A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1908, július-szeptember (45. évfolyam, 147-222. szám)
1908-08-03 / 175. szám
A BUDAPESTI ÁRÓ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ L/PJA. Í( 1. nTtSMTld«kl bni»“ alatt oly bttta értendő, mely jelleg tekintetében megfelel • Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun- Saotnok Tármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fej«rmegyel bau“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Pmtrldékl basa** alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és Váczi 4riaok kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „BAnaAgl bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely ■ aavezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 6. „Báeakal búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának a mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. #) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt fiaaébea termelt hasonnemü árpák átlagának ■ mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felaómajryaroraz&grl Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termeit hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 9. „DxinAntnli Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett riaxében termelt hasonnemü árpák átlagának a mely a nevezett területen termett. ★ Bnriponya. „Dunántúli burgonya" alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, laxtergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya" alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Paatl kargonya" alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya" alatt értetik a BAcs-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes éa Kraaaó-Sxörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli ■sgyéktiia tormáit Irargoaf*. ■)( 1. Unter „Tiielsswelien“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Fester Boden-Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „BAcskaer Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ★> 1. Unter „Theiss&erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbiscbe ©erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln su verstehen. Unter „SlebenWrfler Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLV. évfolyam. Budapest, 1908 augusztus 3. (hétfő). 175. szám. ™?iárás szép - schön Witterung v Viz áll Äs reggel 7 órakor 1 , 1ßa Wasserstand 7 Uhr Früh f ■" Hőmérő reggel 7 órakor I , (H0 r Thermometer 7 Uhr Früh ) liégsúlymérő reggel 7 órakor I 77p Barometer um 7 Uhr Früh ; Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve ..............K 24.— Házhoz hordva .............. „ 28.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában „ 82.— Külföldre........................ „ 44.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES KÜRSBLATT DER BUDAPESTER Mear.ielen ünnen- és vasárnap kivételével mindennan. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- lind Pfiiertam ffte-Heh. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ......................... K 24.— Ins Haus gestellt ...... „ 28.— Per Post für Ungarn nnd Österreich................... „ 32.— Für das Ausland ... __ „ 44.— Einzelne Exemplare 20 H. # A) Arútőzsde. — Waarenbörse. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thatsächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweism Charakter haben. I. Gabonanemüek. — Getreide. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. ^ Készáru. __ Effective Waare Preise nett0 Cas8e per 100 KiloVramrnA minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki új... ... , l Fej érmegyei új ... ^Pestvidéki új ... ... /Bánsági úi _ . ....... Theiss ne Com. Fej Pester Be Banater r Bácskaer Serbische Rumänisc Bulgarisch u............. ér neu .. den neueu ... .. .......... —----------------------------------------22 70 22 50 22 70 22 50 23 — 2? 80 23 — 22 93 22 80 22 60 22 80 22 70 23 10 22 9C 23 10 23 — 22 90 22 70 22 90 22 80 23 20 23 — 23 20 23 10 23 — 22 90 23 — 23 — 23 40 23 30 23 40 23 30--------------------'■Bácskai új... ... ... Szerb új ___ ... ... ... Román ....................... Bolgár ......................... neu ....... r neu ....... íer ....... íer ....... ................. Közs — Roggen ... ___________ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ... ____ ____ ____ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű, új ... ... .............. Prima, neu......................... ... Középminőségü, új .............. Mittel, neu.................. ... ... 18 9C 18 70 19 — 18 80 Elsőrendű ... .............. ... ... Prima ........ ............ ... — Középminőségű .............. ... Mittel — .............. .............16 80 16 40 17 — 16 70 Árpa — Gerste ... ... ... ... ... ... /Takarmány, elsőrendű, új Futter, Primi 1 „ másodrendű, új „ Sekui >|c< Sörfőzésre, tiszavidéki ... Brauer, Theit 1 „ felsőmagyar.... „ Ober \ „ dunántúli ........ „ Tran i, neu .............. ida, neu... .. 8... — ........... 15 50 15 10 15 80 15 50 Tengeri — Mais Magyar... ... ......................... Ungar. ... ... ... ... ... ... — iomán v. bolgár, ó .............. Rumän. o. bulgar., alt ........ Szerb . Serbisch 15 35 15 50 in gar .................. sdanub ................ Cinquantin ........ ................... Cinquantin.............................. Feher ... ............ ... ... ... Weisser.. ... ..............— ... Köles — Hirse................................... — _ b) Hat: iridöre. Repce — Reps ___________________ — Terminwaare. Káposztarepce, új ... Kohlreps, neu Réparepce .............................. Rübsen.............................. ... 32 45 32 70 Határidő — Termin Délutáni 172 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis l1/» Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam IVs órakor Cour8 um l1/» Uhr pénz — Geld árú — Waare Magyar búza — Ung. We izén ................... 1908 októb er................ . Oktober----------Búza — Weizen _ .......... 1908 októl 1909 áprili er .................. Oktober 22 32 22 30 22 38 22 28 22 36 22 34 ______________________ 22 ?4 23 10 22 36 23 12 s ................... Api ril _ 23 04 23 16 23 06 __________________ Közs — Koggen ___ 1908 október ... ... ... Oktober 18 78 -18 84 18 68 18 74 _____________ ___ 18 74 18 76 1908 április ................... Apr il 19 70 19 7Í 2 ....................... Tengeri — Mais ... ......................................... 1908 augusztus. ............. August 1908 szeDtember ........ SeDtembe 15 28 15 30 15 22 ............. ......................... 15 22 14 54 15 24 14 56 ír ................... 1909 májúi __________ 1 fai 14 50 14 60 14 48 14 54 t ......................... Zab — Hafer ........................ ........ .............. 1908 októb er .................. Oktober 16 48 16 50 16 40 .......................................................................... . ....................................... 16 40 16 42 99 99 ............ Káposztarepce — Kohlre] E»8-----------------1908 augusztus .............. August c) Határidőre. Felr 32 40 32 60 nondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In gekündigter Waare vorgefaUene Schlüsse. Magyar búza — Unj Weizen Közs — Kogg en ... ... ......................... .... ................... Zab Búza — Weizen ... Tengeri — Mi d) Les: iis L Káposztarepce — Kohlreps eámoló árfolyamok. — iquidatienskurse. Magyar búza — Ungarischer Weizen __________ ____ _______-----Rozs — Roggen ............................................. ................... ....... ...----------Búza — Weizen ... ........ ....... ... ... ........ Tengeri — Mi ** II. Búr; iis — 16 22 )e Waare. Káposztarepce — Kohlreps 32 40 amm. Árak készpénzben ÍOO kilogrammonként jonya, készárú. — Kartoffeln, effektix Preise netto Casse per 100 Kilogr Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln k. — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische ......................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyirer ......................................... Erdélyi — Siebenbürger... ... ........................ Bánsági — Banater ........ ... .............. ... ... Pesti — Pester ............................................ ucte. Fehér — Weiss Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Dunántúli — Transdanubische ... ... ... ... ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyirer .............. ... ... ... ... Erdélyi — Siebenbürgen.. ... ...................... Bánsági — Banater ... ........ ... ... ... ... ... Pesti — Pester .................. ... ... ... ... ._ III. 1 Különféle terményei — — — Készárú — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse kötések — Schlüsse árfolyamok — Kurse pénz — Geld áru—Waare pénz — Geld árú —Waare Ingyen hordó Franeo Fass, netto Tara L00 kg.-ként Disznózsii Schweine! p ............. ... Buda Vidék sesti ... ............................. Buda ipeste fett 138 — 139----------fett .............. i .................. . . ... ... .............. Land 100 kg.-ként Szalonna Magyar légenszáritott vidéki .............. Landspeck, ung. luftgetrocknet.............. Városi légenszáritott 4 drbos .............. Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig ... » » 8 „ — — — „ „ 3 „ Füstölt... ... ................. ... ............ Geräuchert........................................ ... 113 — 121 — 114 — 122 —-------Sí >eck_._ .. Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ként Boszniai. 1907. SKokvánvminőséif Rnsniochfi 1907----------------------------1907. 100 darabos .............. „ 1907. 100 Stü< 1907. 85 „ .............. „ 1907. 85 „ Szerbiai. 1907. szokvánvminfisécf Sflrhiachfi. 1907 ITsanca-C jk Sz i>, ilva... .. ualität ........ k „ 1907. 100 darabo 1907. 85 s 1907. 100 Stüc 1907. 85 „ Ingyen hordó Franco Fass, netto Tara .00 kg.-ként Sz P1 ilvaiz .. Szlavóniai 1907 Slavc misches 1 isches 19( 307 23 50 24 —--------------flaumem mus .............. Szerbiai 190 7 Rfirh )7 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—filléri Heremag Kleesaate K-tól — von K-ig — bis--------------Lucerna, magyar 1907. évi .............. Luzemer ungarische Lóhere, anrószemfl 1907. évi Rnthfelpn kloinkömiir 1907.. . Budap amm inclusivi ler höher. est *“fC As8ecuranz. n.. ................. 1907 „ középszerűd 1907. évi .............. „ mittelkömig IS natrvszemű 1907. éri «rrnhkfimis’ 19 07 .......... 07 IV. Hajózási fuvardíj Budapestre “Tf„rrJtVJ;eTÄ:ÄIg — Schiff. A fuvardíj 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verstel ’i Győrbe a fuvardijtétel 24 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist de sfracht nach 'len sich per 100 Kilogr r Frachtsatz um 24 He trund der vom 27. Juli bis 1. Aug 1908 vorgefallenen Schlüsse. 0 Frachtsätze von Heller—bis Heller Pancsováról 65—68 Újvidékről 57—60 Bezdánról 47—50 Kalocsáról 41—44 Dunaföldvárról Szentesről 41—44 81—84 Szegedről Zentárói Titelről Mitroviczáról 67—70 65—68 63—66 — Temesvárról 97—100 Nagybecskerekröl 67—70 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom, Erscheinen dieses Blattes an aerechnet dem Börsenrathe. zu unte.rbrp.iten,.
