A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1908, július-szeptember (45. évfolyam, 147-222. szám)
1908-08-04 / 176. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIYATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA it 1. „TlmTidék! busa“ alatt oly basa értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun- Saoinok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fej ér megy el boza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Peitvldéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és váczi árások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 1. „BánaAgi búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely • nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *) 1. „Tiszavidéki Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi Árpa*' alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 8. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett réazében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ★ Burgonya. „Dunántúli burgonya'1 alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bara, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Peetí burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékbe» termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a •écs-Boáreg, Békéa, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli najpdfcfaea termelt fcnrgonja. 1. Unter „Thelssweicen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Teures gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ★) I- Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische ©erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubisclie ©erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comita ei Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln au verstehen. Unter „SiebeaJMirfler Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLV. évfolyam. Budapest, 1908 augusztus 4, (kedd). 176. szám. Witterung | 8zéP ~ Schön Vízállás reggel 7 órakor > , 17e Wasserstand 7 Uhr Früh ) ‘ Hőmérő reggel 7 órakor l , (Q0 n Thermometer 7 Uhr Früh j • Légsúlymérő reggel 7 órakor l Barometer um 7 Uhr Früh J Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve ... ... ... K 24.— Házhoz hordva. . ... ... „ 28.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában „ 32.— Külföldre ..................— „ 44 — Egyes példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Meg jelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertaee täarlich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ........................K 24.— Ins Haus gestellt .... „ 28.— Per Post für Ungarn und Österreich ............. ... „ 82.— Für das Ausland ... ... „ 44.— Einzelne Exemplare 20 H. A) Árútőzsde. — Waarenbörse. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thatsächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweise. Charakter haben. I. Gabonanemüek- — Getreide. Arak készpénzben 100 kilo grammonként. ^ Készáru. ___ Effective Waare PreÍ8e netto Ca88e per 100 KiloQramm' A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki új... ... .. I Fej érmegyei új ... .. Pestvidéki új ... ... .. /Bánsági új... ... ... .. '-Bácskai új... ... ... .. Szerb új... ........'............. Román .. ... ... ... ... .. Bolgár ........ ... ... ... Theiss neu .............................. ... Com. Fejér neu ................... Pester Boden neu .................. Banater neu ........................ Bácskaer neu ....................... Serbischer neu... .................... Rumänischer ......................... Bulgarischer ................., _----------____---------------— 22 80 22 60 22 80 22 60 23 10 22 90 23 10 23 — 22 90 22 70 22 90 22 80 23 20 23 — 23 2C 23 10 23 — 22 80 23 — 22 90 23 30 23 10 23 30 23 20 23 10 23 — 23 10 23 10 28 50 23 40 23 50 23 40 H M----------Közs — Roggen Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ... ................. ... ... Származás, nem és minőség Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis Provenienz, Gattung und Qualität K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű, új ... ... ........... Prima, neu........ ................... Középminőségű, új .............. Mittel, neu.............. ... ... ... 18 90 18 70 19 — 18 80 Elsőrendű ............................... Prima ... ............................. Középminőségü .............. ... Mittel .................................... 16 80 16 40 17 — 16 70 Árpa — Gerste ___ /Takarmány, elsőrendű, új Futter, Primi i „ másodrendű, új „ Sekui >Jc< Sörfőzésre, tiszavidéki ... Brauer, Theii 1 „ felsőmagyar.... „ Ober ' „ dunántúli ........ „ Tran i, neu .............. ida, neu ............. iS .............. ... .. 15 50 15 10 15 80 15 50 Tengeri — Mais Komán v. bolgár, ó .............. Szerb Ungar. Rumän Serbisc Cinqnai Weisse o. bulgar., alt ........ h 15 36 15 50 nngar .................. sdanub ................ Cinquantin .............................. Fehér .................................... r................................... Köles — Hirse.. ___ — — b) Hat« iridöre. Repce — Reps ................................... — Terminwaare. Káposztarepce, új ................... Kohlreps, neu ... ................... Réparepce .............................. Rübsen.................................... 32 45 32 70 Határidő — Termin Délutáni iVa óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis l1/» Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam IVs órakor Cours um l1/s Uhr pénz — Geld |árú — Waare Magyar búza — Ung We izen ... ... ... ... 1908 októb er_. ... ........ Oktober----------1» Búza — Weizen .......---1908 október. Oktober 22 50 22 52 22 44 22 58 22 48 22 56 22 50 _____________ 22 50 23 26 23 52 23 28 1909 áprili s Apj 'il 23 22 23 32 23 26 ______________________ Rozs — Roggen ....... 1908 október ............ Oktober 18 84 18 86 18 78 18 84 18 7 6......................... 18 74 18 76 1908 április .. .............. Apr 1 99 99 ........ Tengeri — Mais — 1908 augusztus .............. August 1908 szeptember ... ... Seütember ................. 15 28 15 30 ....... .............................................. 14 52 14 54 1909 május ................... 1 Iái 14 60 14 62 14 52 14 5( Zab — Hafer ______ 1908 októb er .................. Oktober 16 44 16 46 16 38 16 5 16 46 16 48 .............. Káposztarepce — Kohlreps ......................... 1908 augusztus .............. August c) Határidőre. Felr 32 40 32 60 nondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In gekündigter Waare vorgefallene Schlüsse. Magyar búza — Ung Weizen Rozs — Rogg ..i. en ............................. Zab — Hafer.., .................................................... Búza — Weizen ... Tengeri — Mi d) Les; lis ............................. L Káposztarepce — Kohlreps rámoló árfolyamok. — iquidationskurse. Magyar búza — Ungarischer Weizen .........................................-----„Rozs — Roggen ................... ................... ...................................----------Búza — Weizen ...................................... Tengeri — Mt ** II. Burc lis 15 22 ■te Waare. Káposztarepce — Kohlreps 32 40 amm. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. |onya, készárú. — Kartoffeln, effektiv. Preise netto Casse per 100 Kilogr Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ... ................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer .............. .................. Erdélyi — Siebenbürger... ........ ... . ... .. Bánsági — Banater ... ................................. Pesti — Pester ................... ....................... Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln k. — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische ........................ Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ......................... .............. Erdélyi — Siebenbürger ............ ................... Bánsági — Banater ......................................... Pesti — Pester ............................................... ucte. Fehér — Weiss Rózsa — Rosa Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis III. Különféle terményei — — — Készárú — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse kötések — Schlüsse árfolyamok — Kurse pénz — Geld áru—Waare pénz — Geld | árú —Waare Ingyen hordó lnfl, , , , Franco Fass, netto Tara kg.-ként Disznózsír Schweinef Buda] Vidék jesti ... ... ... .............. . Buda peste fett r 138 — 139 — — _ _ _ ett .............. i ...................... ... ... ... ... ... Land 100 kg.-ként Szalonna Magyar légenszáritott vidéki ... ........ Landspeck, ung. luftgetrocknet.............. Városi légenszáritott 4 drbos ... ........ Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig ... » » 8 ,, —- — —- » » 3 n 113 — 121 — 114 — 122 —-- —-----Sl >eck ____ Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ként Boszniai. 1907. szokvánvminőgéfi1 ... Bosnische. 1907. IIsanee-Qnalität-----_ _------------1907. 100 darabos .............. „ 1907. 100 Stüc 1907. 85 „ .............. „ 1907. 85 „ Szerbiai. 1907. szokvánvminősécr Serbische. 1907. Usance-0 jk ................... Sz Pi ilva... ............. ... ... ualität : ....... k ................... » 1907. 100 darabo 1907. 85 H ... ... ... 1907. 100 Stüc 1907. 85 Ingyen hordó 1AA, , , , Franco Fass, netto Tara kg.-ként Sz Pi ilvaiz ... .............. ... Szlavóniai 1907 Szerbiai 1907 .. Slavonisches li Serbisches 19C )07 .............................. 23 50 24 — ___ ___ ________ äaumenmus .............. 17.................................... 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig K-tól — von K-ig — bis--------------Heremag Lucerna, magyar 1907. évi .............. Luzemer ungarische IS Lóhere, aprószemű 1907. évi .............. Rothklee kleinkörnig 18 „ középszemü 1907. évi .............. „ mittelkörnig IS nafrvszemű 1907. évi . trrobkftmii? 19 07 .................. Budapp %mm inclusive ler höher. est *n,G Assecuranz. 07 ........... 07.. 07 IV. Hajózási fuvardíj Budapestre — Schiffsfracht nach A fuvardíj 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verstehen sich per 100 Kilogr Győrbe a fuvardijtétol 24 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist der Frachtsatz um 24 Hei rund der vom 27. Juli bis 1. Aug 1908 vorgefaüenen Schlüsse. Frachtsätze von Heller—bis Heller Pancsováról 65—68 Újvidékről 57—60 Bezdánról 47—50 Kalocsáról 41—44 Dunaföldvárról Szentesről 41—44 81—84 Szegedről Zentárói Titelről 67—70 65—68 63—66 Mitroviczáról Temesvárról 97—100 Nagybecskerekről 67—70 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
