A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1908, július-szeptember (45. évfolyam, 147-222. szám)

1908-09-25 / 218. szám

A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. it 1. »Hi» illAI >■»«“ alatt oly Hon tornád«, aety jalteg tekl»tstéb»n megfelel ■ Békés Tármegyébeo és Csongrád, valamint Jása-Nagykun- hM ttanfjtk Ttaaa balparti részeiben termelt buzik átlagínak s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „r«j«rm*(yel bua** alatt oly búza értondé, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett ■•KJ Makkal maiitiloi területeken termett. S. nTMtfMAI bosaM alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a bial, pomázi és Váczi Mmk kivételével — tormáit busák átlagának ■ mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „láartgl *■■»“ alatt oly busa értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely ■ ■«¥«■■*! va*y «—kkel szomszéd«« területeken termett. i. „»áeefcal >«■■“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termett busák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 4-) 1. „Ttwsarldtfkl Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt NmMmb termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. X. „Felaimajcyaroruágl Árpa" alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében twmalt haaáanamí árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. ^Dnsántnll Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett tMNa toraiéit hasMsemű árpák átlagának a mely a nevezett területen termett. #4- »— 1»T*. „DunénMH burgonya" alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya" alatt értetik a Nógrád, ■Martam, Hsat, lan, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Fozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg teagyttfraa termált burgoaya. „Nyírségi kargonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. tarysafa“ alatt értetik a Paat-PUla-Solt-Klskua, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a W» Bifr'is, léfcéa, CaaagrU, Arad, Torontál, Taasna éa Krassó-Szörény megyékben termált burgonya. „Erdélyi burgonya" alatt értetik a Királyhágóntúll WapMfeaa team* toujfaajj«. ■te 1. Unter „Tlielsswelseii“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargefcieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter ,,Pester Boden-Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete odar in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Wellen“ ist solcher Welzen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — dia Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ★) 1. Unter „Thei&sgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unier „Obernngnrische ©erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „TransdannMsclie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. IJnter „Tr&nsdanublsohe Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaftn Szatmár, Szabolcs, Hajda, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-PiÜs Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln su verstehen. Unter „SiebeaWrger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLV. évfolyam. Budapest, 1908 szeptember 25, (péntek). 218. szám. Witterung | széP “ schön Vízállás reggel 7 órakor 1 , 9(.n Wasserstau d 7 Uhr Früh J ' ' Hőmérő reggel 7 órakor , p Thermometer 7 Uhr Früh ’■ J' Légsúlymérő reggel 7 órakor 1 771 Barometer um 7 Uhr Früh J Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalá­tól elvitetve K 24.— Házhoz hordva . ... ... „ 28.— Postán küldve Magyaror­szágon és Ausztriában „ 32.— Külföldre____l ............... „ 44­Egyes példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Mesrielen ttnnen- és vásárnál) kivételével uiindenna». WAAREN- UND EFFEGTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertasre tätlich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ........................ K 24.— Ins Haus gestellt ......... „ 28.— Per Post für Ungarn nnd Österreich .................. „ 32.— Für das Ausland ........ „ 44.— Einzelne Exemplare 20 H. r A) Arútőzsde. — Waarenbörse. