A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1908, július-szeptember (45. évfolyam, 147-222. szám)

1908-09-03 / 200. szám

A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. ♦ *• »■■wlMű ¥»*•“ tlatt oly hmm* értendő, mttj jelleg tekintetében megfelel a Békés Tármegyében és Csongrád, valamint Jásr-Nagykun- SMaak rtanegytt Tisma balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. I* j^ejériuegyel lmaa*4 alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett Mgy ■—kkel Moasszédoa területeken termett. 1. „PeatfMékl kan1' alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és Váczi 4r*Mk kivételével — termelt busák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *• k«*»“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temee vármegyékben termelt búzák átlagának s mely ■ Mveaitt vagy Mikkel szomszédos területeken termeti. 8. „Bieekal kma« alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog varmegyében — a dunamenti részek kivételével — tara itt búzák átlagának a mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett Jt) 1. „TlMavldékl Árpa« alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt rtBtbai tarmelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. !• Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbpaiti vármegyékben és Nógrád vármegyében ItMMit hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. S. »iDnaántnll árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett rt—*b— tarmelt hasonnemü árpák átlagának ■ mely a nevezett területen termett. ★ B»»»o»jra. „Dunántúli horgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Feisömagyarorsz&Ql burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Kniirgűa, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Tom% Götnőr és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg Megyékben termőit burgonya. „Mylraágl burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilá/gy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. ■£*•> barganya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termeli burgonya. „Bánsági burgonya" alatt értetik a Mca-BodMf, Békés, dongrU, Arad, Torontál, Taaes éa Kraasó-Szörény megyékben termőit burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágómul! aMpüÉIB iHMlt •JC 1. Unter „Theisswelzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, weichet hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet-wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspric-ht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester B oden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke bMa, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurd<#. 4. Unter „Banaler W*\|zen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácahaer ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenoranten — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 1. Unter „Theissgrerst«“ ijßt solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begremzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Un:er „Obernnsrardseti« Oberste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „rJTranNdani>K>iscihe C£«rwte“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. 'foif Kartoffeln. Unter „TranedanubSsohe Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oborunoarlsohe Kartoffeln“ sind die in den Comdtaten NógrAd, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pe»ter Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen- Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln *u verstehen. Unter „SlebeaMrger KartofTeU“ sind die ia den. Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten ^Kartoffeln su verstehen. XLV. évfolyam. Budapest, 1908 szeptember 3. (csütörtök). 200. szám. Időjárás l . _ ... Witterung 1 szep scnon Vizállás reggel 7 órakor I , . aQ Wasserstand 7 Uhr Früh | ' cm' Hőmérő reggel 7 órakor , p Thermometer 7 Uhr Früh ' Légsúlymérő reggel 7 órakor 1 7R9 Barometer um 7 Uhr Früh j Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalá­tól elvitetve ..............................K 24.— Házhoz hordva .............................. „ 28.— Postán küldve Magyaror­szágon és Ausztriában „ 32.— Külföldre.................................................. „ 44.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Meerielen finnen- és vasárnan kivételével minilnnngn WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Ersííhftint mit Ausnahme dpr Sonn- und Fftifirtaffft tätlich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse...................................................K 24.— Ins Haus gestellt ...............- „ 28.— Per Post für Ungarn nnd Österreich..................................... „ 32.— Für das Ausland ................. „ 44.— Einzelne Exemplare 20 H. w A) Árutőzsde. — Waarenbörse. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thatsächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. I. Gabonanemüek. — Getreide. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. . „. , __ Preise netto Casse per 100 Kilogramm. a) Keszapu. — MfrecMve Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki új... ... ... ... Theiss neu................................................... t iFejérmegyei új ... .................. Com. Fejér neu .......................................... ^<1 Pestvidéki új ... ... ... ... Pester Boden neu.......................................... /Bánsági új... ... ... ... ... Banater neu ... ... ... ... ... 'Bácskai új... ... ... ... ... Bácskaer neu................................................._. Szerb új----------- ... ........................ ... Serbischer neu...................................................... Román _. ... ... ... ... ... ... Rumänischer ........................ Bolgár ... .............. ... ........................... Bulgarischer ......................................................-------------­-------------­-------------­-------------­-------------­-------------­-------------­-------------­22 50 22 20 22 30 22 40 22 30 23 — 22 70 22 80 22 90 22 90 22 60 22 30 22 40 22 50 22 40 23 10 22 80 22 90 23 — 23 — 22 85 22 55 22 65 22 75 22 65 23 35 23 05 23 15 23 25 23 26 23 05 2£ 85 22 95 22 95 22 85 23 65 23 45 23 55 23 55 23 55 23 15 23 05 23 75 23 65------------­-------------­Koks — Koggen . ... ________________ ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer .......................... ... ... ... ... Származás, nem és minőség Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis Provenienz, Gattung und Qualität K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű, új ... ... ... ... . Prima, neu... ... ... ............................. Kőzépminőségü, új .............................. Mittel, neu.............................. 18 80 18 45 18 95 18 70 Elsőrendű, új .................................................. Prima, neu................................................................ Kőzépminőségü, új .................. ... Mittel, neu ....................... ... ... — 16 6G 16 20 16 80 16 50 Árpa — Gerste ............................................................... /Takarmány, elsőrendű, új Futter, Prima 1 „ másodrendű, új „ Sekiir % < Sörfőzésre, tiszavidéki ___ Brauer, Theis / » felsőmagyar.... „ Oben ' „ dunántúli .................. „ Trans , neu ........................... da, neu ........................... s 15 75 15 40 15 90 15 65 Tengeri — Mais ... ... ... ... ... ... Magyar. ....................... ... ... .................. Ungar. Román v. bolgár, ó .............................. Rumän Szerb .............................. .......................................... Serbisc Cinquantín ... ... ... .............................. Cinqua Fehér ........................... ... .............................. Weisse o. bulgar., alt -------------­h .......................................... 16 25 16 40 ingar..................................... idanub................................. Köles — Hirse.. ... ... ............................ .. b) Hata íridőre. Bepce — Beps— ... ... ... ... ... ... — Terminwaare. Káposztarepce, új..................................... .. Kohlreps, neu..................................................... Réparepce ... ... .......................................... Rübsen.............................................................................------------­-------------­Határidő — Termin Délutáni IVs óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis lx/g Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam 1 Va órakor Cour 8 um IVa Uhr pénz — Geld |árú — Waare Magyar buza — Ung. Weizen ... ... ... ... 1908 október.. ... ... ... Oktober------------­-------------­Buza — Weizen ... ... ... . 1908 októt 1909 áprili er................ ... ... Oktober 22 52 22 64 22 54 22 2?, 24 23 22 23 34 23 52 ____________________________ 22 56 23 24 22 58 23 26 99 99 ........ .............-................................................. s ... ... ... ... Ap ril >4 23 30 23 24 99 99 ..........................................-........................................................ Közs — Roggen ... ________________________________ 1908 október .. ... __ Oktober 18 74 18 72 18 80 18 76 ............................................................. 18 74 18 76 99 99 — —.................................................................................... 1909 április............................ .............. Apr il 19 26 19 áí 99 99 ..................................................... Tengeri — Mais ___________________________ __________ . 1908 szeDtember ... __ Sentemher 16 14 16 18 16 14 fU 14 fiß 14 10 ... ____________________________ 14 66 14 68 1909 május ....................................... 1 lai 58 14 fi8 14 fiO 14 fifi 99 99 ..................................................... Zab — Haler _______________________________________ 1908 októb 1909 ánrili er„_ ... ... Oktnher 1(1 Ofi lß 22 lß lß _________________ 16 12 16 14 99 99 ................................................. s .. . Anril 16 76 16 7Í 99 99 ........................................................... Káposztarepce — Kohlrej ?S— ... ... . ... 