A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1908, október-december (45. évfolyam, 223-297. szám)

1908-10-08 / 228. szám

A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA * 1. »Wi i (MM *■■■** HM otj tax tantdé, m«Jy jtíte* tektatotiben metrfelsl a Békís »ímiegyíben és Csongrád, valamint Jási-Naeykun- SMaafc rtnwpft Thm balpartá rtaxelb«« termelt buaák átlagának s mely a nevetett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. X. „r»jánuntl bu»** alatt oly buia értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett •■gy —Miil aaoanaédoa teruletekea termett. 1. kPmMMU bau“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a bial, pomázi és váczl iliaok HvéáaMvai — táráséit busák átlagáruk a mely a neve»?tt vagy ezekkel asomszédos területeken termutt. 4. saA«i»íjrf kau« alatt oly busa értendő, mely jelleg tekintetében megfelel * Torontál éa Temow vármegyékben termelt buztt átlagának s mely ■ MvawM vacy ewkkal aaoaiszédos területeken termett, *. „Ueriul Wm“ alatt oly buia értendő, mely jelleg tekin’etében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részok klveielévol — hrwlt kmák áMajának ■ mely a sevexett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *1 1. „TUMTldétoJ Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel tn Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt NnélMa taraiéit haaonnemfi árpák átlagának ■ mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *• el*öiu»ifjaror8Kágl Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében hBHl haManaaű árpák átlagának ■ mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bnmántnll Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfalel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett rt—Wna termelt baaeaeemű árpák átlagának s mely • nevezett területen termett. ★ * ■'■»«aj». „DaninMU »»rjonja" alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Fe!*«raajyaror»3á{í íurgonys“ alatt értetik a Nógrád, BmI, B*n, Zólyom, Llptő, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, GSmór és Kiß-Kont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg mncjAMi■« tarauaM burgonya. wHyirségi bargrniya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szü/igy, Ugocsa, Mársumaros megyékben termelt burgonya. *Wt értvttfc a P«at-Fílls-Solt-KÍBk*m, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ aiatt értetik a —ct *■»««. Kéhte, Oeegríí, And, Torontál, Imim éa Kraasó-Saöréay megyékben termelt burgonya. „Erdélyi b^rjanya“ alatt értetik a Királyhágóntúli W __.____ ^ 1. Unter .sTfcieis«wei*«n“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate tfókés, sowie in aen Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Dom. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejé? gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Fewter Bo<Sen-Weiaen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke ßia, Poinäz und Vacz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter ,.Bnnst«r Wel*«n“ ist solcher Weizrn su verstehe^ welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in der, Comiiafsc Toroníá! und Temes gefechsten Weizeus entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen NaehbargebieUin ge?rnt*t wurde. 5. Unter „Bá^Nkntr ist solcher Weizen jsu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog— cito Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebiete geerntet wurde. *> k Unter „Tifr ei sauerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Urner „OberuiiK-arlsclie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Uransrianti^isf »>« Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln, Unter „Tranadsmublsohe Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits drr Donau geernteten Kartoffeln au versahen. Unter „Überu'igaritohe Kartoffeln“ sind die in den Comitaten N6grád, Fszte^om, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, frencR^n, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sár Abaui-Toma. Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bere* geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nytrer iUrtefifcin5* sind die in den Comitren Szatmár, Szabolcs, Ilajdu, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Peater Itertai'fein“ sind die in dcu Comitneu Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater SUrtoffeln“ sind .ii« in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln au ver&tehen. Unter „Slefcenfcyrger •UrteffaU“ sind dl* In dsn Oomitatec lenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln au verstehen. XLV. évfolyam. Budapest, 1908 október 8, (csütörtök), 228. szám. Äts! - *“» Vizállás reggel 7 órakor | ,, Wasserstand 7 Uhr Früh } + 114 cm’ Hőmérő reggel 7 órakor i , ,.0 r Thermometer 7 Uhr Früh I ' Lé^súlymérő reggel 7 órakor ) 7fi| Barometer um 7 Uhr Früh f Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalá­tól elvitetve ... — .. K 24.— Házhoz hordva .............. „ 28.— Postán küldve Magyaror­szágon és Ausztriában „ 32.— Külföldre.. .............. „ 44 — Egyes példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Mesrielen Hnnnn- és vásárnál) kivételével mindennan. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Peiertatre tHe-linh. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ......................... K 24.— Ins Haus gestellt ....... „ 28.— Per Post für Ungarn nnd Österreich ................... „ 32.— Für das Ausland ­....... „ 44.— Einzelne Exemplare 20 H. ——m—h—b—■!——ubi hi ■■■ u i ■ imobmwmwmmwmmii«' ■ 11 ithte—ammaamwm— 9 A) Árutőzsde. — Waarenbörse. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, 'welche während der Börsenzeit thatsächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. I. Gabonaneműek. — Getreide. Arak készpénzben ÍOO kilogrammonként. . |(£S2jjru __ Effective Waare Preise nettó Casse per 100 Kilogramm. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki új .............. ... Theiss neu............................. 1 Fej érmegyei új .............. Com. Fejér neu ................... Pestvidéki új ........... __ Pester Boden neu................... /Bánsági új... ... ... ... ... Banater neu .................. ... ^Bácskai új ........ ... ... ... Bácskaer neu........ ............. Szerb új ............ .................... Serbischer neu......................... Román __ ... ... ... .............. Rumänischer ......................... Bolgár ... ... ... .................... Bulgarischer ........................-----­-----­-----­-----­-----­-----­23 10 22 90 22 90 23 — 23 — 23 55 23 3r 23 40 23 55 23 55 23 40 23 20 23 20 23 40 23 40 23 70 23 50 23 50 23 70 23 70 23 50 23 30 23 30 23 50 23 50 23 85 23 65 93 65 23 85 23 85 23 60 ?3 40 23 40 23 60 23 6C 24 10 23 85 23 85 24 05 24 10 23 90 23 60 23 60 23 80 23 80 24 35 24 05 24 05 24 30 24 30 24 — 23 90 24 45 24 35-----­-----­Közs — Koggen ... . ... ............ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ... ... ... ... ........ ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű, új ... ... .............. Prima, neu............ ... ... ... Középminőségü, új .............. Mittel, neu... ......................... 19 30 19 10 19 45 19 25 Elsőrendű, új ... ... ... ... ... Prima, neu... ... ... ... — — Középminőségü, új ........ ... Mittel, neu.............................. 16 50 16 10 16 80 16 40 Árpa — Gerste ............................. /Takarmány, elsőrendű, új Futter, Prims 1 „ másodrendű, új „ Sekur ^í< Sörfőzésre, tiszavidéki _ Brauer, Theis 1 , felsőmagyar.... „ Oben V-' » dunántúli ........ „ Tran i, neu ............. ida, neu............. s ....................... 15 85 15 50 .16 — 15 75 Tengeri — Mais Magyar .................. .............. lomán v. bolgár, ó .............. äzerb Ungar. Rumän Serbi8C Cinqua Weisse o. bulgar., alt ........ h ................. 17 50 17 70 iingar ................. tdanub ............... Dinquantin ........ . Fehér ... .............................. ltin ................... ... ... r .. ............................. Köles —■ Hirse ______ _______ ... ........... -..... ....... • 12 — b) Hat« 13 — íridőre. Repce — Reps— ... ... ... ... ... ... — Terminwaare. Káposztarepce, új ................... Kohlreps, neu.............. ....... Réparepce ........ ................... Rübsen ............................ ...-----­-----­Határidő — Termin Délutáni 1V* óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis jM/s Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam IVa órakor Cours um IV3 Uhr pénz — Geld |árú — Waare Magyar huza — Ung. We izén ... ........... 1908 októt er.. ............ Oktober-----­-----­Búza — Weizen ................. 1908 októt 1909 áprili er .................. Oktober 23 56 23 38 23 23 96 23 98 23 56 ... .......................... ............................................. .......... 23 54 24 10 23 58 24 12 s ... ... ... ... Ap ril... 92 24 12 _____________ ___________ ___ Közs — Roggen ... ... ... ... ... ... ... ... .... 1908 október .............. Oktober 19 12 19 22 19 14 19 8 19 96 20 0J 19 92 20 1 2........................ 19 30 20 10 19 32 20 12 1909 április ................... Apr il 2 . ................. Tengeri — Mais ......................................... ... 1909 májú. ................... J íai 14 84 14 92 U 88 .. 14 88 14 92 Zab — Haí'er ............................................. ... 