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thatsächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. I. Gabonanevnűek. — Getreide. Árak készpénzben ÍOO kilogrammonként. ^ Késxáru __ Effeotive Waare Preise netto Casse per ÍOO Kilogramm. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 75 76 77 1 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki üj .............. IFejérmegyei új ___ H^Pe^tvidéki új ... ... ... /Bánsági új Theiss ne Com. Fej Pester Bc Banater r Bácskaer Serbische Rumänisc Bulgarisch u.. .......... Sr neu ... den neu­en -. ... ..............-----­-----­-----­-----­-----­-----­23 — 22 80 22 80 23 — 23 ­23 30 23 10 23 10 23 30 23 10 22 90 22 90 2?. IC 23 10 23 45 23 25 23 25 23 45 23 45 23 20 23 - 23 — 23 2t 23 2C 23 70 23 50 23 50 23 70 23 70 23 55 23 25 23 25 23 45 23 45 24 - 23 70 23 70 23 90 23 90 23 65 23 55 24 10 24 ­-----­-----­'Bácskai új... ... ........ Szerb új ............ ... ........ Román .. ... ... ... ... ... Bolgár ... ... ... ... ... _ neu ........ r neu ........ her ........ íer ........ .............. 23 30 Közs — Roggen ... .. Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ____ ____ ____ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű, új ... ... ... ... ... Prima, neu... ... ... ... ... ... Középminőségü, új .............. Mittel, neu... ........... ... ... 18 70 18 35 18 85 18 60 Elsőrendű, új ... .... ... ... ... Prima, neu... ... ... ... ... ... Középminőségü, új ........ ... Mittel, neu............................. 16 40 15 80 16 60 16 20 Árpa — Gerste ... _ /Takarmány, elsőrendű, új Futter, Primi l „ másodrendű, új „ Sekui sf: < Sörfőzésre, tiszavidéki _ Brauer, Theis l , felsőmagyar.... „ Ober ' „ dunántúli ........ „ Tran i, neu ............. ida, neu............. SS— ... ... ... .. 15 75 15 40 15 90 15 65 Tengeri — Mais : «agyar.-------------------------­lomán v. bolgár, ó .............. 3zerb ... ... . Ungar. Rumän Serbisc Cinqua Weisse o. bulgar., alt ........ h ........................ 16 70 16 90 angar ................. sdanub .............. Oinquantin... ... .................. Fehér ............. ................... atin ............. ... ... ... r.. .............................. Kőles — Hirse.. ___ — MM 12 — b) Háti 13 — iridöre. Repce — Reps __________ ____ ... — Terminwaare. Káposztarepce, új... .............. Kohlreps, neu ... ... .............. Réparepce ... — ........ ........ Rübsen......................... ... ...-----­-----­Határidő — Termin Délutáni 1 Va óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis í1/* Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam IVa órakor Cours um ll/i Uhr pénz — Geld árú — Waare Magyar buza — Ung. We ízen ... ........ ... 1908 októl er................ . Oktober-----­-----­Buza — Weizen ........ * 1908 októt 1909 áprili >er__ ... ... ... Oktober Aßril... 22 86 22 88 22 84 23 23 46 28 48 23 44 23 L2 ................................................. .................................................... 23 10 23 64 23 12 23 66 s ... ... ... ... re ____________________________________ Közs — Koggen ... ... 1908 október ... ........ Oktober 18 70 18 72 18 68 18 74 18 66 18 70 18 68 19 60 18 70 19 62 1909 április ................... Apr il 19 48 19 6Í .............................................. Tengeri — Mais ... .... ... ... ... ... ... ... ... 1908 szeütember ... ... SeDtember ... ... ... ... 16 80 16 84 14 68 14 8C 14 76 14 78 1909 május.................... Mai ............................. ......................... ................................... Zab — Hafer ....................... ........................... 1908 októl 1909 áprili er.. .............. Oktober 16 12 15 9Í 16 84 16 85 s._. .................. 15- 98 16 84 16 - 16 86 Apr il iß 88 Káposztarepce — Kohlreps......................... 1908 szeptember .............. Septemt e) Határidőre. Feli >er ... ____ .. nondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In gekündigter Waare vorgefallene Schlüsse. Magyar buza — Ung. Weizen Közs — Rogg en ... ... ... ............ Zab — Hafer Buza — Weizen ... Tengeri — Mi d) Les: lis ....................... L Káposztarepce — Kohlreps eámoió árfolyamok. — iquidationskurse. Magyar buza — Ungarischer Weizen ______-----­Rozs — Koggen ........ ... ... ... ... ... ...-----­Zab — Hafer. .......... ... ... ... ...................... ... ... ... ...................-----­Buza — Weizen ... ... .... ... ... Tengeri — Mt ** II. Burc lis 16 80 e Waare. Káposztarepce — Kohlreps amm. Árak készpénzben ÍOO kilogrammonként. jonya, készárú. — Kartoffeln, effekth Preise netto Casse per 100 Kilogr Emberi táplálkozási szolgáló burgonya Für menschliche Nahr dienende Kartoffelr ■a ung Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln im — Diverse Prod Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa \ Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Dunántúli — Transdanubische ... ... ... ... ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ... ... Nyírségi — Nyirer ... ... ... ... ........ ... .. Erdélyi — Siebenbürger... ... ... ... ... ... ... Bánsági — Banater ... ... ... ... ... ... ... Pesti — Pester ... ........ . . ... ... 5 40—5 50 5 50—5 60 5 40-5 50 5 40—5 50 III. 6 40-6 50 6 50-6 60 6 80-6 40 KUlonféle 7 00—7 20 7 00-7 20 6 80-7 00 terményei Dunántúli Felsőmagy Nyírségi - Erdélyi — Bánsági — Pesti — P ucte. — Transdanubische ... ... ... ... ... arországi — Oberungarische ... ...- Nyirer ... ... ........ ........ ... ... Siebenbürger... ... ... ... ... ... ... Banater ... ... ... ... ... ... ... ... 4 60-4 80 4 60-4 80 4 60-4 80 4 60-4 80 4 60-4 80 4 eo - 4 80 — — Készárú — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse kötések — Schlüsse árfolyamok — Kurse pénz — Geld áru—Waare pénz — Geld árú —Waare Ingyen hordó , , , . Franco Fass, netto Tara ' kg.-ként Disznózsír Buda] Vidék pesti ... ... . . ... ................... Búd; ipeste Ifett r 148 — 149 — _ _ _ — Schweinefett ... i ... ... ........ ........ ... ... Lánc 100 kg.-ként Szalonna Magyar légenszáritott vidéki ... ........ Landspeck, ung. luftgetrocknet.............. Városi légenszáritott 4 drbos ........ ... Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig ... » » 8 » — — n n 3 „ Füstölt... ........ ............................ ... Geräuchert... ... ... ... ... — — ... — 122 — 1*7 — 123 - 128 —-----­-----­Sl >eck _______ ____ ... Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ként Boszniai. 1907. szokvánvminösép ... Bosnische. 1907. Usance-Onalität-----­-----­_ _ — _ 1907. 100 darabos .............. „ 1907. 100 Sti 1907. 85 „ .............. » 1907. 85 Szerbiai. 1907. szokvánvminősés' ... ... Serbische. 1907. Usance ick .................. Sz Pi ilva... ... ... ... ....... Qualität ........ ick ....... ... .. 1907. 100 darabc 1907. 85 s ................... 1907. 100 Stt 1907. 85 ... +................... * Ingyen hordó , m, . Franco Fass, netto Tara kg.-ként Sz PI ilvaiz ... ... ... ... ... Szlavóniai 1907 Szerbiai 1907 .. ...... . Slav< jnisches 1 isches 191 907 .................. _-----­-----­— laumenmus .............. . ... ... ... ... ............ Serb 37 __________________ 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig Heremag ... .............. Kleesaaten.- ... K-tól — von K-ig — bis t 1908 Frachts----­Lucerna, magyar 1908. évi .............. Luzerner Ungarische Lóhere, aprószemű 1908. évi .............. Rothklee kleinkörnig ’ » középszemű 1908. évi .............. „ mittelkörnig ' natrvszemfi 1908 évi _ ffrobkörnip 1 908 _________ 96 — 90 — 112 — 124 — Budap amm inclusiv ler höher. 120 — 104 — 120 — 130 — est *ufC t Assecuranz. 908 _________ 908.. 908 ____ IV. Hajózási fuvardij Budapestre “TsfordÄV^ki'.^1" — Schiffsfracht nach A fuvardíj 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verstehen sich per 100 Kilogr Győrbe a fuvardijtétel 24 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist der Frachtsatz um 24 He, trund der vom 14 ois 19. Sep vorgefallenen Schlüsse. ätze von Heller—bis Heller Pancsováról 69—72 Újvidékről 61—64 Bezdánról 49—52 Kalocsáról 41—44 Dunaföldvárról Szentesről 41-44 85—88 Szegedről Zentárói Titelről 71—74 69—72 67—70 Mitroviczáról 83-86 Temesvárról 100—104 Nagybecskerekröl 71—74 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendök. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom