káposztarepce — Kohlreps .................................-....................- — Preise netto Casse per lOO Kilogt •am m. Finom korpa — Feine Kleie Árfolyam — Kurs Durva korpa — Grobe Kleie Árfolyam — Kurs Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—von K-ig—bis Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—»o» K-ig—bis Azonnali szállításra ........ Prompte Lieferung........ 12 50 i 12 50 12 40 11 50 Kartoffe 12 611 12 50 11 70 Inf ejfekti ve 12 50 12 40 11 80 12 70 12 5C 12 — Junius ................. ........ funi . Szeptember—deczember... September—Dezember... 11 40 Arak készpénzben JOO kilogrammonként. Burgonya, készárú. — WdCLTe Preise netto Casse per lOO Kilogramm. iCinberi táplálkozásra Hxolgáló burgonya für menschliche Nahrung Menende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ................... ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ................... ... ... ... ..... Erdélyi — Siebenbürger. . ... .............. ........ Bánsági — Banater .................. .............. Pesti — Pester ... ................... ................... Fehér — Weiss | Rózsa — Rota | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Ifilr landuHrthschaftliohe und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln Kn — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische ................... — Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Erdélyi — Siebenbttrger ................................ Bánsági — Banater .......................................... Pesti — Paster ... ....................... ............ \ucte. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa \ Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bit K-tól — von K-ig — bis 5 20-5 50 5 20-5 50 5 10-5 40 IV. 6 50 -7 00 6 50 -6 80 KiSlSnféle 6 80-7 20 terményei — — — Késxárú — Effektive Waare Árfolyam — Kurs Határidőbe előfordult — Auf Termin dótgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Proveniens, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse kötések — Schlüsse árfolyamok — Kurse pénz — Geld | áru—Waare péns — Geld áré —Waare FranTO^Mg. netto Tar» 100 kg-'ként Disznózsír Schweinet Budap Vidéki esti ............................................. Budapestei Landfett — 158 — 159 —----------___... ett .............. .................................................... 100 kg.-ként Szalonna ................... Spécit ........................ ... Magyar légenszáritott vidéki .............. Landspeck, ung. luftgetrocknet.............. Városi légenszáritott 4 drbos .............. Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig ... » » 3 M ... ... ... » „ 3 „ 128 - 142 — 129 — 143 — ........— —...........----------.............. 100 kg.-ként Zsákokban zsákkal együtt, elegy- súly tiszta súlyként; hordókban vagy ládákban göngyölettel együtt, tiszta súlyban. In Säcken inclusive Sack, brutto für netto. In Fässern oder Kisten netto, franco Emballage. Szilva .............................. Árfolyam — Kurs K-tól — von | K-ig — bis K-tól — von | K-Ig — bis Boszniai — Bosnische Szerbiai — Serbisohe 75 darabos 85 100 120 . 130 „ darabszámérf ........................................ 75stückig 85 » 100 , 120 , 130 » ohne Gara e ......................................... 32 50 26 — 24 — 21 33 50 37 — 25 — 22 — 31 — 24 50 21 50 17 50 32 - 26 50 22 50 18 50 PJ iaumea ............ ........ való felelősség nélkül ... ntie der Stückzahl .............. Boszniai — Bosnisches Szerbiai — Szerbisches Hordóval együtt, tiszta súlyban 1 m. Inclusive Fass, netto Gewicht Sz Pl ilvaiz ....................... 37 50 39 — 34 — 35 — ............ laumenmus.............. 100 kg.-kéol Díjtételek fillértől—fillérig Heremag ................... Kleesaaten ................... V. Hajózási fuva A f Luoema, magyar 1908. évi... ._ ... Luzemer ungarische 1908.................. Lóhere, aprószemfl 1908. évi... ._ ... Rothklee kleinkörnig 1908 .................. , középszemü 1908. évi .............. „ mittelkömig 1908.................. . nagyszemű 1908. évi... ._ ... » grobkörnig 1908 ................. rdij Budapestre “ SLMiiiJ* Sipjlzf * — Schiffsfrat uvardij 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verste Győrbe a fuvardijtétel 22 fillérrel magasabb. — Nach Győr isi dei ht nach Budai hen sich per 100 Kilogram Frachtsatz um 22 Heller K-töl — von jest “uf m inclusive A höher. K-ig — bit Gtrond der vom 17 ▼orgefallenen 88ecuranz. bla 22. Mai ICO* Schlüsse. jFrachtsatz « »et» Heller —bis Beller Pancsováról Újvidékről 59-62 63-56 Bezdánról 45-48 Kalocsáról 37-40 Dunaföldvárról Szentesről 37- 40 73—76 Szegedről Zentárói 59-62 57-60 Titelről 55-58 Mitrovic zárói Temesvárról 73—7® 87—90 Nagybecskerekröl 59-62 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