1908 szeptember............................... Septemt e) Határidőre. Feli er ... _________ __________ nondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In gekündigter Waare vorgefallene Schlüsse. Magyar buza — Ung. Weizen Bozs — Bogg en Zab — Hafer Buza — Weizen ... .... ..... Tengeri — Mi d) Les: als L Káposztarepce — Kohlreps eámoló árfolyamok. — iquida tionskurse.­Magyar buza — Ungarischer Weiz-------------­Rozs — Bogg en ... ... ...-------------­Zab —-------------­Buza — Weizen ... ... ... ... ... ... Tengeri — Mi ** II. Búrt lis 16 10 Waare. Káposztarepce — Kohlreps amm. Árak készpénzben lOO kilogrammonként. |Onya, készárú. — Kartoffeln, effektive Preise netto Casse per lOO Kilogr Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Für landwirthschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa \ Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Dunántúli — Transdanubisohe .. Felsőmagyarországi — Oberungarische __________ Nyirségi — Nyirer .................. Erdélyi — Siebenbürger. ...................... Bánsági — Banater ........................ Pesti — Pester .... ... ... ... ... — ICUlönféle terményei Dunántúli — Transdanubische ..................................................... Felsőmagyarországi — Oberungarische .................. Nyirségi — Nyirer ......................................................................................... Erdélyi — Siebenbürger .................. ...................................................... Bánsági — Banater ....................................................................................... *.----­— III. i. — Diverse Producte. Készárú — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse kötések — Schlüsse árfolyamok — Kurse pénz — Geld | ira—Waare pénz — Geld árú —Waare Ingyen hordó An, , , , Franco Fass, netto Tara kg.-ként Disznózsii Schweinel r ... ... .... ... Buda Vidél. oesti .... . . Búd ipeste Ifett 137 — 138 —-------------­____ ___ Fett .............................. n — -............................................................. ...... ... — Lánc 100 kg.-ként Magyar légenszáritott vidéki .............................. Landspeck, ung. luftgetrocknet............................ Városi légenszáritott 4 drbos .............................. Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig ... » » 3 „ — ... „ „ 3 „ Füstölt... ... ...................................................................................... Geräuchert......................... ... ... ... ... ... ... 118 — 123 — 119 — 124 — = =-------------­szalonna Sí >eek ............... Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 600 Gramm. 100 kg.-ként Boszniai. 1907. syokvánvrnitifí «é<r Rosnisr.he 1907. Ilsance-Onalität — ■-----­-------------­-------------­1907. 100 darabos .............................. „ 1907. 100 St 1907. 85 „ .............................. „ 1907. 85 Szerbiai. 1907. fizokvAnvminősée' Serbische. 1907. Usance ück . .. . Sz T»1 ilva... ............................. ... .-Qualität .................. ick 1907. 100 darabi 1907. 85 DB - ­1907. 100 Sti 1907. 85 ...................................................... » -— —- — — Ingyen hordó , nn, , , , Franco Fass, netto Tara kg.-ként Sz Pl ilvaiz ... ... ... ... . Szlavóniai 1907 Szerbiai 1907 .. Slav anisches 1 isches 19 907-------------­-------------­___ ____ ___ ____ laumenmus .............................-............................................................ ................ Serb 07............................................................................ 100 kg.-ként Herematr ... ... ... .... K-tól — von K-ig — bis-------------­----­Lucerna, magyar 1907. évi.............................. Luzerner ungarische Lóhere, aprószemű 1907. évi .............................. Rothklee kleinkörnig » középszemű 1907. évi .............................. „ mittelkömig : naírvsKemfí 1907. évi tfrnhkörniir 1 907 ........................... Budapi amm inclusive ler höher. ist As8ecurmx. Kleesaate L907....................................... L907­907 IV. Hajózási fuvardíj Budapestre Ml^forérnitTB«tekSlp!án.g — Schiff, A fuvardíj 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verstel Díjtételek fillértől fillérig Győrbe a fuvardijtétel 24 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist det sfracht nach ien sich per 100 Kilogr Frachtsatz um, 24 Hei rund der vom 24 Die 29. Aug 1908 vorgefallenen Schlüsse. • Frachtsätze von Heller—bis Heller Pancsováról Újvidékről 69—72 61—64 Bezdánról 49—52 Kalocsáról 41—44 Dunaföldvárról Szentesről 41—44 85—88 Szegedről Zentárói Titelről 71—74 69—72 67—70 Mitroviczáról 83-8C Temesvárról 100—104 N agybecskerekről 71—74 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendök. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an ri.e.vn 7iiivfte/ny%n th «m. urt t.«rh fp/n,.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom