A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1909, január-március (46. évfolyam, 1-73. szám)
1909-01-13 / 9. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ERTEKTOZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA c # »Tisiavldékl buza" alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykuno vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2 „Fejérmegyei buza“ alatt oly buza értendő, mely Jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett x , ,, ••festvldékl buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a blal, pomázi és váci járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett ”®^oskal 1>uza" alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. , *1 '• ••Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt reszeben termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos tnrületeken termett. x x3’ ,,?^nÄntu11 *rPa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett ma Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántul tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a i t * ksztergoni> Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Qömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a s-DOdrog, Békés, Csongrád. Arad. Torontál, Temes és Krassó-Szörénv megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhájróntuli megyékben termelt burgonya. # 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weilen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und weicher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar<iebietnn geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dein Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. #) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpaten begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberunparisohe Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilogv, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad. iorontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „*iebenbürger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLVI. évfolyam. Budapest, 1909 január 13. (szerda.) S. szám. Vizállás reggel 7 órakor 1 , Wasserstand 7 Uhr Früh ) ' Hőmérő reggel 7 órakor | ,,0 p Thermometer 7 Uhr Früh ( Légsúlymérő reggel 7 órakor 1 77, Barometer um 7 Uhr Früh J Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve -..........- K 28.— Házhoz hordva ............ „ 82 — Postán küldve Magyarországon és Ausztriában „ 36.— Külföldre.. ................ „ 48.— Egyes példány 30 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjeleli ünnep- és vasárnap kivétalével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse .................... K 28.— Ins Haus gestellt .. „ 32.— Per Post für Ungarn nnd Österreich .............. „ 36.— Für das Ausland ... — „ 48.— Einzelne Exemplare 30 H. # A) Arútőzsde. — Waarenbörse. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thatsächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben I. Gabonanemüek. — Getreide. Arak készpénzben J OG kilogrammonként. K.-tól—K.-ig. ^ Készárui ____ Effective Waare Preite netto Casse pcr 100 Kil&Oramm von K ~ his K A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen ; 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 j i Tiszavidéki ... ............. Theiss ................................ »Fejérmegyei .i. ... ... ___ Com. Fejér ....................... ^ Pestvidéki ... .. ... ... ... Pester Boden ....................... /Bánsági... ... ... ... ... ... Banater... ... ... ... ... ... ... '■Bácskai... ... ... ... ... ... Bácskaer ... .................. ... Szerb ............... ............. Serbischer............................ Román ............... ... ... ... Rumänischer ....................... Bolgár ........ .................. ... Bulgarischer ....................... —-------------------------25 10 24 90 »25 — 25 05 25 10 25 50 25 20 25 30 25 35 25 50 25 30 26 10 25 20 25 25 25 30 25 70 25 45 25 50 25 60 25 70 25 55 25 25 25 35 25 40 25 45 25 90 25 55 2E 65 25 75 25 90 25 65 25 45 25 55 £5 60 a5 65 26 10 25 85 25 95 26 — 26 10 25 80 25 60 25 70 25 75 25 80 26 20 25 95 26 05 26 10 26 20 26 05 26 — 26 35 26 30----------Rozs — Boggen ... ... .................. Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bü Zab — Hafer ... ... ... ... K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ... ... .......... ... Prima ... ... ... .................. Középminőségü ... ............. Mittel ... ... ... ... ............. 19 90 19 80 20 10 19 90 Elsőrendű............................. Prima ........................... ... Középminőségü .................. Mittel — ............................. 17 35 17 05 17 80 17 35 Árpa — Gerste ...... ...................... /Takarmány, elsőrendű ... Futter, Primi 1 „ másodrendű _ „ Sekur j)c< Sörfőzésre, tiszavidéki ... Brauer, Theis 1 , felsőmagyar.... . Ober ' „ dunántúli ........ » Tran ...................... 8— ........ — 16 40 15 90 16 6C 16 2C Tengeri — Mais Magyar, új ............. ............. Román v. bolgár, ó ............. Szerb Ungar., Rumän Serbisc Cinquai Weisse neu ....................... o. bulgsr., alt ........ h 13 75 13 95 tmgar ................ ídannb .............. Cinquantin ............................ Fehér ........ ... ... ... ... ... ltin ............................ r................................. Köles — Hirse ...................... ... b) Háti íridőre. Bepce — Beps ____________ ____ — Terminwaare. Káposztarepce... .................. Kohlreps ............................. Réparepce ............... ........ Rübsen..................................----------HatáridO — Termin Délutáni IVs óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis l1/» Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam 1 Va órakor Kurs Jf Va Uhr pénz — Geld |árú — Waare Magyar buza — Ung. Weizen _________----------Buza — Weizen ................ 1909 áprili 1909 máiu s ... ... ... ... Api Mai •il ........................... 25 38 25 40 2Z 18 _________ _______ ____ ______________ 25 18 21 40 25 20 21 42 ................... 99 99 ............................................ 1909 október ................ Oktober ... ... ........ ... 21 58 31 60 21 40 ........ ................................................................................ Bozs — Boggen.................................. 1909 április .................. Apr 1909 október ............. Okt il ....................... .. 20 12 20 14 20 C6 20 18 20 0 18 18 18 23 18 10 18 20 17 9 4 ........ ... ................................. 20 02 18 20 04 18 02 99 ......................................... jber 8 ........... ................................. 99 99 ............................................ Tengeri — Mais ____________________ 1909 májuf .................. 1 Iái 14 48 14 54 14 42 .................. ............. .................. 14 42 14 44 99 99 ......................-.................. Zab — Hafer .................... ...................... 1909 iprili Apr a ............................ 17 04 17 0C 17 — 17 02 .................................................................................... — ........—........................................................... Káposztarepce — Kohlre] E>S----------------1909 augusztus ............. August c) Határidőre. Feli 97 sn 9« — nondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In gekündigter Waare vorgefaUme Schlüsse. Magyar buza — Ung. Weiasen __________ Közs — Boggen .......................................... Zab — Hafer ........... ............. .................. Buza — Weizen ........ ... ____ ..................+............................ Tengeri — M d) Les; ais ........................................... L Káposztarepce — Kohlreps rámoló árfolyamok. — iquidationskurse. Magyar bttza — Ungarischer Weizen .................................-----Bozs — Boggen ...............................................................................----Zab — Hafer ................................. ... ................................................. — ■— Buza — Weizen ................................. Tengeri — Mj ** II. Burf iis ...................... te Waare. Káposztarepce — Kohlreps •amm. Árak készpénzben ÍOO kilogrammonként. lonya, készárú. — Kartoffeln, effektii Preise, netto Casse per HOO Kilogt Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Fiir menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische....... . ............. Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyirer ..................................... Erdélyi — Siebenbürger ................................ Bánsági — Banater ........ ........................ ... Pesti — Pester .......................................... Fehér — Weiss | RAzsa — Rr>«a | Sárira — G-elb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln k. — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische ....................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyirer ....................................... Erdélyi — Siebenbürgen.. ............................ Bánsági — Banater ...................................... . Pesti — Pester .................. ........ ... ........ ucte. Fehér — WVjjt* | Rozsa — Firma | Sár;/* — Gelb K tói — von K-ig — bis K trtl — von K ip — bv> ül. KUlSnféle terményei — — — Készárú — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Lúquidations Kurt Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgcfallenr Schlüsse kötésak — Schlüsse árfolyamok — Kurse pénz — Geld | áru—Waare pénz — Geld frá — Waare Ingyen hordó 1A„, ... Franco Fass, netto Tara kg.-ként Disznózsír .................. Schweinefett ............. Buda] Vidék jesti ........................................... Buda peste fett r_ ................................... 135 — 136 —----------............. i ....................... ....................... Land 100 kg.-ként Szalonna ....... Speck. ............... ... ... Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeck, ung. luftgetrocknet............. Városi légenszáritott 4 drbos ............. Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig ... » » 8 „ — — — » » 3 „ Füstölt ................. ... ...................... Geräuchert........ ............. ... ... ........ 103 - 108 — 104 — 109 — — — — ...-----100 kg.-ként Zsákokban zsákkal együtt, elegy- súly tiszta súlyként; hordókban vagy ládákban göngyölettel együtt, tiszta súlyban. In Säcken indusive Sack, brutto für netto. In Fässern oder Kisten netto, franco Emballage. • Árfolyam — Kurs K-tól — von | K-ig — bis K-tól — von \ K-ig — bis Boszniai — Bosnische Szerbiai — Serbische 75 darabos 85 100 120 , 130 „ darabszámér 75sl ückig e ....................................... 33 — 21 50 19 50 17 50 34 — 22 - 2C — 18 25 32 75 16 25 13 26 10 — 33 75 16 75 13 75 10 50 Sz ...................................... 85 ...................................... 100 » » Garantie Pflaumen ....... ... ....................... 120 — ................................. 130 t való felelősség nélkül ... ohne der Stückzahl ............. Boszniai — Bosnisches Szerbiai — Szerbisches Hordóval együtt, tiszta súlyban 1 ftfl. Inclusive Fass, netto Gewicht Sz Pl ilvaiz ... ... ... ... ... 28 25 29 25 24 — 25 — tiaumenmus ............. 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig Heremag ... ............. Kleesaaten .................. A Lucerna, magyar 1908. évi ............. Luzerner ungarische 1908.......... ... Lóhere, aprószemű 1908. évi ............. Rothklee kleinkörnig 1908.. ... ... — „ középszemű 1908. évi ............. „ mittelkörnig 1908................ » nagyszemfi 1908. évi ............. „ grobkörnig 1908................ IV. Hajózási fuvardíj Budapestre. — Schiffi uvardij 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verste Győrbe a fnvardijtétel — fillérrel magasabb. — Nach Győr ist de rfracht nach B hen sich per 100 Kilogram r Frachtsatz um — Heller K-tól — von 100 — 98 — 112 — 124 — udapesi m inclusive Ai höher. K-ig — bis 128 - 106 — 118 — 136 . 8 ecuranz. ............................ Frachtsatz e von Heller-bis Heller Pancsováról Újvidékről Bezdánról Kalocsáról Dunaföldvárról Szentesről Szegedről Zentárói Titelről Mitroviczáról Temesvárról Nagybecskerekrol Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendök. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten•
