A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1909, január-március (46. évfolyam, 1-73. szám)
1909-03-10 / 56. szám
A BUDAPESTI ARO- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LA?JA # 1. „Tiszavidéki buza" alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében él Csongrád, valamint Jttz-Nagykun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos terflleteken termett. 2. f,FqJénnegyei bura“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának * mely a aevezett vagy ezekkel szomszédos terflleteken termett 3. „Pestvidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Klskun vármegyében — • Mai, pomázi ft váci Járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos terflleteken termett. 4. „Bánsági buza“ alatt oly buza értendő, mely Jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben tenaelt butik átlagának * mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos terflleteken termett 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos terflleteken termett #) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos terflleteken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa" alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben ts Nögrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos tnrflleteken termett. 3. „Dunántúli árpa" alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által kBrfilvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett ## Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a DunántuI tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsämaoyarortziol burfanya“ alatt értetik a Nőgrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zeapiéa, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burjonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaro* megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya" alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági biirfenya“ alatt értetik a 'Bács-Bodrog, Békés, Csongrád. Arad. Torontál, Temes és Kraaaó-Szőréav megyékben termelt burgonya. „Erdélyi kurjoeya“ alatt értetik a KirályhágóntHM «Keyékben termelt burgonya. * 1 Unter „Tbeissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in oessen Nachbargeb^eten^geernta^urde.^^ FíJér„ jst s0|cher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Fester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Piiis- Solt-Kiskim — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — geiechsten Weizens entspricht und welcher Im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten B*jnjj'tte"“rg^nater WoIzen« ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes refechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebietnn geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weinen“ ist sojeher weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. áfe) i. Unter „Thevssgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpaten begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder m dessen NachbargeWetgn^eeriUet^vvm i^Hgcho Gergte« jSt solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Jkjk Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstenen. Unter „Oberungartsohe Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abaui-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén. Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Kylrer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa una Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „^lebanbürger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten ieasetts des lürályhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLVI. évfolyam. Budapest, 1909 március 10. (szerda). ' 56. szám. Időjárás \ bornlt_trtib Witterung DornIt trub Vízállás reggel 7 órakor i , 70 Wasserstand 7 Uhr Früh ) + , a cm’ Hőmérő reggel 7 órakor l , r , Thermometer 7 Uhr Früh } T ° v • Légsúlymérő reggel 7 órakor 1 76g cm Barometer um 7 Uhr Früh ! Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve ... ........ K 28.— Házhoz hordva... ........... „ 82 — Postán küldve Magyarországon és Ausztriában „ 86.— Külföldre.. ... ... ... ... „ 48.— Egyes példány 80 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjeleli ünnep- és vasárnap kivétalével mindennap. WÄAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertaere täelich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse .........................K 28.— Ins Haus gestellt ........... 82.— Per Post für Ungarn nnd Österreich.................. „ 86.— Für das Ausland ........ „ 48.— Einzelne Exemplare 80 H. I Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt j ^ ____ WffftTPT) Jif'í'i Kf' Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thatr tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános / WXSSSItSB Vv Ullt VllUUl SV. sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. j ßjj |j0 ujj ggyj jj0!(■ ___ Gßtl'fiide welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. Arak készpénzben lOO kilogrammonként. K.-tól—K.-ig. . Preise netto Casse per 700 Kilogramm von K. — bis K. ilj sfk.6SZ«!*Mvi — JcJjjCCti/VÚ rf dd'VS» A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 1 Tiszavidéki ................. Theiss................................ iFejérmegyei .................. Com. Fejér ........ ............. Pestvidéki........................ Pester Boden ... ... ........ ... /Bánsági .. .... ... ... ... ... Banater... ... ... ................ 'Bácskai.. ... ... ... ... ... Bácskaer ............................ Szerb ....... ...................... Serbischer............................. Román .................... ... ... Rumänischer ........................ Bolgár ............................. ... Bulgarischer ____ _____ —------------------------------27 35 27 20 2 7 25 27 30 27 35 27 75 27 50 27 55 27 6C 27 75 27 55 27 4C 2'7 45 27 50 27 55 27 95 27 75 27 80 27 85 27 95 27 75 27 55 27 60 27 65 27 70 28 2£ 27 95 28 - 28 2G 28 25 27 90 27 6S 27 70 27 75 a7 80 28 40 28 10 28 15 28 40 28 4C 28 05 27 90 '2n 95 28 — 28 05 28 50 28 35 28 40 28 50 28 50 28 30 28 25 23 70 28 70----------Közs — Koggen ........................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer .................. ........ ... Származás, sem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű............................. Prima ... ............................. Középminőségü .................. Mittel ............................. ... 20 85 20 70 21 — 20 80 Elsőrendű... ... .................. Prima ... ................. — — Középminőségü ............. ... Mittel ................................— 17 9C 17 50 18 25 17 80 Árpa -- Gerste .....................- ... /Takarmány, elsőrendű _ Futter, Prima ... ... ....... ... 1 , másodrendű ... , Sekunda _________ 5fc< Sörfőzésre, tíszavidéki ... Brauer, Theiss ____________ 1 , felsőmagyar.... , Oberungar ................. ' » dunántúli ........ » Tr&nsdsnub................ 17 80 17 40 18 — 17 70 Tengeri —• Mais ............................ • Magyar, új............................. Ungar., neu ....................... Román v. bolgár, ó ............. Rumän. o. bnlgar., alt ........ Szerb ................................. . Serbisch................................. Cmquantin ............................ Cinquantin............................ Fehér ................................. Weisaer................................ 14 8C 15 10 Köles — Hirse ................... .......... — — b) Háti iridöreRepce — Keps ................................. — Terminwaare. Káposztarepce ....................... Kohlreps ............................. Réparepce ..................... ... Rübsen.................................----------Határidd — Termin Délutáni IVa óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis l1/» Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Bursen vorgefallenen Schlütse ohne Zwischenkurse Árfolyam I1/« órakor Kurs l1/a Uhr pénz — Geld árú — Waare Magyar buza — Ung. Weizen ... ... ........ — —----Buza — Weizen ........................... ... ........ 1909 április . 1909 máius Ap Mai ril _______ _______ 27 4.2 27 4.6 27 3S 27 72 27 fi2 97 66 ... _______ .... ... 27 64 27 18 22 76 27 66 27 20 22 78 • 27 C6 27 00 27 22 27 18 22 74 22 76 22 60 22 80 M 99 ........................................... 1909 október . ............. Oktober . . ................. Koks — Koggen ... ....................................... 1909 április .................. Apr 1909 október Okt( il __________ 20 82 21 1( 18 90 18 9; _________________________ 21 — 19 — 21 04 19 02 iber 18 88 19 00 99 et — — — — --- — — Tengeri — Mais ........ ............ ................ 1909 májuf 1909 inlins Iái nli 15 OS 15 22 In 18 .... ........................................... 15 16 15 18 .................. J 15 42 15 ii «4 •-» -- —----—. ... —- -— —--íSafo — Mater ................................................ 1909 április .................. April_ 1909 október ....... . Oktober 17 60 17 Ti ...................................... 17 72 17 74 ................................................................................................................................... ................. 99 99 ------------- —----- -------— Káposztarepee — Kohlrej E>S— ............... 19C9 augusztus ............. August e) Határidőre. Feli 28 60 28 80 mondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In gekündigter Waare vorgefallene Schlüsse. Magyar buza — Ung. Weiaen Kosa — Rogg-en — ....................... . Kab — Hafer Buza —- Weissen ............................................ Tengeri — Mais ............................................ d) Leszámoló árfolyamok. — Liquida ti&nsJe’urse. Káposztarepce — Kohlreps ................- ... .................................... ............ Mugyar ír tmb» — Ungarischer Weisen................................. ........... _ Kor«» — Roggen ................................................................................---------Busa — Weisen _* ............................................................................ Tengeri — M als ....... ... Káposztarepce — Kohlreps ........................................................... II. Buzakorpa. — Weizenkleie. Finom korpa — Feine Kleie K-tól—von K-ig—&is Durva korpa — Grobe Kleie K-tól—von K-ig—bis Azonnali szállításra ... ... Prompte Lieferung .......................................................................... 12 45 12 55 12 35 12 45 Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse Január—május... ... ... ... íanuar—Ma Mai—Juni i... . 1 11 — Kartoffel 11 20 In, effektiv 11 10 11 30 Máius—iunius ........ ... ... Szeptember—deczember _ September—Dezember... Árak készpénzben 100 kilogrammonként. **111. Burgonya, készárú. — Wäare Preise netto Casse per lOO Kilogramm. Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya JFür menschliche Nahrung dienende Kartoffeln • Dunántúli — Transdannbische ....................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyirer ... ....................... ........ Erdélyi — Siebenbürger. .......................... ... Bánsági — Banater ____ ... ............. ... ... Pesti — Pester _______ ... .... .................. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló bui-gonya JFür landwirthschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln im — Diverse JProd Dunántúli — Transdannbische ... .................. Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyirer ....................................... Erdélyi — Siebenbürger.................................. Bánsági — Banater ............. ....................... ucte. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól -A von K-ig — bis IV. 1 Különféle terményei * — — Készárú — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und, Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse kötések — Schlüsse árfolyamok — Kurse pénz — Geld áru—Waare pénz — Geld áru — Waare Ingyen hordó inni,™ Franco Fass, netto Társ ^ ^ Disznózsír ■ .................. Buda* Vidék testi ............. ... ....................... Buda peste fett r............................................ 150 — 151 —----------............. fett _______ i ........ ........ ............................. Land 100 kg.-ként Szalonna ....... . ... ... Speck.. ------ ---------Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeck, ung. luftgetrocknet............. Városi légenszáritott 4 drbos ............. Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig ... n w 3 „ — -- -- „ k 3 » -Füstölt ............................ ........ ... ... Geräuchert... ... ...................... ... ... 125 - 130 — 126 — 131 —----------“““ 100 kg.-ként Zsákokban zsákkal együtt, elegy- súly tiszta súlyként; hordókban vagy ládákban göngyölettel együtt, tiszta súlyban. In Säcken inclusive Sack, brutto für netto. In Fässern oder Eisten netto, franco Emballage. Szilva... ... ____ ____ • Árfolyam — Kurs K-tól — von | K-ig — bis K-tól — von | K-ig — bis Boszniai — Bosnische Szerbiai — Serbische 75 darabos 85 „ 100 120 . 130 darabszámér 75st ückig » » e 31 50 22 — 20 — 18 50 32 — 33 — 21 — 19 — 31 50 17 50 14 50 11 — 32 — 18 — 15 — 11 50 85 mn Pflaumen 190 130 „ ohne Gara t való felelősség nélkül .. ntie der Stückzahl ............. Boszniai — Bosnisches Szerbiai — Szerbisches Hordóval együtt, tiszta súlyban ^ ^■ Inclusive Fass, netto Gewicht Sz P ilvaiz 30 31 — 24 50 25 50 Haumenmus ............. 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig Heremag .... ... ... Kleesaaten .. ... ... ... A Lucerna, magyar 1908. évi ............. Luzemer ungarische 1908................ Lóhere, aprószemű 1908. évi ............. Rothklee kleinkörnig 1908.......... ... „ középszemű 1908. évi ............. » mittelkömig 1908............ ... » nagyszemü 1908. évi ............. , grobkörnig 1908................. V. Hajózási fuvardíj Budapestre. — Schiffs fuvardíj 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verstt Győrbe a fuvardiitétel — fillérrel magasabb. — Nach Győr ist de fracht nach B\ ihen sich per 100 Kilogram r Frachtsatz um — Heller K-töi — von 96 — 90 — 104 — 1Í6 — udapesi. m inclusive A höher. K-ig — bis 13C - 96 — 112 — 126 — ssecuranz. Frachtsatz e von Heller—bis Beller Pancsováról j Újvidékről Bezdánról Kalocsáról Dunaföldvárról Szentesről Szegedről Zentárói Titelről Mitroviczáról Temesvárról Nagybeoskerekröl Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendők. .Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
