A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1908, július-szeptember (45. évfolyam, 147-222. szám)
1908-09-21 / 214. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJl * 1. ■.«■■■ illfcl «UM oJy Dóm irtandó, nsaly jalteg tekijiteMhon megfelel ■ Békés Tármegyében és Csongrád, valamint Jász-NagykunShM Támagrák Tina balpurtí rtszelbea termelt buxák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. í. „Faj<nu(yel feuaM alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett <Mg7 —ekkel noajoédos területeken termett. S. Mtvídíkl bniau alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és váczi Ariaafc kivételével — termelt boáik átlagának a mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Maeéft kwa“ alatt oly busa értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely ■ m*hM va«y m>kk*l szomszédos területeken termett. 5. „Béwkal bnse“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termett lmzák átlagénak s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 4-) 1. „Tluavldélil Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt ■Mb« termelt hasonnemű árpák átlagának a mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. S. „FeUőmayyarorBKii^i Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében tenaatt fcaManamú árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. S. MDamántnll árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett réaattxa termelt ha**nnem£ árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. *»«eaya. „Oiiniiittil taruasya“ alatt értetik t. Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „FelBümaeyarortzági burgonya“ alatt értetik a Nógrád, t— vrgim. Haat, Bars, Zólyon, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj -Torna, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg *'U írt in tornait burgonya, „Kytraégl burgonya" alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. bevgeave" alatt értetik a Peat-Pilis-Solt-Klskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánaágl burgonya“ alatt értetik a ■jwjj*!*1’ HM^s^CawMpriá. Arad, Torontál, Tanra 4c Kraasó-Szőrény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúll ■ÍC 1. Unter „Theissweiaen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Welzen Com, Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder In dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Welsen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. if) 1. Unter „Tfaelsseerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „OberuMffarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannhlscbe «erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannt^” °«oiete geerntet wurde. *¥ Kartoffeln. Unter Trintdanublwhe KartofTein“ sind diente fc^f'fsarsV Zólyom; Liptói £™a,”Tur"óc, ftencata Ny“ra 2“ ««tehen. Unter „Oberumjarlfiohe Kartoffeln sinddie }nder\ S“™ iÄfind Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Únter „Mylror Kartoffeln“ sind die" In denPfwí°«-í cÄc a,K i ii ^2 TWsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in 1» Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, r^*g^Ug°csA geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Com B^rcs*“^ K‘rtoffein ~ w-ehe°-uaut «r Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln *u XLV. évfolyam. Budapest, 1908 szeptember 21. (hétfő). 214. szám. Időjárás I ^ _ schQn Witterung ) F Vízállás reggel 7 órakor 1 . Wasserstand 7 Uhr Früh f + cmHőmérő reggel 7 órakor , ,,, r Thermometer 7 Uhr Früh *" ü Légsűlymérő reggel 7 órakor 1 777 Barometer um 7 Uhr Früh J Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve ... ... K 24.— Házhoz hordva .............. „ 28.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában „ 32.— Külföldre.. ................... „ 44.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BÜDAPESTER Mee.ielen ünneo- és vasárnap kivételével mindennan. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertasre tädir.h. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ........................ K 24.— Ins Haus gestellt ........ „ 28.— Per Post für Ungarn und Österreich .................. „ 82.— Für das Ausland ........ „ 44.— Einzelne Exemplare 20 H. # A) Arútőzsde. — Waarenbörse. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thatsächlich zu Stande aekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. I. Gabonanemüek. — Getreide. Árak készpénzben ÍOO kilogrammonként. ^ Készáru __ Effective Waare Preise netto Casse per ÍOO Kilogramm. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki új... ... ... ... Theiss neu... ... ... ... ........ IFejérmegyei új .............. Com. Fejér neu .................... Hm Pestvidéki új ........... ... Pester Boden neu................... ^Bánsági új... ... ... ... ... Banater neu ... ... ... ... ... 'Bácskai új... ... ... ... ... Bácskaer neu .................. ... Szerb új ___ ... ... ... ........ Serbischer neu....................... Román __ ... _ ... ... _ . ... Rumänischer ......................... Bolgár ... ... ____ -............ Bulgarischer .........................------------------------------.-----22 70 22 50 22 50 22 70 22 70 23 — 22 80 22 80 23 — 23 — 22 80 22 60 22 60 22 80 22 80 23 15 22 95 22 95 23 15 23 15 22 90 22 70 22 70 22 90 22 9C 23 40 23 20 23 20 23 40 23 40 23 15 22 95 22 95 23 15 23 15 23 60 23 40 23 40 23 60 23 60 23 25 23 25 23 70 23 70----------Közs — Roggen ... ... ... ... ... ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs «s Zab — Hafer ... ... ... ... ... ... ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű, új .................. ... Prima, neu ... Középminőségü, új .............. Mittel, neu.............. ... ... ... 18 70 18 35 18 85 18 60 Elsőrendű, új ................. ... Prima, neu... ... ... ... ... ... Középminőségű, új ........ ... Mittel, neu ..1......................... 16 40 15 80 16 60 16 30 Árpa — G-erst© ... ... ................ ... /Takarmány, elsőrendű, új Futter, Primi 1 „ másodrendű, új „ Sekui 5fs< Sörfőzésre, tiszavidéki ... Brauer, Theis / » felsőmagyar.... „ Ober ' „ dunántúli ____ „ Tran i, neu ............. ida, neu ............ s.._ ... ... ... _. 15 75 15 40 15 90 15 65 Tengeri — Mais Vlagyar... .............................. tornán v. bolgár, ó .............. äzerb . Ungar. Rumän Serbisc Cinqua Weisse o. bulgar., alt ........ h ........................ 16 55 16 70 angar ................. sdanub ............... Jmquantin .............. ........... Fehér ................... ........ ... utin... ... .............. r .. .............................. Köles — Hirse.. ... ... ... .............. — _ 12 — b) Hat; 13 — iridöre. Repce — Reps ........ ......................... — Terminwaare. Káposztarepce, új................. . Kohlreps, neu......................... Réparepce ................... ... ... Rübsen................... ..............----------Határidő — Termin Délutáni 1 Va óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis V/a Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam 1 Va órakor Cours um IVa Uhr pénz — Geld |árú — Waare Magyar búza — Ung. We izén ... ... ... ... 1908 októl er__ ... ... ... Oktober----------Búza — Weizen ................. 1908 október. Oktober 22 74 32 72 22 82 22 7Í 23 32 23 34 23 28 23 3< 22 74 23 30 22 76 23 32 1909 áprili s Ap ril... ............................................................... ............ 23 30 _________ 99 99 Közs — Koggen ............ ........ .......... 1908 október .............. Oktober 18 68 18 80 18 19 54 19 44 19 74 .......................................... .............. 18 70 19 42 18 72 19 44 1909 április ................... Apr il 50 19 44 ______! _______ 99 Tengeri — Mais ............................. ............ 1908 szeütember ........ SeDtember ... ... ... 14 56 14 58 1909 májú ... .............. 1 íai 14 64 14 66 14 58 14 6 2 ........................... * Zab — Hafer .................................................... 1908 októl 1909 áprili er.. .............. Oktober 16 14 16 10 16 16 80 16 78 16 16 . .................................. 16 12 16 80 16 14 16 82 s ................... Apr il 84 16 78 ... ______________________________ Káposztarepce — Kohlreps _________ ... 1908 szeütember... ... ... SeDtember ... ... ... .. _ _ __ _ c) Határidőre. Felmondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In gekündigter Waare vorgefallene Schlüsse. Magyar búza — Ung. Weizen Rozs — Rogg en Zab — Hafer Búza — Weizen ... _______ ___________ Tengeri — Mi d) Les; Etis L Káposztarepce — Kohlreps rámoló árfolyamok. — iquida tionskurse. Magyar búza — Ungarischer Weizen ........... .........................-----Rozs — Roggen .................... ................................ .................----------Búza — Weizen ... ........................ Tengeri — Mí ** II. Búr; lis 16 60 >e Waare. Káposztarepce — Kohlreps amm. Árak készpénzben ÍOO kilogrammonként. |onya, készárú. — Kartoffeln, effektn Preise netto Casse per 100 Kilogr Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ... ................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ........................................ Erdélyi — Siebenbürger. ............................ ... Bánsági — Banater ... .............................. Pesti — Pester .............. ......................... Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Für landwirthschafUiche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln k. — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische ... ... ... ... ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ......................................... Erdélyi — Siebenbürger.................................... Bánsági — Banater ........... ......................... ucte. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 5 40—5 50 5 50—5 60 5 40-5 50 5 40-5 50 III. 6 40-6 50 6 50 -6 60 6 80-6 40 Különféle 7 00-7 20 7 00-7 20 6 80-7 00 terményei 4 60-4 80 4 60 - 4 80 4 60 - 4 80 4 60 - 4 80 4 60 - 4 80 4 60 - 4 80-— Készárú — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidation s- Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse kötésnk — Schlüsse árfolyamok — Kurse pénz — Geld | áru — Waare pénz — Geld | árú —Waare Ingyen hordó , , , Franco Fass, netto Tara kg.-ként Disznózsi Schweine r ................... Buda Vidél pesti ................... Budi ipeste fett 147 — 148 —-----— — fett .............. 100 kg.-ként Magyar légenszáritott vidéki .............. Landspeck, ung. luftgetrocknet.............. Városi légenszáritott 4 drbos .............. Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig ... » » 3 B ... ... -- „ „ 3 „ 120 - las — 121 - 126 —----------Szalonna Sí >eek_._ .. Zsákkal együtt, göngysúly tiszta • súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ként *-----_ _-----> 1907. 100 darabos ........ » 1907. 100 Stü „ 1907. 85 „ .............. „ 1907. 85 „ Sz ilva.. ............................ lualität ........ ’k 1907. 100 darabc 1907. 85 s 1907. 100 Stü( 1907. 85 „ FranSas“, netto0Tara 100k^ként Sz Pl ilvaiz ................... ... Szlavóniai 1907 Slav( misch es 1 isches 19( 907 _ _ — —-----laumenmus ........ ... Szerbiai 190 7 Snrh 37 100 kg.-ként K-tól — von K-ig — bis----------— — ........... Heremag Lucerna, magyar 1907. évi .............. Luzemer ungarische 1! Lóhere, aprószemtt 1907. évi .............. Rothklee kleinkörnig IS „ középszemü 1907. évi .............. „ mittelkörnig IS »07 Budap amm inclusivt ler höher. est ÄOfC Assecuranz. 107 07 K17 IV. Hajózási fuvardíj Budapestre “ÄKÄiiS' — Schiff A fuvardíj 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verstel Díjtételek fillértől—fillérig Gy5rbe a fuvardiitétel 24 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist dei sfracht nach ten sich per 100 Kilogr Frachtsatz um 24 He \ trund dar vom 14 oie 10. Sept 1908 vorgefallenen Schlüsse. Frachtsätze von Heller—bis Heller Pancsováról Újvidékről 69—72 61—64 Bezdánról 49—52 Kalocsáról 41—44 Dunaföldvárról Szentesről 41—44 85—88 Szegedről Zentárói Titelről 71—74 69—72 67—70 Mitroviczáról 83-8C Temesvárról 100—104 Nagybecskerekröl 71—74 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an aerechnet dem Börsenrathe, zu unterbreiten.