1908 októt 1909 áprili er .................. Okt Apr ober .............. ....... il ....... ........ ........ 16 10 16 26 17 02 17 1( 16 22 17 02 16 24 17 04 99 91 ­........................-.......................... Káposztarepce — Kohlreps ........................ 1908 október .............. Oktober e) Határidőre. Feli nondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In gekündigter Waare vorgefallene Schlüsse. Magyar huza — Ung. Weisen Rozs — Rogg en Zab — Hafer ____ Búza — Weizen ... ............................. ........ ............................................. ....... Tengeri — M d) Les. ais Káposztarepce — Kohlreps zámolé árfolyamok. — Liquidationskurse. Magyar huza — Ungarischer Weizen... ........................................-----­Rozs — Roggen ... .............. ............................................. 19 80 16 22 Búza — Weizen ......................... ... .............................. 28 54 Tengeri — Mais ............ ... ** II. Burgonya, kész; 17 60 ie Waare. Káposztarepce — Kohlreps amm. Árak készpénzben ÍOO kilogrammonként. író. — Kartoffeln, effektk Preise netto Casse per lOO Kilogr Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Währung dienende Kartoffeln Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Für landwirthschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln e. — Diverse Prod 1 Fehér — Weiss \ Rózsa — Rosa \ Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Dunántúli — Tran Felsőmagyarország Nyirségi — Nyirer Erdélyi — Siebenl Bánsági — Banate Pesti — Pester sdanubische ... ... ... ... ... i — Oberungarische ........ 5 20—5 30 5 30-5 40 5 20-5 3C 5 20—5 30 III. 6 20—6 30 6 30-6 40 6 20-6 30 Különféle 6 60-6 80 ! 6 60-6 80 6 40—6 60 terményei Dunántúli — Transd Felsőmagyarországi Nyirségi — Nyirer Erdélyi — Siebenbíi Bánsági — Banater Pesti — Pester ... lucte. lanubische .......- ... .. ... — Oberungarische ........ 4 50-4 70 4 50 -4 70 4 50-4 70 4 50-4 70 4 50- 4 70 4 50 4 70 — — )ürger . ... ... ... ... . r ..... ... ........ _ rger . ... ---------- ... .. Ké&zárú — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgcfaüene Schlüsse kötések -- Schlüsse árfolyamok — Kurse pénz — Geld | áru—Waare pénz — Geld | árú —Waare Ingyen hordó ,nf,, „ , , , Franco Fass, netto Tara kg.-ként Disznózsi Schweine r ... ........ ... Buda Vidéi pesti ... ... ... . Búd. tpeste fett 149 — 150 — _ _-----­fett .............. á ... — ... ... ­...... ... ... ... ... Lánc 100 kg.-ként Magyar légenszáritott vidéki .............. Landspeck, ung. luftgetroeknet... ... ... Városi légenszáritott 4 drbos .............. Stadtwaare, luftgetroeknet 4 stückig ... 3 3 122 ­125 — 123 - 126 — = =-----­Szalonna Sneck... .. ................... Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Back, brutto für netto. Qualität pr. 600 Gramm. 100 kg.-ként Boszniai. 1907. SKokvftnvminösio1 Rnsnisnhft 1907 ÍTaanftfi-Oiiaiitaf, _ —-----­-----­------­1907. 100 darabos .............. , 1907. 100 Stü „ _ 1907. 85 „ .............. „ 1907. 85 Szerbiai. 1907. Kznkvánvminöséo’ Rnrhisnho 19117 ITsanp,n-t ck . S> i> :ilva. . — .... ... ... ... „ 1907. 100 darabi 1907. 85 1907. 100 Stück 1907. 85 Ingyen hordó ,mi ... Franco Fass, netto Tara kg- ként Sz P .ilvaiz ... __________ Szlavóniai 1907 Szerbiai 1907 . Slav anisches 1 ischee 19 907 — — _ _-----­_ _ flaumenmns .............. . ... ................. ............. Serb 07 ____ _______.... .... . — — — 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig Heremag ....... ........ Kleesaaten ............ ... K-tál — von K-ig — bis-----­-----­Lucerna, magyar 1908. évi .............. Luzemer ungarische 1 Lóhere, aprószemü 1908. évi .............. Rotbklee kleinkörnig 1 * középszemű 1908. évi .............. „ mittelkömig 1 naírvszBTTifi 1908 évi crrnhlrömi» 1 908 . 108 — 110 — 118 — 128 — Budap amm inclusive ler höher. 13S - 116 — 126 — 134 — est Assecuranz. 308. 308.. ..; ... ... 308 IV. Hajózási fuvardíj Budapestre 81 — Schiff A fuvardíj 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verste) Győrbe a fuvardiitétel 24 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist (lei sfracht nach h en S’Ch per 100 Kilogr Frachtsatz um 24 He Diid der vom 28 Septb’c 8 Okt Í908 vorgefallenen Schlüsse. Frachtsätze von Heller­-bis Heller Pancsováról Újvidékről 69—72 61—64 Bezdánról 49—52 Kalocsáról 41—44 Dunaföldvárról Szentesről 41—44 85—88 Szegedről Zentárói Titelről 71—74 69—72 67—70 Mitroviczáról 83 -86 Temesvárról 100-104 N agybecskerekröl 71—74 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an aereehnet dem Bürsenra.the. zu. ti.nte.rbrp.it.pn..

Next

/
Oldalképek
Tartalom