A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1908, július-szeptember (45. évfolyam, 147-222. szám)

1908-08-25 / 192. szám

A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA il 1. k»i»“ alatt oly busa értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés Tármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun­3—Ínok vármegyék Tisia balparti rémeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei busa“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett m*y ezekkel asomazédos területeken termett. *. „Peetvldékl biiza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és Váczi áriaok kivételével — termelt búzák átlagának e mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „BAuaáfl baza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely ■ MTtMtt vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 8. „B&eakal hue“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — tornait buzik átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. **) 1. „Tiszavidéki Árpa« alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt rfesébea termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa** alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termeit hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. ^Dnnántnli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett rlMébea termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Barfonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Beartergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. gPiell bar|inyaM alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Mka Boénf, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Kras só-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli ■igylfcin» termelt 1wirgss#a.-Jt 1. Unter „TSieisawelzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizeia“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen —- gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Welze»“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ★) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „OberiiMg-arlscbe Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsien Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „'Franst! an n bi sehe Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comita'eu Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pe3ter Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbiirger Kartoffeln“ sind die in Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLV. évfolyam. Budapest, 1908 augusztus 25. (kedd). 192. szám. w?iK,e I «* ­Vízállás reggel 7 órakor | . Wasserstand 7 Uhr Früh j r “ cm­Hőmérő reggel 7 órakor 1 , |p;j) r Thermometer 7 Uhr Früh j ‘ Légsúlymérő reggel 7 órakor 1 77) Barometer um 7 Uhr Früh ; > Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalá­tól elvitetve .............. K 24.— Házhoz hordva .............. „ 28.— Postán küldve Magyaror­szágon és Ausztriában „ 32.— Külföldre. .................— „ 44 — Egyes példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megielen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertasre tätlich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse .................. ... K 24.— Ins Haus gestellt ........ „ 28.— Per Post für Ungarn tind Österreich .................... 32.— Für das Ausland ....... „ 44.— Einzelne Exemplare 20 H. e A) Árutőzsde. — Waarenbörse. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thatsächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. I. Gahonanemüek. — Getreide. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. ^ Készáru __ Effective Waare Preise netto Casse per 100 Kilogramm. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 74 75 76 IPÍJ 77 Ifi/i* //%/78,fV?/ ,/ yV>8ory° 81 82 /Tiszavidéki új ................... Theiss neu.............................. iFejórmegyei új .............. Com. Fejér neu ................... ^Pestvidéki új ____ ... ... Pester Boden neu.............. ... /Bánsági új... ... ... ... ... Banater neu ... ... ... ... — '•Bácskai új... ... ... ... ... Bácskaer neu ............. ... ... Szerb új... ......................... .. Serbischer neu... ... .............. Román _. .... ... ............ .. Rumänischer ......................... Bolgár .................................. . Bulgarischer .........................-----­-----­-----­-----­-----­-----­-----­__ 22 25 22 05 22 15 22 25 22 15 \\MÍ 22 55 22 35 22 45 22 55 22 55'„ Ipf? 22 35 22 15 22 25 22 35 22 25*. 40»-pVfc'?' 22 65 22 45 22 55 22 65 22 65 „ lt> ¥ 22 50 22 30 22 40 22 50 22 40 int0-rtYl/ 22 80 22 60 22 70 22 80 «■ 22 80 imc v*? y 22 70 2Í 60 22 70 22 70 . 22 60 VW Í 23 10 23 — 23 10 23 10 23 10 22 80 22 80 23 20 23 2C-----­-----­Közs — Koggen ....... ... ... ... ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű, új ... ... ... ... ... Prima, neu... ... ... ... ... ... Középminőségű, új .............. Mittel, neu.............. .... ... 18 60 18 40 18 70 18 50 Zab — ] ilaí'er Elsőrendű, új ... ... ............ Prima, neu... ......................... Középminőségfí, új ........ _ Mittel, neu.... ... — ... ... 16 20 15 80 16 40 16 10 Árpa — Gerste .............................. /Takarmány, elsőrendű, új Futter, Prims 1 „ másodrendű, új „ Sekui >!<< Sörfőzésre, tiszavidéki ... Brauer, Theis 1 „ felsőmagyar. _ „ Ober ' „ dunántúli... _ „ Tran i, neu ............. ida, neu............. s... ..............­15 40 15 — 15 70 15 40 Tengeri — M Magyar... ... ... ............ ... iomán v. bolgár, ó ... ... ... 3zerb Ungar. Rumän Serbisc Cinqua Weisse o. bulgar., alt ... ... h .................. 15 65 15 80 mgar ................. sdanub ............... Dinquantin ... ... ............ .... Fehér ... ... ... _ ... ... ... ntin ............ ... ........ r.. ... ................... ... Köles — Hirse-------------- ---------­— — b) Hat« iridöre. Repce — Keps ____ ... __________ — Terminwaare. Káposztarepce, új... ... ... ... Kohlrops, neu ... ... ... ... ... Réparepce — ­................. ... Rübsen .................. ... ........ 32 45 32 70 Határidő — Termin Délutáni lVs éráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis íí/a Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam 1 Vs órakor (Jours um 1 Vü Uhr pénz — Geld |árú — Waare Magyar búza — Ung. Weizen ... ... ... ... 1908 október.. ... ... ... Oktober ... ... ... ... ...-----­-----­Búza — Weizen ................. 1908 október. Oktober 22 18 22 20 »2 16 22 24 22 20 ______ — __ — 22 20 22 80 22 22 22 82 Í909 áprili s Api ril _ 22 76 22 84 22 78 22 Í0 ____ 99 99 Közs — Koggen ... ... ... ... ... ... ... ... ... 1908 október ... ... . Oktober 18 44 18 42 18 48 18 44 ... ___ 18 44 18 46 1908 április ................... Apr il 18 98 19 0 3 __________ Tengeri — Mais ................. ... ... .............. 1908 augusztus .............. August 1908 szeDtember ... ... Sentembí 15 £8 ... 14 16 14 18 )r ... ............ 15 34 15 3G 14 10 14 2C 1909 májú __________ J lai Zab — Hafer __________ _______ _______ 1908 október .................. Oktober ................. ... 15 92 15 88 15 92 15 78 ........................................................................................................................................................................... 15 78 15 80 Káposztarepce — Kohlreps _________ ... 1908 augusztus ... ... ... Ausrust ____ | c) Határidőre. Felmondott árukban előfordult kötések. — Termi n wa a re. In gekündigter Waare vorgefallene Schlüsse. Magyar búza — Ung. Weizen Közs — Ko gg en .... Zab — Hafer Búza — Weizen Tengeri — M« fi) Les; ais L Káposztarepce — Kohlreps Eámoló árfolyamok« — iquidationsJeurse. Magyar búza — Ungarischer Weizen... ... ... ... ..............-----­Közs — Koggen .................. ... ....................................................... — Zab — Hafer... ................... .................................................. .............-----­Búza — Weizen ........ ........... ............ Tengeri — Mí ** II. Burf lis — 15 4.0 Kánns/iRrAnoA — Kohlr^ns 32 80 amm. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. jonya, készárú. — Kartoffeln, effektk ie Waare. Preise netto Casse per 100 Kilogr Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffelni Dunántúli — Transdanubische ...................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ... ... ............ Erdélyi — Siebenbürger... ... ... ... ... ... . Bánsági — Banater ... ... .................. ... ... Pesti — Pester ... ........... ... ... ............. Fehér — Weiss | Rózsa — Eosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln t. — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische ... ... ... ... ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ............ ........... ... ... Erdélyi — Siebenbürger... ... ... ... ... ........ Bánsági — Banater ... ... ... ... ........— ... Pesti — Pester ... ... ... ... ... ... ... ... — ucte. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa \ Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis III. Különféle terményei — — — Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse kötések — Schlüsse árfolyamok — Kurse pénz — Geld áru—Waare pénz — Geld árú —Waare Ingyen hordó . nn, . , , Franco Fass, netto Tara kg.-ként Disznózsi Schweine! L* ­................. Buda Vidéi oesti .............................................. Budi ipeste fett r _ . . ............... ... 140 — 141 —-----­-----­fett .............. á — — ....................... ............. Land 100 kg.-ként Magyar lógenszáritott vidéki .............. Landspeck, ung. luftgetrocknet... ........ Városi légenszáritott 4 drbos .............. Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig ... » » 3 „ — — _— „ „ 3 n Füstölt .............. ... ... ......................... Geräuchert— ... ... ... ... .............. — 122 — 128 — 123 — 129 —-----­-----­Szalonna Sí >eck— .. Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ként Boszniai. 1907. HzokvánvininfísíW Rnsnisnho 1907 TTsanpfi-Onalität I-----­___ . ___ _ 1907. 100 darabos .............. „ 1907. 100 Sti 1907. 85 „ ........... „ 1907. 85 Szerbiai. 1907. szokvátívminőséi)' S«rhischo 1907 TTsanno ick Sz ilva... ... ... ... ... ... Qualität. „ 1907. 100 darabc 1907. 85 s..................................... 190 190 7. 100 Stück ................... 7. 85 „ -------------­Ingyen hordó 1nn, . , . Franco Fass, netto Tara kg.-ként Sz P1 ilvaiz ... .................. Szlavóniai 1907 misches 1 isches 19( 907 — —-----­-----­-- -­Haumenmns ... ... ... Szerbiai 190 7 Sftrh )7 100 kg.-ként K-tól — von K-ifl — bis-----------­-----­Heremag Lucerna, magyar 1907. évi ............. Luzemer ungarische 3 Lóhere, aprószemü 1907. évi .............. Rothklee kleinkörnig ] „ középszemű 1907. évi .............. „ mittelkörnig ] n íif VK'/pniT) 1907 évi ornhlrömio' 1 907 Budap amm inclusiv ler höher. est m,( ? Assecuranz. 907 907 907 IV. Hajózási fuvardíj Budapestre — Schiff A fuvardíj 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verste Díjtételek fillértől—fillérig Győrbe a fuvardijtétel 24 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist de sfracht nach ’ien s ich per 100 Kilogr • Frachtsatz um 24 Hel irund der vom 17 ois 22. Aug 1908 vorgefallenen Schlüsse. Frachtsätze von Heller—bis Heller Pancsováról Újvidékről 69—72 61—64 Bezdánról 49—52 Kalocsáról 41—44 Dunaföldvárról Szentesről 41—44 85—88 Szegedről Zentárói Titelről Mitroviczáról 71—74 69—72 67—70 83-8C Temesvárról 100—104 Nagybecskerekről 71—74 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán beliil a tőzsdetanács elé terjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an aerechnet dem Börsenrathe au unterbreiten.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom