A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1909, április-június (46. évfolyam, 74-145. szám)

1909-04-01 / 74. szám

A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA, ♦ 1. „Tiszavidéki búza" alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megtel«! a Békés vármegyében és Csongrád, valamint JiM-Nagyltun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fqjérmegyei bum" alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának ■ mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 3. „Pestvldékl bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a bial, pomázi és váti járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „BAnsAgi búza“ alatt oly búza értendő, mely Jeheg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben (enaelt bűzük átlagáruk • tuti) a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „lt&cskal busa“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a diinaBienö részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett ♦) 1. „Tiszavidéki trpa" alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkelet) Kárpátok áJUl határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 2. „FelsfimagyarontiiEl árpa" alatt értendő oly áipa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben á» Nógrád vármegyében termelt hasonnemfl árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunántúli fcrpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva ta az országhatár áKa! kírülvctt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli kttrgonya“ alatt értetik a Dunántul tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felstimagyarortz&gl burjcoya" alatt értetik a Nőgrád, Esztergom, Hont, Bar*, Zólyom, Liptő, Árva, Turőc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Oömőr és Kis-Hont, Borsod, ZewpJé«, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramareo Megyékben Ürmeit burgonya. „Psatl burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági Uurjanya“ alatt értetft a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád. Arad. Torontál, Temes és Krasaö-Szfrénv megyékben termelt burgonya. „Ertityl küri««**“ alatt értetik a XtaUyhácftsta# «msyékhen S*raelt bwjnüpa. * 1 Unter „Thelsswelzon“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargeb^eten^gee^et^wurde.^ FíJér„ is, 50lcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Bodea-Welnen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kisfcim — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gcfechsten Weizen» entspricht und welcher im genannten Gebiet« oder in dessen Nachbar­gebieteu grernteW Wel2en« ist EOiCher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte im ta den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbarkebietnn geerntet wurde. 5 Unter „Bácskaer Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus oem Durchschnitte des Im Comitate Bacs-Bodrog — die TheBe entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. #) t Unter „Thelssgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros nnd die südöstlichen Karpaten begrenzten Theile des Alföld gelechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder m dessen Nachbargeb^eten^Kcemtct^wur oerst«“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubisehe Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaien jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, l iptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abaui-Toma, Gömör und Kis-Hont Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Hylrer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés. Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter .»»benbarqer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten 6e* Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. \ XLVI. évfolyam. Budapest, 1909 április 1. (csütörtök}. 74. szám. Időjárás \ széT)_sphöI1 Witterung ; szep 8onön Vízállás reggel 7 órakor i , .ftQ Wasser.stand 7 Uhr Friih f + 4Jd cm­Hőmérő reggel 7 órakor I , Thermometer 7 Uhr Friih ( ' Légsúlymérő reggel 7 órakor 1 76g fia Barometer um 7 Uhr Früh | Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalá­tól elvitetve .............K 28.— Házhoz hordva ............. „ 82 — Postán küldve Magyaror­szágon és Ausztriában „ 36.— Külföldre ...................... „ 48.— Egyes példány 30 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjeleli ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WÄAREN- UND BFFECTEH-BÖRSK. Erscheint, mit Ausnahme der Sonn- und Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich s Loco Secretariat der Börse ...................... K 28.— Ins Haus gestellt ........ „ 32.— Per Post fiir Ungarn nnd Österreich ................ „ 36.— Für das Ausland ........... 48.— Einzelne Exemplare 30 H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt j \ I *S> «F» (fi ________ Tl/Yffi Vf'fi V vfl Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit that­tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános ‘li/ * Ft <.«>:■/ '.. . ÍA. . sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch oK/ie Berücksichtigung jener Schlüsse, helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. j Qjj jjQ jiggjisögygjjfiglg __ GrCtreidC welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. Árak készpénzben YOO kilogrammonként. K.-tól—K.-ig. . „„ , freies netto Casse. per 100 Kilogramm von K. — bis K. a) ru« — Uffeetive Haare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — öualifätsgewicM per Hektoliter in Kilogrammen Busa — Weizen 73 74 15 t O 1! 78 70 80 81 82 (Tiszavidéki .................. Theiss ... .......................... iFejérmegyei .................. Com. Fejér ........................ * < Pestvidéki ... ................. Pester Boden....................... /Bánsági... __________ Banater............................... Szerb ................................ Serbischer ... ... .................. Román............ ........... ........ Rumänischer ....................... Bolgár .................................. Bulgarischer .......................-----­-----­-----­-----­-----­-----­27 8’> 27 70 27 75 27 > 0 27 85 • 28 2 7 28 — 28 05 28 10 28 25 28 05 27 90 27 95 28 — 28 05 28 45 28 2 > 28 3G 28 35 28 45 28 25 28 05 28 10 28 15 98 20 28 75 28 45 28 5C 28 70 28 75 29 55 28 30 28 35 28 40 5(8 45 29 05 28 75 28 80 29 05 29 05 28 70 ?8 55 28 t.*) 28 66 28 70 29 15 29 — 59 05 29 15 29 15 28 95 28 90 29 35 29 35 $ |----­1 Közs — Koggen ............................ Származés, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kun 7 ...... ......... ’ZaS» — Hafer ............. .... ............. Szérmfizás, «ein és miaSsép Prtwenhnz, Gnttunt: und Qualität Árfolyam — Kurs K-tói — von K-ig — bis IMíl — «o» K"i{!--bir! Elsőrendű............................. Prima ................................. Középminősógtt .................. Mittel ................................ 19 ÖO 19 80 20 20 19 90 Elsőrondíí ........................... Príma .................................. 18 10 17 80 18 50 18 — Árpa -- Oerst« ......_............._ /Takarmány, elsőrendű ... Futter, Prima ............. ...... 4 másodrondü _ » Sekunda .................. 5h<:Sörf(iséftr3, tiszavidéki _ Brauer, Theiss..................... | „ felsőiuagyar..... „ Oberungar ................. ' . dunántúli. .. _ r Tmnsdamib............... 17 90 17 50 18 iO 17 80 Tengeri -- Mals ............................ Magvar, új... ... ... ... ... .... Ungar., neu .... ........ -...... Rom in v. bolgár, ó ........ .. RnmSírt. o. bulgar., alt ........ Szőrit ................................ Serbisch................. ............. Cinquastin ..................... ... Cinquantin..........................— FVhi"- ....... ................. Weisser................. ............. 15 ­15 30 KSles — Hirse ........ ................. — b) Haté iridere. Kepee — Reps ............. .................. — Termin waare. Káposztarepce .......... ... ... Kohlreps ............................. Réparepce ...........i. ............. Rübsen... ............................-----­Határos — Termin Délutáni IVs óráig * leßmaftasabb é3 legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamsk nélkül Reihenfolge der bis P}$ Uhr Nachmittaga sh den höchsten vnd niedrigste'* Harzen vorgefallene.n Schlüsse ohne. Zwi«c.kenfotr»e Árfolyam IVs órakor Kurs /Vs Uhr pész — Geld árú — Waare Magyar búza — Ung. Weizen.................. _______ _ _ _ ____ _ _ _ _ _----­— — Buü» — Weizen ....................... ... 1909 április .................. April........................... 1909 május .................. Mai ............................ 1909 október . ... ... _ Oktober .................. ... 27 68 27 66 28 27 08 27 64 27 22 18 22 66 22 14 28 02 ........ ... 48 .........................- ..................­................ ......................................................... 28 — 27 50 22 52 28 04 27 52 22 54 64 ........ ... .............. .. .. .. .. ... _ _ ... _ _ _ Kosh — Koggen ........................................... 1809 április ............... April........................... 1909 május .................. Mai ............................. 1909 október .... ....... Oktober ....................... 19 88 20 53 .. ... ............. ............................................ is 06 is so ......r r.” r r - „v z 20 50 18 46 20 52 18 48 Tengeri — Mais ............................................ 1909 május .................. Mai ............................ 1909 julius . ............. Juli........................... ... 1909 augusztus August 15 12 15 24 15 16 ............................................................................................................................................................................. 15 46 15 44 15 48 15 42 15 54 . ................................................................................................................................................. 15 12 15 44 15 14 15 48 Unter ................. ...... .................. 1909 április................ .. Ap-ii _ ................. 1909 május ............. ... Mai ............................ 1909 október ........... .. Oktober ........... 17 58 17 66 17 72 17 68 ............................. ... ........................ .... ............ .... .................. ........................... ....................... is 06 Í5 io..z z z z z z z z z z z i z z z z z z z z z z z z z z:: z z ....................... 17 62 17 64 Káposzta-repce — Kohlreps... ................... 19C9 augusztus ............ August ....................... r>) Hsatáridőre* Felmondott árukbai \ i előfordult kötések. — Terminwaare. In gekündigter Waare vorgefaUetie Scklürae. 28 70 28 90 Magyar húsa — Ung. Weinen .... ... ... ... .................- ..................... Ros» —- Bogjten ....................... .... ... .^. ... «ab -- Hafer... .... ........'... Z :.................... — ............- -..... -...... ........ Buk». — Weisen ... ... ................................ * Tengeri — M d) Le® ais — —............... Káposztarepce — Kohlreps — scámeié árfolyamok. —­Aquidatipn^kui’Sf'.' Magyar boca — Ungarischer Welsen.............................................-----­...... ........................r—----------------------------­Koc* — Bogaim ................................ .... .............. 20 50 17 62 Bus» — Weixen ._ ............................................................. Árak készpénzben IOO kilogrammonként. 28 — Tengeri — Mais ............................................................................. II. Buzakorpa. — Weizenkleie. — — Káposítarep«« — Kohlreps ........................................................­Preise netto Casse per IOO Kilo ff) •amm„ Finom korpa — Peine Kleie Árfolyam — Kurs Durva korpa — Grobe Kleie Árfolyam — Kurs Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—von K-ig—bis Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—von K-ig—bis Azonnali szállításra ........ Promnte Lieferung 1 12 30 12 2C 10 80 \artoffei 12 50 12 40 11 ­In, effektü 12 30 12 20 11 70 10 90 12 50 12 40 11 90 11 10 Április—május.. ..................... A.pril—Mai Mai—Juni. Május—iunius .................. Szeptember—deczember _ September—Dezember... — Árak készpénzben IOO kilogrammonként. **111.. BwB'gossysija készárú. — ;e Waare. Preise netto Casse per IOO Kilogramm. Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ....................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyirer ........ ............................. Erdélyi — Siebenbürger ........... ... ............. Bánsági — Banater ........ ............................ Pesti — Fsater ........... ... ...._ ... _ _ Fehér — TV'eiss | Rónea — Rom \ Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Für landwirthschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln k. — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische ....................... Felsőmagyarországi — Oborungarische ........ Nyirségi — Nyirer ....................................... Erdélyi — Siebenbürger ............................— Pesti — Pester ........ .................. .. ........ lucíe. Fehér — Weins \ Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — K-ig — bin &íii3»rcféf@ terménye! — — — Síéexóró — Effective Waare ArftiyaM — K*irs Kaláridüre eiüfordis!* — Auf Termin aorgifallcne Leszámoló árfolyam IAquidation» ■ Kurs Származás, nem és miRüsén Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene. Schlüsse köíáwk — SnhlÜKse árfolyamok — Kurse pénz — Geld árt»—Waare pénz — Geld áfá —Waare. Ingyen hordó .<,,, , , , . Franco Fass, netto Tara 100 k^ 'ként Disznózsír .................. Schweinefett ............. Budapesti ... ... ................................ Budapester............................................ Vidéki ............................................... Landfett .......................................... ................................. 151 — 152 —-----­-----­............. 100 kg. kért Szalonna _... ......... Speck ............................ Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspock, ung. lufi getrocknet............. Városi légenszáritott 4 drbos ............. Stadtwasre, luftgetrooknet 4 stückig _ 8 3 Füstölt .................. ............................. Gerftnchert.......... ............................ — ... ... — ... — — 128 - 133 — 129 — 134 ­-----­----­............. 100 kg.-ként Zsákokban zsákkal együtt, elegy- súly tiszta súlyként; hordókban vagy ládákban göngyölettel együtt, tiszta súlyban. In Säcken inclusive Sack, brutto für netto. In Fässern oder Kisten netto, franco Emballage. Szilva .................. ........ Pflaumen.................... . Árfolyam — Kurs K-tól — von | K-ig — bis K-tól — von | K-lg — bis Boszniai — Bosnische Szerbiai — Serbische 75 darabos ....................................... 75stückige ............................*_....... 100 * ”! “I “ “ “I ” ~ Z 100 ” ..’ “I “ I“ ]!" “ ” 120 , ....................................... 120 » ...................................... ISO , ...................................... 130 „ ....................................... darabszámért való felolősség nélkül _ ohne Garantie der Stückzahl ............. 31 50 22 — 20 — 18 50 32 — 33 — 21 — 19 — 31 50 17 50 14 50 11 — 32 - 18 - 15 — 11 50 Boszniai — Bosnisches Szerbiai — Szerbisches Hordóval együtt, tiszta súlyban. m, Inclusive Fass, netto Gewicht Szilvaiz ....................... Pflaumenmus ............. ............................-....................................................................... 30 ­31 — 24 50 25 50 100 kg.-ként ; «* Díjtételek fillértől—fillérig H eremag .................. Kleesaate« ................... V. Hajózási fuwa A f Lucerna, magyar 1908. évi .......... Luzerner ungarische 1908................. Lóhere, aprószemfl 1908. évi ............. Rothklee kleinkörnig 1908................. „ középszert) íi 1908. évi .......... „ mittelkörnig 1908.. ............. „ nagyszemö 1908. évi ......... . grobkörnig 1908............ rrfij Budapestre &z — Schiffs/rat uvardij 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verste GySrbe a fnvardiitétel 22 fillérrel magasabb. — Nach Győr isi de nJit nach Buda h en sich per 100 Kilogram r Frachtsatz um 22 Heller K-lóí — t-ext 96 — 90 — 104 — 1Í6 — pest ‘nf' m inclusive A höher. K-!@ — biti 13C - 96 — 112 — 126 — Írund der vöm 2í vorgefallener Bsccuranz. . bis 27. März 1909 Schlüsse. Frachtsätz e von Heller­-bis Heller Pancsováról Újvidékről Bezdánról 59-62 53-56 45-43 Kalocsáról 37-40 Dun aföld várról Szentesről 37-40 73-76 Szegedről 59-62 Zentárói Titelről Mitroviczáról Temesvárról 57- 60 55 -58 73- 76 87 -90 Nagybecskerekrőí 59-62 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé térjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen diesef> Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom