A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1908, július-szeptember (45. évfolyam, 147-222. szám)
1908-07-22 / 165. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIYATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA H 1. „Tiszavidéki bau" alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun- Swlnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „»jérineg-yei búit»“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvldékl búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és Váczi árások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. t. „B&ns&gl búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely ■ nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. S. „Báciikal búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *> 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 8. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ★ >f Horgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt burgonya. m 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Dom. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate rejer gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-PilisSolt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. , JA ... 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten TorontAl und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebiete a geerntet wurde. i) 1. Unter „Ttieissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. . 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanublsohe Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „SlebenbUrger Kartoffeln sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLV. évfolyam. Budapest, 1908 julius 22. (szerda). 165. szám. Időjárás 1 él _ wind Witterung ) Vízállás reggel 7 órakor 1 . 1Rft Wasserstand 7 Uhr Früh | “r Hőmérő reggel 7 órakor oio n Thermometer 7 Uhr Früh ' Liégsúlymérő reggel 7 órakor l Barometer um 7 Uhr Früh J Előfizetési árak éven kint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve ... ... ... K 24.— Házhoz hordva .............. „ 28.— Poslán küldve Magyarországon és Ausztriában „ 32.— Külföldre ........................ „ 44.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES KÜRSBLATT DER BUDAPESTER Meer.ielen (innen- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertaere tätlich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ..........................K 24.— Ins Haus gestellt ......... „ 28.— Per Post für Ungarn und Österreich .................. „ 82.— für das Ausland ......... „ 44.— Einzelne Exemplare 20 H. mmmmmH■ühmbümmammsämmmmmmwmmmmmmmmmmmmmtmmmmmmmmm^mmmmmmmmmmmmm—^ma^mmmt—rnmimmmi^^mmm^^mmmmmmma^mmmmmmmmmm^mmmmmmmmm^——mmimmmmmmmimimmmmmmmmmmmmmm^mmm—mm—mmmm—^mmmHmm^mmmmmmmmmmm^mmmmim^mi^mmmmmmmi^^m^^^^^mmmm^^mmmm*mm^^^^^Mmmmam^mm^mmi^mmmmmmmmmmmmmm A) Árútőzsde. — Waarenbörse. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thatsächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. I. Gabonanemüek. — Getreide. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. ^ |{£s*árU. _ Effective Waare Preise netto Casse per 100 Kilogramm. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 74 75 76 77 Cf 'f 78Cff>o? ^0* 79 c b) ft 81 82 /Tiszavidéki új ........ . iFejérmegyei új ... . ^Pestvidéki új ... ... . Theiss ne Com. Fej Pester Be Banater n Bácskaer Serbische Humanist; Bulgarisc u... ... ... ér neu ... den neu eu ... ... .............. 23 60 23 60 23 60 23 60 ajflo ÖLÍL 24 24 94 IC 23 80 23 70 23 80 23 80 PlSío 2 2 2 2 í X i 2 4 1 1 1 0 0 0 24 20. 23 90 22 90 23 90 •fff? Tr 24 40 24 30 24 40 24 30 is ''Bácskai új... ... ... .. Szerb új ___ ... ... ... . neu ... ... r neu... ... her ... ... 24 — 4 10 bt* ier ... ... Közs — Koggen ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ............................ ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű, új ... ... ... ... ... Prima, neu .............................. Középminőségü, új .............. Mittel, neu............................. 19 50 19 80 19 70 19 50 Elsőrendű .................. Középminőségü ........ ... ... Prima ........ ... ... ... ........ _ ... Mittel ... ... ... ... ... ........ 16 70 16 10 16 90 16 50 Árpa — Gerste /Takarmány, elsőrendű, új Futter, Prima 1 „ másodrendű, új „ Sekur íjc {Sörfőzésre, tiszavidéki ... Brauer, Theis 1 » felsőmagyar.... „ Oberi V „ dunántúli... ... „ Tran! , neu ............. da, neu............. s. ....... 15 80 14 90 15 60 15 30 Tengeri — Mais Ma Ro Sz Cn Fe gyár ....................— mán v. bolgár, ó ... erb ...................... ........ Ungar. Rumän Serbisc Cinqua Weisse o. bulgar., alt ........ h ............................ 15 40 15 60 ingar. ... ’ ....... sdanub. ............. iquantin ................... her ... .................. atin .............................. r .................................. Köles — Hirse.. ...-- -b) Háti iridöre. Repce — Reps ................................... — Terminwaare. Káposztarepce, új ........ Réparepce ................... ........ Kohlreps, neu ......................... ........ Rübsen................................... 32 25 32 C0 Határidő — Termin Délutáni IV2 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis P/2 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam 1 */a órakor Cours um ll/i Uhr pénz — Geld |árú — Waare Magyar búza — Ung . We 1908 októt er................. Oktober----------......... 1908 októt 1909 ápril: »er Oktober 22 56 22 52 22 74 22 68 22 82 22 78 22 76 22 78 99 99 s .............. Ap ril 23 38 23 4C ___________________________ ..................................... Rozs — Roggen 99 99 1908 október ............. Oktober 19 20 19 28 19 18 tó 34 19 2 6............................ . .............................................................. 19 26 13 23 Tengeri — Mais 99 99 99 99 1908 julius ........ ... ... Juli 1908 augusztus.............. August 1908 szeptember ........ Septembe 1909 május ................. Mai....... 15 22 15 15 24 15 12 t 15 10 ........... .....................................................................................................- • y.-;.' 15 12 14 58 15 14 14 60 >r .................. 14 56 14 52 14 66 14 54 14 60 ........ ......................................................................................................................... ........ ... ........ 9!ah — VI «ÍVvr 1908 októl er .................. Oktober 16 74 16 76 Káposztarepce — Kohlre ps......................... 1908 augusztus .............. August c) Határidőre. Felr 32 50 32 70 nondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In gekündigter Waare vorgefallene Schlüsse. Magyar búza — Ung. Weizen Közs — Koggen Zab Búza — Weizen Tengeri — Mais d) Leszám L Káposztarepce - Kohlreps oló árfolyamok. — iquidatisnskurse. Magyar búza — Ungarischer Weizen. ..........-----Rozs — Koggen .....................................................................................----------Búza — Weizen Árak készpénz Tengeri — Mais ** II. Burgoir 15 30 >e Waare. Káposztarepce — Kohlreps 'amm. ben ÍOO kilogrammonként. fa, készárú. — Kartoffeln, effektn Preise netto Casse per 100 Kllogi Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche. Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ... ... .............. Felsőmagyarországi — Oberungarische ... ... Nyírségi — Nyirer ... .............................. Erdélyi — Siebenbürger... ... ... ... ... ... . Bánsági — Banater ... ... ... ... ............ .. Pesti — Pester ... ............ ...................... Fehér — Weiss Rózsa — Rosa \ Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Für landwirthschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln i. — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische ... ........... ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ......... Nyírségi — Nyirer ... ... ........ ... ... ... ... Erdélyi — Siebenbürger... ... ... ... ........ ._ Bánsági — Banater ... ... ... ... ... ... ... ... ucte. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-töl — von K-ig — bis III. Különféle terményei — — — Készárú — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse kötések — Schlüsse árfolyamok — Kurse pénz — Geld áru—Waare pénz — Geld árú —Waare Ingyen hordó . ,.n, ... Franco Fass, netto Tara kg.-ként Disznózsír Schweinef Buda] Vidék sesti B udapeste indfett 136 — 137 —----------ett ____ ... i ... ............ ... ... ... ... ... ... L 100 kg.-ként Szalonna ................... Magyar légenszáritott vidéki .............. Landspeck, ung. luftgetrocknet... ... ... Városi légenszáritott 4 drbos .............. Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig ... » » 3 „ — — — „ „ 8 „ — Füstölt... ................................... ... ... Geräuchert... ................. ................. 111 — 120 — 112 — 121 —----------Sí >eek._ Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 600 Gramm. 100 kg.-ként--------------------1907. 100 darabos ... “I !“ „ ’ 1907. 100 Stü „ 1907. 85 „ .............. 1907. 85 „ Sz ,ilva.............. Qualität ........ 1907. 100 darabc 1907. 85 1907. 100 Stüc 1907. 85 „ _ _ ____ Ingyen hordó 1 Franco Fass, netto Tara )0 kg.-ként Sz P1 ilvaiz ... Szlavóniai 1907 SÍ avonisches 1 jrbisches 19( 907 23 50 24 —----------Hanmenii mis .............. Szerbiai 190 7 Ki 37 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig Heremag Kleesaatei K-tól — von K-ig — bis----------Lucerna, magyar 1907. évi ............. Luzerner ungarische IS Lóhere, aprószemü 1907. évi .............. Kothklee kleinkörnig lí » középszemü 1907. évi ........ ... „ mittelkömig IS „ nagyszemü 1907. évi .............. „ grobkörnig 19 ■auanfliS DnJqnaalnB az 1908. évi Jul. 13-4MI 18-álg uvaraij Budapestre «lMorauit wwések «lapján. uvardij 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die F Győrbe a fuvardijtétel 22 fillérrel magasabb. — Na 07 Budap amm inclusivi ler höher. est *uft Assecuranz. fen 1 ................... ijózási ff A 07 07 07 IV. Hl — Schiff. rachtsätze verste ch Győr ist de sfracht nach ien sieh per 100 Kilogr Frachtsatz um 22 He ind der vom 18. bit 18. Joli 1906 vorgefallenen Schlösse. Frachtsätze von Heller-bis Heller Pancsováról 57—62 Újvidékről 52—56 Bezdánról 45—48 Kalocsáról 37—40 Dunaföldvárról 37—40 Szentesről 73—76 Szegedről 59—62 Zentárói 57—60 Titelről 55—58 Mitroviczáról 73—76 Temesvárról 87—90 Nagybecskerekröl 59—62 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendő!:. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an aerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
